Mi az a részvény-visszavásárlás (buyback)?

Biztosan hallottál már a részvényesek különböző javadalmazási formáiról. A két legismertebb az osztalék és a részvény-visszavásárlás.

Részvény-visszavásárlás vagy osztalékfizetés? Ez a kérdés a legkiterjedtebb viták tárgyát képezi arról, hogy melyik a legjobb javadalmazás a részvényesek számára. Ebben a cikkben megpróbáljuk megválaszolni ezt a kérdést.

Részvény-visszavásárlás vs osztalék: Melyik a jobb?

Alapvetően két módja van annak, hogy a vállalat megossza részvényeseivel az elért nyereség egy részét:

• Osztalék: az első, és a leggyakrabban használt módszer az osztalék kifizetése, akár készpénzben, akár részvények formájában.
• Részvény-visszavásárlás: a második lehetőség, amely az elmúlt évtizedekben rendkívül népszerűvé vált, a részvény-visszavásárlás (angolul share buyback). Olyannyira elterjedt lett, hogy az USA-ban 1998 és 2020 között a részvény-visszavásárlásra fordított összegek meghaladták az osztalékfizetésre fordított összegeket.

Ez a népszerűség az egész világra kiterjedt. Ma már európai és ázsiai vállalatok is gyakran hajtanak végre ilyen részvény-visszavásárlási programokat, néha osztalékfizetéssel kombinálva.

Mi az osztalék?

Az osztalék egy készpénzben vagy részvényekben történő elosztás, amelyet egy vállalat a részvényeseinek fizet ki az adott időszakban elért nyereség egy részeként.

Az osztalékot rendszeresen fizetik, általában negyedévente, félévente vagy évente, és az összeget a vállalat osztalékpolitikája és a közgyűlésen elfogadottak alapján határozzák meg.

👉 További információ: Osztalékba történő befektetés: Alapvető útmutató kezdőknek

Mi az a részvény-visszavásárlás?

Peter Lynch a ‘One Up On Wall Street’ című könyvében azt mondta, hogy a részvények visszavásárlása a legjobb és legegyszerűbb módja annak, hogy egy vállalkozás jutalmazza részvényeseit.

A részvény-visszavásárlás egy olyan üzleti gyakorlat, amelyben egy vállalat megvásárolja saját korábban kibocsátott részvényeit a piacon. Ez azt jelenti, hogy ezek a továbbiakban már nem elérhetők a tőzsdén való kereskedésre.

Mivel egy vállalat nem rendelkezhet saját részvényesekkel, a visszavásárolt részvényeket törlik vagy a vállalat mérlegében (mint saját részvények) tartják. Mindenesetre a részvények elveszítik osztalékra való jogosultságukat és szavazati jogaikat.

Ahogy az osztalék esetében is, a közgyűlés dönt arról, hogy milyen legyen a részvény-visszavásárlási folyamat, mind mennyiségben, mind időtartamban.

Miután jóváhagyták a részvény-visszavásárlási programot, öt módja van annak végrehajtására:

• Fix árú nyilvános vételi ajánlat
• Nyilvános vételi ajánlat aukción
• Részvények visszavásárlása a nyílt piacon
• Átruházható eladási jogok kiosztása
• Célzott részvény-visszavásárlás

Annak ellenére, hogy többféle módon lehet részvényeket visszavásárolni, a részvény-visszavásárlások 95%-a nyílt piacon történik. Azonban a részvények piacon történő vásárlásához be kell tartani a hatályos szabályozást, amely különösen erre a műveletre vonatkozóan napi maximális volumenkorlátokat állapít meg, és szabályokat határoz meg annak érdekében, hogy ne generáljon árfolyamtrendeket.

Milyen hatással van a részvény-visszavásárlás a részvényesekre?

A részvény-visszavásárlás hatása előnyös lehet a befektetők számára, mivel növeli a fennmaradó részvények értékét, és jelzi a vállalat bizalmát saját jövőbeli értékében. Ez növelheti a piac bizalmát és potenciálisan a részvények árát, valamint nagyobb részesedést biztosíthat a meglévő részvényesek számára a vállalatban.

Részvény-visszavásárlás példa

Valójában a részvény-visszavásárlás részvényesekre gyakorolt hatása egy konkrét példával érthető meg a legjobban.

Tegyük fel, hogy egy részvényesnek van 100 részvénye egy 10 000 részvényből álló vállalatban. Ez a vállalat 2 000 euró nyereséget ér el, és úgy dönt, hogy 1 000 eurót oszt szét osztalékként az összes részvényese között:

• Részvény-visszavásárlás nélkül: a forgalomban lévő 10 000 részvénnyel az EPS 20 cent lenne (2 000 euró osztva 10 000 részvénnyel), és az osztalék pedig részvényenként 10 cent lenne (1 000 euró osztva 10.000 részvénnyel). Így a 100 részvénnyel rendelkező részvényes 10 euró osztalékot kapna.
• 3 000 részvény visszavásárlásával: a visszavásárlás után kevesebb részvény van forgalomban (7 000), így az EPS 28,5 cent lenne részvényenként (2 000 euró osztva 7 000-rel), és az osztalék pedig részvényenként 14,28 centre nőne (1 000 euró osztva 7 000-rel). A 100 részvénnyel rendelkező részvényes 14,28 euró osztalékot kapna.

Látható, hogy a részvény-visszavásárlással a részvényes osztaléka 70%-kal nőtt, és részesedése a vállalatban 10%-ról 14,28%-ra emelkedett. Emellett a vállalat EPS-e 35%-kal javult.

Azonban a visszavásárlások csökkenthetik a részvények likviditását, és aggodalmakat kelthetnek a vállalat tőkéjének jobb befektetési lehetőségeinek hiánya miatt. Bár hatékony módja lehet a tőke visszajuttatásának a részvényesek számára, negatív jelzésként is értelmezhető, ha úgy tűnik, hogy a vállalat készpénzének nincs jobb felhasználási módja.

👉 Ha érdekelnek az osztalék-király részvények akkor kattints ide!

Miért vásárol vissza egy vállalat részvényeket?

A vezetőség keresi a legjobb módját a nyereségük befektetésére, és sok esetben az a legjobb, ha újra befektetnek a saját vállalatukba és a részvényeseikbe. Néhány motivációs tényező, amiért a vállalat részvény-visszavásárlást hajt végre:

• Növelni a részvények értékét: a forgalomban lévő részvények számának csökkentésével a vállalat általában növeli az egyes részvények értékét a piacon, ami előnyös a részvényesek számára.
• Javítani a vállalat pénzügyi mutatóit: mint például az egy részvényre jutó nyereség vagy az egy részvényre jutó osztalék.
• Saját részvényeik megvásárlása, amikor a vezetők úgy vélik, hogy azok alulértékeltek.
• Tőke elosztása a részvényeseknek nagy rugalmassággal a mennyiség és az időzítés tekintetében. A vezetőségnek több ideje van a részvényesek jutalmazására anélkül, hogy rövid távon veszélyeztetné a vállalat készpénzállományát.
• A forgalomban lévő részvények mennyiségi növekedésének felszívása: ezzel a gyakorlattal a vezetőség a forgalomban lévő részvények számának stabilitását keresi.
• Védekezés a ellenséges felvásárlások (OPAs) ellen: a részvények visszavásárlásával a vállalat növeli piaci részesedését és megnehezíti, hogy egy másik vállalat többségi irányítást szerezzen.

A részvény-visszavásárlás (buybacks) előnyei az osztalékfizetéssel szemben

Már tudjuk, hogy mind a részvény-visszavásárlás, mind az osztalékfizetés részvényesek jutalmazásának két módja. De milyen előnyöket kínálnak az egyes módszerek a másikkal szemben?

Milyen előnyöket nyújt a részvény-visszavásárlás az osztalékbefektetők számára?

Bár nem kapják meg az osztalékot, az osztalékbefektetők nem hagyhatnak figyelmen kívül néhány előnyt, amelyet a részvényvisszavásárlási programok nyújtanak:

• Osztalékhozam növekedése: a vállalat kevesebb részvény között oszthatja szét ugyanazt az osztalékot, így a részvényes több osztalékot kap.
• Részvényár növekedése: Mivel kevesebb részvény van, a piaci keresletük növekedhet, ami a vállalat árfolyamának növekedését jelenti.
• Nagyobb részesedés a vállalatban: a részvényesek nagyobb részesedéssel rendelkeznek a vállalatban anélkül, hogy pénzügyi kiadást tettek volna.
• Adóelőnyök: míg az osztalék átvételekor adóteher keletkezik, a részvényvisszavásárlásnál ez nem létezik. Csak akkor van adóhatás, ha a részvényeket nyereséggel adják el.

Milyen előnyöket nyújt az osztalék a befektetőknek?

Az osztalékbefektetési stratégia fő célja, hogy rendszeres jövedelmet kapjanak a részvényesek anélkül, hogy el kellene adniuk a részvényeket. Emellett pedig a következő előnyöket biztosítja:

• Stabilitás és kiszámíthatóság: az osztalékot rendszeresen fizető vállalatok általában szilárd és stabil vállalatok.
• Védelem az infláció ellen: mivel az osztalékok idővel növekednek, segíthetnek megvédeni a befektető vásárlóerejét az inflációval szemben.
• Alacsonyabb piaci volatilitás: az osztalékot fizető részvények általában kevésbé volatilisak, mint azok, amelyek nem fizetnek, sőt még azoknál is, amelyek részvény-visszavásárlást hajtanak végre.
• Teljes döntés az osztalékról: a befektető eldöntheti, hogy mire fordítja az osztalékot, akár ugyanabba a vállalatba, akár egy másik vállalatba fekteti be, vagy éppen személyes használatra fordítja.

👉 Ha érdekel ez a téma, akkor olvasd el a következő cikket 2024 legjobb osztalékairól.

Mik a részvény-visszavásárlás hátrányai?

Mindkét lehetőség előnyeit figyelembe véve úgy tűnik, hogy egy portfólió felépítésének folyamatában lévő befektető számára sokkal hatékonyabb a részvények visszavásárlása, mint az osztalék közvetlen kézhezvétele. Azonban ez a lehetőség pozitív és negatív oldalakkal is rendelkezik.

• Tökéletlen időzítés: általában a bikapiac időszakában nagyobb a részvények visszavásárlása, míg csökken akkor, amikor a gazdaság válságba kerül, például a COVID-19 válság idején. Ez azt eredményezi, hogy a vezetőség magas áron vásárol vissza, és nem hajt végre visszavásárlást, amikor a vállalat alulértékelt.

• Érdekellentétek a vezetőség és a részvényes között: a vezetőség saját céljainak elérése érdekében hajthat végre részvény-visszavásárlásokat. Bónuszt kaphatnak fizetésükben, ha a vállalat elér egy meghatározott árfolyamot vagy javítja a pénzügyi mutatókat.
• Kisebb büntetés, mint az osztalékcsökkentés: azok a vállalatok, amelyek bizonyos okokból megszüntették részvényvisszavásárlási programjukat, kevésbé vannak büntetve az árfolyam tekintetében, mint ha osztalékcsökkentést vagy felfüggesztést hajtottak volna végre. Ezért a vezetőség inkább ezt a részvényesi javadalmazási formát részesíti előnyben.

Hogyan ismerhetem meg azokat a vállalatokat, amelyek részvényeket vásárolnak vissza?

A számos pénzügyi index között létezik egy index, amely kulcsfontosságú tényezőként a részvényvisszavásárlást veszi figyelembe, ez pedig az S&P 500 Buyback Index. Ez az index az S&P 500 száz legmagasabb visszavásárlási arányú részvényének teljesítményét méri.

A weboldalon össze lehet hasonlítani ezt az indexet az S&P többi indexével. Az S&P 500-hoz képest minden időkeretben alacsonyabb hozamot mutat, amelyet a weboldal lehetővé tesz (egy évtől tíz évig).

Nézd meg ezt az 5 éves időkeretet

Az első 10 vállalat, amely az indexet alkotja, a következő:

Nézzük az ágazatok szerinti összetételt, amelyek a legtöbb visszavásárlást végzik.

Ahogy láthatod, két ágazat emelkedik ki egyértelműen, a pénzügyi és a diszkrecionális fogyasztási. Nagyrészt azért, mert nincs annyi projektjük, amibe újra befektethetnének, és inkább a részvényeseket tartják meg, visszavásárlások révén.

Hogyan fektessünk be Buybacks-be ETF-ek segítségével?

Másik módja a részvény-visszavásárlásokba (buybacks) való befektetésnek az ETF-ek révén lehetséges, ami egy hatékony stratégia lehet azon vállalatok tőkéjének kihasználására, amelyek értéket adnak vissza a részvényeseknek saját részvényeik visszavásárlásával.

Íme néhány közülük:

• Amundi S&P 500 Buyback UCITS ETF EUR (C)
  • Ticker: B500
  • ISIN: LU1681048127
  • TER: 0,15%
  • Felhalmozás
• Invesco Global Buyback Achievers UCITS ETF
  •      Ticker: BBCK
  •      ISIN: IE00BLSNMW37
  •      TER: 0,39%
  •      Negyedéves elosztás
• Amundi ETF S&P 500 Buyback UCITS ETF USD
  • Ticker: AFIA
  • ISIN: LU1681048556
  • TER: 0,15%
  • Felhalmozás

Hogyan befolyásolja a részvény-visszavásárlás a befektetők adózását Magyarországon?

A vállalat részvény-visszavásárlása többféle adózási hatással lehet a befektetőkre, az adott ország és az alkalmazandó adótörvények függvényében. Az alábbiakban a magyar adórendszer szerinti adózási hatásokat ismertetjük:

1. Nincs közvetlen azonnali adóhatás: Ha egy befektető nem adja el részvényeit a visszavásárlás során, akkor nincs azonnali adóköteles esemény. A visszavásárlás növelheti a fennmaradó részvények értékét, mivel ahogy láttuk, csökkenti a forgalomban lévő részvények számát. Azonban ez a növekedés nem adóköteles addig, amíg a befektető úgy nem dönt, hogy eladja a részvényeket.
2. Osztalékok és tőkenyereségek: Magyarországon a tőkenyereségek adókötelesek, akárcsak az osztalékok. Ezért ha egy részvény-visszavásárlás után a befektető úgy dönt, hogy eladja azokat, kihasználva egy esetleges árfolyamnyereséget, akkor abban a pillanatban adóznia kell az eladás után, amely tőkenyereségként adózik.

Összefoglalás

Összefoglalva nem lehet eldönteni, hogy melyiket érdemes választani a részvény-visszavásárlás és az osztalékfizetés közül, mivel ez elsősorban olyan tényezőktől függ, mint az igazgatóság filozófiája, rejtett szándékaik és a befektető profilja.

Normál körülmények között, ha a befektetőnek nincs szüksége az osztalékra, a részvény-visszavásárlás hatékonyabb a befektető számára, az osztalék felhasználási rugalmasságának elvesztése árán.

Azonban sok esetben nem szükséges választani egyik vagy a másik lehetőség között, mivel vannak olyan vállalatok, amelyek mindkét stratégiát alkalmazzák. Az ilyen típusú vállalatok nagyon alkalmasak arra, hogy a befektetési portfólió részét képezzék.

Freedom24

• Fektess be világszerte több mint 43 000 részvénybe és ETF-be
• Nyiss számlát, töltsd fel, és szerezz akár 20 ajándék részvényt.
• Növekedj magabiztosan egy brókerrel, amelyben több mint 500 000 ügyfél bízik.

Látogatás

A befektetés veszteség kockázatával jár.

eToro

• Valós és származtatott termékekkel rendelkező részvények, ETF-ek és kriptovaluták.
• Közösségi kereskedés és másolásos kereskedés.
• Felhasználóbarát platform és demo fiók.

Látogatás

A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.

XTB

• Magyar nyelv és lokális támogatás
• Kamat a szabad készpénzre (változó)
• 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
• Gyors, kezdőbarát xStation platform

Látogatás

A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.