Bid-ask spread: mi az a bid és az ask a tőzsdén, és hogyan számold ki?
Tartalomjegyzék
Biztosan hallottál már olyat, hogy „ez a bróker nem számít fel jutalékot”, de hogyan lehetséges ez? A válasz a bid és az ask ár közötti különbségben, a spreadben rejlik. Megmutatjuk, mi az a bid és az ask, hogyan számold ki a bid-ask spreadet, és mikor drágítja meg az ügyleteidet.
Mi az a bid, az ask és a bid-ask spread?
A tőzsde ugyanúgy működik, mint bármely más piac: egy tranzakcióhoz mindig kell egy vevő és egy eladó. Senki sem tud vásárolni, ha senki sem akar eladni, ezért minden eszköznek egyszerre két ára van: egy vételi és egy eladási ár.
Mi a bid és az ask a tőzsdén?
Vételi ár (bid): az a legmagasabb ár, amelyet egy vevő az adott pillanatban hajlandó fizetni. Ez a legjobb ár, amelyen el tudsz adni.
Eladási ár (ask): az a legalacsonyabb ár, amelyen egy eladó hajlandó megválni az eszköztől. A kínálat oldalát mutatja, és ez a legjobb ár, amelyen vásárolni tudsz.
Az árfolyam-sáv vagy spread az a különbözet, ami a legjobb vételi és eladási ajánlat között van. Nevezik árrésnek vagy árkülönbségnek is, angolul bid-ask spreadnek vagy bid-offer spreadnek. Részvényeknél, indexeknél, ETF-eknél, származékos termékeknél és devizapároknál egyaránt megjelenik.
Normál piaci körülmények között a bid mindig alacsonyabb, mint az ask. Az eladó a lehető legdrágábban, a vevő a lehető legolcsóbban szeretne üzletet kötni, és amíg a két ajánlat nem találkozik, a különbség megmarad. Amikor egy vevő elfogadja az askot, vagy egy eladó a bidet, létrejön az ügylet.
Egy egyszerű példa
Ha egy részvényre a legjobb vételi ajánlat 100 forint, a legjobb eladási ajánlat pedig 101 forint, akkor a bid 100, az ask 101, a spread 1 forint. A két ár átlagát középárnak (mid price) nevezik: a grafikonok gyakran ezt vagy az utolsó kötési árat mutatják, nem azt, amelyen te ténylegesen kötni tudsz.
Milyen hatással van a likviditás a bid-ask spreadre?
Egy részvény annál likvidebb, minél több pénz cserél gazdát naponta. Nagy forgalomnál sok vevő és eladó ajánlata sorakozik egymás mellett, így könnyű egy adott áron kötni, a kereskedés gyors, a napi ármozgás pedig kiegyensúlyozottabb.
Ezzel szemben, ha egy értékpapír naponta keveset cserél gazdát, nehéz lesz vevőt vagy eladót találni, és egy nagyobb megbízás több árszintet is elvihet. A volumenhiány nagyobb áringadozást okoz, a spread pedig szélesebb lesz, mint egy nagy forgalmú vállalat részvényénél.
A spread és a likviditás tehát szorosan összefügg: a szűk spread a magas likviditás jele. Ügyletkötés előtt ezért mindig nézd meg, hogy a spread ne legyen túl nagy, különösen kisebb cégek részvényeinél.
A nagy nemzetközi részvényeknél és a fő devizapároknál a spread jellemzően az ár töredék százaléka, a ritkán kereskedett, kis kapitalizációjú papíroknál viszont ennek a sokszorosa is lehet.
Mi a kapcsolat a spread és a volatilitás között?
A volatilitás kockázati tényező, és a spreadre is hat. Ha az árak gyorsan és nagyot mozognak, a spread jellemzően kitágul, mert az ajánlatot adó szereplők nagyobb kockázatot vállalnak, és ezt szélesebb árréssel kompenzálják. Ugyanez igaz a kevésbé ismert, ritkán kereskedett eszközökre is.
Tipikus helyzetek, amikor a spread megnőhet:
- Fontos hírek és adatközlések: kamatdöntés, inflációs vagy foglalkoztatási adat, illetve gyorsjelentés előtt és után.
- Piacnyitás és -zárás: a kereskedési nap szélein ritkább lehet az ajánlati könyv, így kevesebb ajánlat jut egy-egy árszintre.
- Kevésbé aktív órák: a devizapiacon például a nagy pénzügyi központok zárása után.
- Alacsony árú eszközök: ha a minimális árlépésköz 1 cent, egy 1 dolláros részvény spreadje legalább 1%, egy 100 dollárosé csak 0,01%.
Ha a volatilitás magas, érdemes óvatosabban kereskedni, és ha nem sürgős az ügylet, megvárni, amíg a spread újra szűkül. Egy napon belüli (intraday) forex kereskedésnél a tág spread közvetlenül csökkenti a hozamot.
A spread tágulása a stop megbízásokat is érinti: ha a bid egy hír hatására hirtelen lejjebb ugrik, a stop-loss a vártnál rosszabb áron teljesülhet. Ezt a jelenséget csúszásnak (slippage) nevezik.
Hogyan számold ki a bid-ask spreadet?
A spread kiszámítása egyszerű kivonás:
Spread = Ask ár - Bid ár
Százalékos értékben, amelyet a különböző árú eszközök összehasonlításához használnak, így néz ki:
% Spread = (Ask ár - Bid ár) / Ask ár × 100
Nézzünk két példát. Ha egy részvény bid ára 19,90 €, az ask ára 20,00 €, akkor a spread 0,10 €, százalékosan pedig (0,10 / 20,00) × 100 = 0,5%. Ugyanez a 0,10 eurós különbség egy 500 eurós részvénynél csak 0,02% lenne, ezért a százalékos forma jobb összehasonlítási alap.
Devizapároknál a spreadet pipben mérik. Ha az EUR/USD bid ára 1,16500, az ask ára 1,16508 (szemléltető árfolyam), a spread 0,00008, azaz 0,8 pip. Ne feledd: vásárláskor az askot, eladáskor a bidet fizeted.
Ki alakítja a bid és az ask árat? Az ajánlati könyv
Hogy egy adott pillanatban mennyi a bid és az ask, azt a vételi és eladási megbízások döntik el. Ezek összességét piaci mélységnek vagy ajánlati könyvnek nevezzük, amelyet a legtöbb brókerplatform külön ablakban mutat.
A középső (szürke) oszlopban az árszintek láthatók. A bal oldali (zöld) oszlop mutatja, hány részvényre van vételi ajánlat az adott áron: 13 500 darabra 11,715 €-on, 8 537 darabra 11,710 €-on és így tovább. A jobb oldali oszlopban az adott árakon eladásra kínált mennyiségek állnak.
Ha piaci áron szeretnénk vásárolni, a jobb oldali oszlopban (ask) tennénk, azon az áron, amelyen az eladók hajlandók eladni: ebben az esetben 11,720 €-on. Ha részvényeket szeretnénk eladni, a bal oldali oszlop (bid) legjobb ajánlatát kapnánk.
Ha egy árszinten elfogy az eladói kínálat, a vevőknek a következő, magasabb szintről kell vásárolniuk, és az árfolyam emelkedik. Fordítva, ha nincs elég vevő, az eladóknak lejjebb kell menniük az árral, és az árfolyam csökken.
Sok piacon árjegyzők (market makerek) is folyamatosan jegyeznek bid és ask árat. Ők biztosítják, hogy mindig legyen ellenfél, a jutalmuk pedig éppen a spread: olcsóbban vesznek, mint amennyiért eladnak.
Mennyibe kerül a spread a kereskedésben?
A spread minden ügylet rejtett költsége, akkor is, ha nem jelenik meg külön tételként. Ha azonnal vásárolsz, majd rögtön eladsz, pontosan a spread összegével kerülsz mínuszba.
A költséget úgy számolod ki, hogy az askból kivonod a bidet, és megszorzod a darabszámmal. Az előző részvénypéldánál 1 000 darab esetén ez 0,10 € × 1 000 = 100 €. A valós költséghez add hozzá a jutalékokat is, ha vannak.
A spreadet a megbízás típusával is befolyásolhatod. A piaci megbízás azonnal teljesül, de mindig az aktuális askon vagy biden. Limitáras megbízásnál te adod meg az árat, így elkerülheted a kedvezőtlen árfolyamot, cserébe nem biztos, hogy az ügylet teljesül.
Gyakori kérdések a bid-ask spreadről
Figyelmeztetések:
A jelen cikk nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így az itt szereplő információkat az olvasó csak saját felelősségre használhatja fel.