Mi az a bid és ask a tőzsdén? | A spread fogalma

Biztosan hallottál már olyanról, hogy „ez a bróker nem számít fel jutalékot”, de hogyan lehetséges ez? Megmutatjuk, de előtte meg kell tanulnunk, hogy mi az a bid és az ask, valamint az általuk képzett árfolyam-sáv, azaz a spread.

Mi a bid és ask árak közötti spread?

Mielőtt belevágnánk figyelembe kell vennünk, hogy a tőzsde olyan, mint bármely más piac, ahol egy tranzakcióhoz mindig kell lenni egy eladónak és egy vevőnek. Ugyebár senki sem tud vásárolni, ha senki sem akar eladni.

Az árfolyam-sáv vagy „spread” az a különbözet, ami a legjobb vételi és eladási ajánlat között van a tőzsdén. Ezt hívhatjuk árrésnek vagy árkülönbségnek is.

Azt is tudjuk, hogy amikor meg szeretnénk vásárolni egy eszközt vagy terméket a pénzügyi piacon, két árral találkozunk. A legjobb vételi és eladási árral.

Tehát az árfolyam-sáv az a különbség, amit az eszközök és termékek árfolyamában látunk a különböző tőzsdéken. Ilyen eszközök például a részvények, indexek, származékos termékek, ETF-ek. Azaz meg szeretnénk vásárolni vagy el szeretnénk adni egy eszközt vagy terméket, két árral találkozunk. Egy árral, ahol a befektetők eladási megbízásokat helyeztek el egy meghatározott áron, és egy másik árral, ahol a befektetők vételi megbízásokat helyeztek el egy meghatározott áron.

Mi a bid és az ask a tőzsdén?

Vételi ár (Bid): Az a legmagasabb ár, amit egy befektető hajlandó fizetni. Tehát ez a legjobb ár, amelyen el tudunk adni.

Eladási ár (Ask): Ebben az esetben pont az ellenkezője. A keresletről beszélünk, és arra utal, hogy mi a legalacsonyabb ár, amelyen a befektetők hajlandóak eladni. Azaz a legjobb ár, amelyen vásárolni tudunk.

Miért emelkednek és csökkennek az árak?

A vételi ár mindig alacsonyabb lesz, mint az eladási ár. Ez azért van, mert amikor el akarunk adni, a lehető legmagasabb áron akarjuk ezt megtenni, amikor pedig vásárolni akarunk, a lehető legjobb áron (legalacsonyabb) akarjuk megtenni.

Amit a grafikonon látunk, azt piaci mélységnek nevezünk, amit a különböző vételi és eladási megbízások határoznak meg.

Piaci mélység

A középső oszloptól (szürke) balra és jobbra látjuk egy adott részvény árát. A bal oldali oszlopban (zöld) látjuk a különböző árakon vásárolható részvények számát. 13 500 részvény vásárolható 11,715€-ért, 8 537 db 11,710€-ért és így tovább. A jobb oldali oszlopban látjuk a meghatározott árakon eladásra rendelt részvények számát.

Ha piaci áron szeretnénk vásárolni, akkor a jobb oszlopban (ask) tennénk ezt, azon az áron, amelyen a befektetők hajlandóak eladni. Ebben az esetben ez 11,720€ lenne. Ha részvényeket szeretnénk eladni, akkor a bal oszlopban (Bid) kellene ezt megtennünk, azon az áron, amelyen a befektetők hajlandóak vásárolni.

Abban a pillanatban, amikor senki sem hajlandó eladni egy adott áron, a befektetőknek magasabb áron kell vásárolniuk, és így a részvény árfolyama magasabb lesz. Ha nincsenek befektetők, akik hajlandóak lennének vásárolni akkor az eladóknak alacsonyabb áron kell ajánlatot tenniük, hogy az árfolyam alacsonyabb legyen.

A Spread képlete

Spread = Ask ár – Bid ár

Százalékos értékben, amit a brókerek gyakran használnak a spread kifejezésére, a következőképpen fog összeállni:

% Spread = (Ask ár – Bid ár) / Ask ár

A bid mindig kisebb, mint az ask, mert a vevő a legjobb feltételekkel akar vásárolni, az eladó pedig drágábban akar eladni. Nézzük meg az alábbi példával.

Az EUR/USD devizapár bid ára 1,00576, az ask ára pedig 1,00579. A spread, azaz a két ár közötti különbség 0,00003 $. Ne feledd, ha vásárolni akarsz, az ask árat fogod fizetni, ha eladni, akkor pedig a bid árat.

Milyen hatással van a likviditás a Bid és Ask árak közötti ársávra?

Egy részvény annál likvidebb, minél több pénz cserél gazdát naponta. Ha több pénz van, több vevő és eladó interakciója történik meg a piacon. Ha nagyobb a kereskedési volumen, akkor könnyebb lesz a részvényeket egy adott áron cserélni, és a napi változás stabilabb lesz. Mivel viszonylag könnyű vevőket és eladókat találni, a kereskedés gyors és dinamikus.

Ezzel szemben, ha egy értékpapír naponta keveset cserél gazdát, akkor nehéz lesz egy befektetőnek vevőket és eladókat találni, és ha viszonylag nagy megbízást adnak le a piacon, meg kell találniuk a kevés vevőt vagy eladót. Ez a volumenhiány nagyobb áringadozásokat eredményez, és az árak közötti különbség (ársáv) nagyobb lesz, mint egy nagyobb kereskedési volumennel vagy likviditással rendelkező vállalatnál.

A spread és a likviditás szorosan összefüggnek. Ha a spread kicsi az egyértelmű jele a likviditásnak. Nyilvánvaló, hogy ha a likviditás magas, akkor nagyobb a mozgás és könnyebb vásárolni és eladni.

Ezért amikor tranzakciókat hajtasz végre, mindig figyelj arra, hogy a spread ne legyen túl nagy.

Mi a kapcsolat a spread és a volatilitás között?

A volatilitás mindig egy kockázati tényező. A spread és a volatilitás kapcsolatában, ha az utóbbi fogalmat beillesztjük az egyenletbe, az mindig aggodalmat okoz. Ez agresszívabb és kevésbé racionális kereskedést eredményez. Ennek eredményeként olyan helyzet állhat elő, amit nem szeretnénk, például hogy a spread növekszik.

Ha tehát a volatilitás magas, mindig óvatosan kell cselekednünk. Ha szükséges várjunk, amíg a spread kisebb lesz. A volatilitás mindig magában hordozza a kockázatosabb és bonyolultabb műveleteket, amelyek gyors veszteségekhez vezethetnek.

Ha a volatilitás nagyon magas egy intraday forex piacon, a hozamod csökkenhet, mert a spread is magas lenne.

A spread trükkje a kereskedésben: Mi van a jutalékot fel nem számító brókerek mögött?

Ami ingyenes, az nem létezik, főleg a tőzsdén és a brókerek világában. Egy bróker mindig számít fel jutalékot. Ha azt mondja, hogy nem, az csak azért van, mert a spreadbe rejtette. Azért teszi ezt, hogy drágábban vedd az ask-ot, ha pedig el akarsz adni, olcsóbban kell tenned.

Tehát van különbség a valós piaci spread és az általuk kínált spread között.

Ez a különbség a bróker profitja. Ez egy régi trükk, ami még mindig működik. Igazából nem kell úgy érezned, hogy átvertek, hiszen valamiből élniük kell, és ez egy elég egyszerű módja ennek. Tartsd szem előtt, hogy a spreadet mindig módosítja a bróker, hogy valamit lecsípjen.

Tehát nézd meg, milyen spread van egy adott pillanatban és mennyibe kerül annak kifizetése. Egyszerűen csak vonjuk ki az ask-et a bid-ből és szorozzuk meg a részvények vagy szerződések számával, ez lesz a spread költsége. A valós költség kiszámításához add hozzá az előbb kapott értékhez a jutalékokat (ha vannak).

Összefoglalva, a spread egy folyamatosan változó érték, bár általában nem túl nagyok a változások, azonban mindig figyelembe kell venni mielőtt elkezdenél kereskedni.

A spread a daytrade kereskedésben is fontos szerepet játszik. Ha érdekel ez a kereskedési forma, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket.

Kapcsolódó cikkek

Mi az RSI és hogyan működik?
A Relatív Erősség Index vagy RSI (Relative Strength Index) az egyik leggyakrabban követett mutató a technikai elemzésben. Welles Wilder hozta létre, hogy jelezze a túlvásárlás és túladás területeit. Értelmezése nagyon egyszerű, és segítségével jel...