ICT kereskedés: mi ez, hogyan működik és hogyan alkalmazd?

Az ICT kereskedés az elmúlt években az egyik legnépszerűbb ármozgás-alapú kereskedési filozófia lett a befektetői közösségen belül. A módszert Michael Huddleston, ismertebb nevén az Inner Circle Trader dolgozta ki, és a nagy intézmények megbízásainak nyomait keresi a grafikonon.

A következő cikkben szó lesz arról, hogy mi ez, milyen elveken alapul, mikor érdemes kereskedni vele, továbbá melyek a legnépszerűbb eszközök és módszerek e stratégia hasznosítására.

Mi az ICT kereskedés?

Az ICT kereskedés egy olyan kereskedési típus, ami a nagy intézmények által használt algoritmusok működésén alapul. Abból indul ki, hogy az árat nem a véletlen, hanem a nagy szereplők megbízásai mozgatják.

A módszer nem egy indikátor vagy egy kész kereskedési rendszer, hanem egy fogalomkészlet: likviditás, piacszerkezet, order blockok, fair value gapek és időablakok. Ezeket a kereskedő a saját stílusához igazítja, ezért két ICT-s trader ritkán kereskedik teljesen egyformán.

Olyan módszertan, ami az ármozgásra épül, tehát nincs szükség semmilyen indikátorra, még a volumenre sem. E módszertan egyik erőssége, hogy segít a piaci manipulációk megértésében és lehetővé teszi azok kihasználását.

Ki az az Inner Circle Trader (ICT)?

ICT (Inner Circle Trader) egy amerikai kereskedő, akinek a valódi neve Michael Huddleston. Az ICT kereskedés értelemszerűen az általa kifejlesztett és népszerűsített módszertanra és stratégiákra utal.

A módszertan a 2010-es évek elején indult online videóleckék formájában, majd az évtized végére teljes tananyaggá nőtte ki magát. A népszerűség azonban nem bizonyíték arra, hogy mindenkinek működik: a tananyag nagy részét ma független oktatók adják tovább, változó minőségben.

Van egy Youtube-csatornája (ugyanezen a néven), amelyre 2026 szeptemberében már több mint 2,2 millióan iratkoztak fel. Itt ingyenesen magyarázza el mindazt, amit ő használ a kereskedéshez, a 2022-es mentorprogram videóit is beleértve. Több száz órányi anyag – ha van rá időd, érdemes belenézni.

Mi a különbség az ICT és az SMC között?

A két kifejezést gyakran szinonimaként használják, pedig nem pontosan ugyanazt jelentik. Az ICT az eredeti, Huddleston által kidolgozott módszertan, saját terminológiával és szigorú időablakokkal.

Az SMC (smart money concepts) a közösség által leegyszerűsített változat: átveszi az order blockok és a likviditási zónák logikáját, de lazábban alkalmazza a szabályokat, és gyakran figyelmen kívül hagyja az ICT időalapú elemeit, például a kill zone-okat.

Hogyan működik az ICT módszertan a kereskedésben?

Az ICT módszertan két kulcsfontosságú koncepción alapul, a likviditáson és az újraegyensúlyozáson. Az ICT világában sok eszköz létezik, de mind a likviditás és az újraegyensúlyozás koncepciójának vannak alárendelve.

A likviditást úgy határozza meg, mint a tájékozatlan résztvevők mennyiségét a grafikon egy adott pontján – általában az ellenállásoknál és támaszoknál.

Az ICT nem egy kereskedési rendszer, hanem sokkal több annál: kereskedési filozófia. Sokféle koncepciót foglal ugyanis magában, de mindig arra összpontosít, hogy kihasználja a likviditás felé történő ármozgást és az annak elérését követő további mozgást.

Melyek az ICT filozófia alapelvei?

Van egy alapelv, amelyből az egész módszertan származik. Az ár csupán két dolgot tesz: likviditást vesz fel és/vagy újraegyensúlyoz. Lényegében az ár folyamatosan keresi az ellentétes felet a kisbefektetők körében, ami a grafikonokon naponta látott manipulációk jelentős részét megmagyarázza.

Néhány kulcsfontosságú fogalom az ICT kereskedés kapcsán:

• Piac szerkezete: A piac mintáit és ciklusait tanulmányozzák a trendváltozások és lehetséges fordulópontok észlelése érdekében.
• Likviditási zónák: Azokat a területeket azonosítják, ahol vételi vagy eladási megbízások halmozódnak fel, amelyek támaszként vagy ellenállásként funkcionálhatnak.
• Megbízási blokkok: Ezek olyan specifikus zónák, ahol várhatóan jelentős aktivitás mutatkozik a nagyobb szereplők részéről – ami segíthet meghatározni a be- és kiszállási pontokat.
• Idő és ár: Az ICT szerint a jelentős mozgások jellemzően meghatározott napszakokban, a kill zone-okban indulnak.
• Idősíkok hierarchiája: A napi és a 4 órás grafikon adja az irányt, a kisebb idősíkok csak a belépő pontosítására szolgálnak.
• Kockázatkezelés: A módszer hangsúlyozza a tőke megfelelő kezelésének fontosságát a kedvezőtlen mozgásokkal szembeni védettség érdekében.

Hogyan értelmezzük a manipuláció fogalmát az ICT-ben?

A manipuláció a pénzügyi piacok velejárója. Bár a tőzsde hosszú távon nem zéró összegű játék, a rövid távú kereskedés – különösen a deviza- és a határidős piacokon – költségek előtt nagyjából zéró összegű: ami az egyik félnek nyereség, az a másiknak veszteség.

Itt jön képbe a manipuláció, mivel vannak olyan szereplők, akik elég nagyok ahhoz, hogy rövid időre érdemben elmozdítsák az árat. Ez a képesség lehetővé teszi számukra, hogy rossz irányba csalják a kisbefektetőket, és kiüssék a stop megbízásaikat.

Az ICT révén meghatározhatjuk, mikor van szó manipulációról vagy valódi mozgásról. Ez utóbbi különösen fontos a támaszok és ellenállások esetében, mivel itt történik a legtöbb piaci manipuláció.

Melyek az ICT kereskedés kulcsfontosságú eszközei és fogalmai?

Lehetetlen egy cikken belül részletesen elmagyarázni az ICT világában rendelkezésre álló eszközöket, ezért az öt legfontosabbat ismertetem: a likviditást, a piacszerkezetet, a megbízási blokkot (OB), a valós érték rést (FVG), valamint a prémium–diszkont zónákat.

Likviditás: buy-side és sell-side

Az ICT kétféle likviditást különböztet meg. A buy-side likviditás (BSL) a korábbi csúcsok felett gyűlik össze, ahol a short pozíciók stop megbízásai és a kitörésre váró vételi megbízások várakoznak.

A sell-side likviditás (SSL) a korábbi mélypontok alatt található, ahol a long pozíciók stopjai sorakoznak. Az egyenlő csúcsok és mélypontok különösen erős mágnesként hatnak, mert rengeteg megbízás halmozódik fel mögöttük.

Amikor az ár átszúr egy ilyen szinten, majd gyorsan visszafordul, likviditásgyűjtésről (liquidity sweep) beszélünk. Az ICT-s kereskedő éppen ezt a pillanatot várja: a sweep után a valódi mozgás jellemzően az ellenkező irányú likviditás felé indul.

A nagyobb trenden belül is folyamatosan zajlik ez a „vadászat”. Az ICT inducementnek nevezi, amikor az ár egy rövid távú csúcsot vagy mélypontot céloz meg, kiüti az ott lévő stopokat, majd folytatja a fő trend irányában. Aki ezt nem ismeri fel, jellemzően a korrekció legalján vagy a tetején száll ki.

Piacszerkezet: BOS, CHoCH és MSS

A piacszerkezet megmutatja, ki irányítja a piacot. Emelkedő trendben az ár magasabb csúcsokat és magasabb mélypontokat ír, csökkenőben alacsonyabbakat.

A Break of Structure (BOS) a trend folytatását jelzi: az ár a trend irányában áttör egy korábbi csúcson vagy mélyponton. A Change of Character (CHoCH), illetve az ICT terminológiájában a Market Structure Shift (MSS) ezzel szemben az első jele annak, hogy a trend megfordulhat.

Az ICT-ben a szerkezetváltás akkor erős jelzés, ha erőteljes, egyirányú gyertyákkal (displacement) történik, és maga után hagy egy fair value gapet.

A displacement nagy testű, rövid kanócú gyertyákból áll, amelyek mind ugyanabba az irányba mutatnak: a vevők és az eladók között alig van egyensúly. Jellemzően közvetlenül egy likviditási szint átszúrása után jelenik meg, és egyszerre hoz létre MSS-t és FVG-t, ezért az ICT-s belépők egyik alapfeltétele.

Megbízási blokk (Order Block)

A megbízási blokk (OB) olyan zóna, ahol az algoritmus manipulálta az árat, hogy a kisbefektetők az ellenkező irányba pozicionálják magukat a fő mozgáshoz képest. Ezzel az algoritmus nagy mennyiségű ellenoldali pozícióhoz jut. A könnyebb érthetőség kedvéért egy sémával magyarázzuk el:

1. Oldalazó zóna létrehozása
2. Eufória vagy pánik gyertya generálása, ami ellenoldali pozíciót hoz létre
3. Valódi mozgás, ami a trend folytatása

A következő képen tényleges kereskedést láthatsz. Ha megnézed, láthatsz egy nagy oldalazást a felfelé irányuló trend közepén és egy kisebb oldalazást közvetlenül a nagyobb után.

Mindkét oldalazás megbízási blokk, mivel mindkettőnél olyan sávok vannak, amelyek a félelem révén manipulálnak, aztán az ár gyorsan visszafordul. Továbbá ez egy MMBM vásárlási modell 2. fázisában történik, ami nagyon valószínűvé teszi a mozgást a megjelölt likviditásig.

Különböző típusú OB-k léteznek. Az imént elmagyarázott a leggyakoribb, de ha tájékozódsz az ICT megbízási blokkokról, látni fogod, hogy léteznek mitigation, breaker és propulsion blokkok is. Mindegyik különböző, és a grafikonon való felbukkanásuk különböző következményekkel jár.

Fair Value Gap (FVG)

A Fair Value Gap (FVG), vagyis valós érték rés a grafikon egy olyan területe, ahol az intenzív vételi vagy eladási nyomás miatt az ár olyan gyorsan mozog, hogy bizonyos szinteken kereskedés nélküli rést hagy maga után. Ez a hatékonysági hiány olyan területként értelmezhető, ahová a piac visszatérhet.

Köznyelven mondhatnánk, hogy egy FVG-ben csak vásárlások vagy csak eladások történtek – bár ez nyilvánvalóan nem igaz, mivel ha volt vásárlás, akkor volt eladás is. Technikailag az FVG három gyertyából álló minta: az első és a harmadik gyertya kanóca nem fedi egymást.

Egy emelkedő FVG sematikus ábrázolását láthatod a következő képen: olyan terület, ahol az ár csak emelkedett. A csökkenő ugyanilyen, de ott értelemszerűen az ár csak csökkent.

A grafikonok tele vannak ilyen mozgásokkal, és ha értjük, hogy miért alakulnak ki, az komoly előnyt jelent. Az FVG létezése mindig szándékot jelez, de kétféle szándék lehet: manipuláció vagy mozgás. Annyit állíthatunk biztosan, hogy az algoritmusok aktívak, ezért nem számítunk oldalazásra.

Az FVG lehetővé teszi a manipulációk és a beszállási zónák észlelését. Az OB korábbi példájában láthatjuk, hogy amikor az ár lefelé tört ki, negatív FVG-vel tette, amikor pedig visszatért, egy másik pozitív FVG-vel.

A +FVG létezése azt jelezte, hogy a -FVG manipulációs szándékkal történt az OB alsó részén. Később egy új +FVG jelezte, hogy a szándék továbbra is felfelé irányul. A beszállás egy harmadik, emelkedő +FVG-n történt (limitáras megbízással), onnan pedig az ár a cél felé ment.

Prémium és diszkont zónák, OTE

Az ICT a legutóbbi jelentős ármozgást kettéosztja: az 50%-os szint feletti rész a prémium, az alatta lévő a diszkont zóna. Az alapszabály egyszerű: vételi belépőt diszkontban, eladásit prémiumban keresünk.

Az Optimal Trade Entry (OTE) ennek finomítása: a mozgás 62–79%-os Fibonacci-visszatérési sávja, ahol a belépő a legkedvezőbb kockázat–hozam arányt adja. Különösen erős, ha ebben a sávban egy order block vagy egy FVG is található.

A gyakorlatban a Fibonacci-eszközt a likviditásgyűjtés utáni displacement mélypontjától a csúcsáig (vételnél) húzzuk. Ha a visszatérés mélyen a diszkont zónába, a 62–79%-os sávba ér, és ott egy OB vagy FVG is van, az ICT szerint ez a legtisztább belépési helyzet.

ICT kill zone-ok: mikor érdemes kereskedni?

Az ICT egyik jellegzetessége, hogy nemcsak azt nézi, hol, hanem azt is, mikor mozdul az ár. A kill zone-ok azok az időablakok, amelyekben az intézményi megbízások koncentrálódnak, és a napi fő mozgás a legnagyobb valószínűséggel elindul.

Az ICT az időpontokat New York-i idő szerint adja meg. Budapesti idő szerint (a különbség az év nagy részében +6 óra) a legfontosabb kill zone-ok:

• Ázsiai szekció (02:00–06:00): ritkán kereskednek benne, de a csúcsa és a mélypontja a nap későbbi likviditási célpontjai.
• Londoni kill zone (08:00–11:00): a legnagyobb devizaforgalmú szakasz, gyakran az ázsiai sáv hamis kitörésével indul.
• New York-i kill zone (13:00–16:00): a nap legvolatilisebb szakasza, benne az amerikai tőzsdenyitással (15:30).
• Londoni zárás (16:00–18:00): a napi mozgás lezárása vagy részleges visszafordulása.

Márciusban és októbertől novemberig néhány hétig csak +5 óra a különbség, mert az Egyesült Államok és Európa nem egy időben állítja át az órát. Ilyenkor minden kill zone egy órával korábban kezdődik.

A londoni nyitás tipikus csapdája a Judas Swing: az ár először a napi irány ellenében mozdul, átszúrja az ázsiai sáv csúcsát vagy mélypontját, begyűjti az ott lévő stopokat, majd megfordul. Aki ilyenkor kitörésre vásárol, gyakran éppen a manipulációs fázis likviditását adja.

A kill zone-okon kívül az ár jellemzően oldalaz vagy kaotikusan mozog. Ezért sok ICT-s kereskedő úgy csökkenti a hamis jelzések számát, hogy csak egyetlen kill zone-ban keres belépőt, a magyar időzónából nézve legtöbbször a New York-i nyitás körül, munka után is elérhető időpontban.

Melyek a legjobb stratégiák az ICT kereskedésben?

Sok különböző stratégia létezik, amelyeket az ICT-ben modelleknek neveznek. Meg kell különböztetnünk az irány- és az operatív modelleket.

• Iránymodellek: megmutatják, merre irányul az ár nagyobb valószínűséggel.
• Operatív modellek: segítenek meghatározni, hová pozicionáljam magam egy művelet megkezdéséhez.

A legismertebb iránymodellek az MMXM (Market Maker vételi és eladási modell), a Next day Bar és a Romeo (ez utóbbi egy ICT tanítvány szülötte).

A legismertebb operatív modell az ICT 2022: a strukturális likviditás begyűjtése után egy piacszerkezet-váltás erősíti meg a fordulatot, a belépés pedig limitáras megbízással történik az újonnan keletkezett FVG-ben.

Sok más modell is létezik, de az előzőek a legfontosabbak. Az ICT egy kereskedési filozófia: bár a modellek hasznosak, a célja gyakorlatilag bármilyen ármozgás megértése.

PO3 stratégia

A PO3 az irány- és operatív modell között helyezkedik el, de az ICT világában oly fontos szerepet tölt be, hogy megérdemel egy külön részt. Működésének megértése esetén a piaci mozgások nagy része értelmezhetővé válik.

A PO3 a power of three rövidítése, és a mozgás három fázisát magyarázza kezdve attól, hogy manipulálják egészen addig, amíg el nem éri az algoritmus által kívánt célt. A három fázis: konszolidáció, manipuláció és disztribúció (elosztás).

Gyakorlatilag bármilyen piaci trendmozgás magyarázható ezzel a koncepcióval.

A következő képen két egymást követő PO3-at láthatsz. Konszolidáció (kék), manipuláció (sárga) és disztribúció (zöld).

Ez a folyamat minden időtávon és minden eszközön előfordul.

Silver Bullet stratégia

A Silver Bullet időalapú operatív modell, amely egyetlen egyórás ablakra épül, leggyakrabban New York-i idő szerint 10:00 és 11:00 között, ami budapesti idő szerint 16:00–17:00.

A szabályai egymásra épülnek: az adott órában likviditásgyűjtést kell látni, utána a kisebb idősíkon piacszerkezet-váltást, a belépés pedig az ennek során keletkezett FVG újratesztelésekor történik.

Hogyan alkalmazd az ICT-t lépésről lépésre?

Az egyes fogalmak önmagukban keveset érnek: az ICT ereje abban rejlik, hogy egymásra épülő ellenőrzőlistaként használod őket. Egy tipikus ICT-kereskedés menete:

1. Irány meghatározása: a napi és a 4 órás grafikon piacszerkezete alapján eldöntöd, vételi vagy eladási oldalon keresel lehetőséget.
2. Likviditási szintek kijelölése: bejelölöd az előző nap csúcsát és mélypontját, az ázsiai sávot, valamint az egyenlő csúcsokat és mélypontokat.
3. Zónák feltérképezése: megkeresed a diszkont (vétel) vagy prémium (eladás) zónában lévő order blockokat és FVG-ket.
4. Kill zone kivárása: csak a londoni vagy a New York-i kill zone-ban figyeled a belépőt.
5. Megerősítés a kisebb idősíkon: az 5 vagy 15 perces grafikonon likviditásgyűjtést, majd piacszerkezet-váltást vársz.
6. Belépés és kezelés: az FVG-ben vagy az OB-ban lépsz be, a stop a zóna mögé kerül, a cél az ellenkező oldali likviditás.

Egy leegyszerűsített példa az EUR/USD devizapáron: a napi grafikon emelkedő szerkezetet mutat, tehát vételi oldalon keresünk lehetőséget. A londoni kill zone elején az ár átszúrja az ázsiai sáv mélypontját, begyűjti a sell-side likviditást, majd erős emelkedő gyertyákkal visszafordul.

Az 5 perces grafikonon ez a mozgás MSS-t és egy emelkedő FVG-t hagy maga után, a diszkont zónában. A belépés limitáras megbízással az FVG-ben történik, a stop a sweep mélypontja alá kerül, a cél pedig az előző nap csúcsa, azaz a buy-side likviditás. Ha a kockázat–hozam arány nem éri el legalább az 1:2-t, a kereskedést kihagyjuk.

A gyakorlatban a legtöbb kezdő ICT-s kereskedő a 4. és az 5. lépést hagyja ki, és idő- és megerősítésszűrő nélkül lép be minden OB-ba vagy FVG-be. Mielőtt valódi pénzt kockáztatsz, érdemes a teljes folyamatot néhány hónapig demószámlán vagy visszateszteléssel gyakorolni.

Kinek megfelelő az ICT kereskedés?

Az ICT a már bizonyos mértékű piaci tapasztalattal rendelkező kereskedők számára megfelelő.

Azok a kereskedők ismerik fel igazán az ICT erejét, akik már tapasztalatot szereztek különböző módszertanokkal. A kezdő kereskedők nincsenek tisztában azzal, milyen hatásos, mivel ők nem töltöttek éveket azzal, hogy az RSI-vel és hasonlókkal próbáljanak pénzt keresni.

Minden piacra alkalmas? Forex, kriptovaluták, indexek

Alkalmas minden magas likviditású eszköz esetében, úgymint: indexek, nyersanyagok, kriptók, forex és részvények. A legtöbb ICT-s kereskedő a devizapárokat és a tőzsdeindexeket használja, mert ezeknél a kill zone-ok hatása a legjobban kimutatható.

Megéri megtanulni az ICT kereskedést?

Igen, de nagyon hasznos, ha előzetes ismeretekkel rendelkezel a technikai elemzés terén, illetve már volt alkalmad megtapasztalni, hogy a hagyományos rendszerek nem mindig működnek. Ez motiválhat arra, hogy elegendő időt szánj az ICT mögött rejlő filozófia tényleges megértésére.

Az ICT kereskedés előnyei és hátrányai

A legnagyobb hátrány a komplexitás. Az ICT egyszerű módszertannak tűnhet, de nem az: a követőinek többsége megreked az OB és az FVG szintjén, pedig ezek csak eszközök. Az ICT ennél sokkal többet kínál, ám sok-sok órányi grafikonelemzést igényel.

A másik fontos korlát, hogy egyik ICT-modellnek sincs független, auditált teljesítménymutatója: a közösségi médiában keringő találati arányok jellemzően promóciós anyagokból származnak. Ugyanaz a grafikon két ICT-s kereskedőnek két különböző jelzést adhat.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)