Hogyan befolyásolják az osztalékok a részvények értékét?

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy miért kezdenek a vállalatok osztalékot fizetni, és hogyan befolyásolja ez a bejelentés és az osztalékok későbbi kifizetése a vállalat részvényárfolyamát.

Mi a legmegfelelőbb időpont az osztalékok fizetésére?

Az osztalékfizetés egy vállalat részéről nem egyik napról a másikra történik. Számos tényező szükséges ahhoz, hogy a cég fontolóra vegye ezt a tőkeelosztást.

Egy vállalat korai szakaszában hátrányos osztalékot fizetni a részvényeseinek, mivel elsődleges célja a vállalat megalapozása és későbbi növekedése kell, hogy legyen. Ha osztalékot fizet, akkor előfordulhat, hogy nem tudja fenntartani azt hosszú távon, mivel erősen függ a vállalat pénzügyi stabilitásától.

Ha a növekedés jó és a vállalat pénzügyileg kellően megszilárdult, akkor a cég már képes lehet rendszeres osztalékfizetést elkezdeni.

Az osztalékbefektető számára alapvető fontosságú, hogy a vállalat a növekedés végső szakaszában és az érettségi fázis kezdetén legyen. Ezen a ponton a vállalat már eléggéfizetőképes és megalapozott ahhoz, hogy a vezetőség bevezethesse az osztalékfizetést.

👉 További információ: Osztalékbefektetés: útmutató kezdőknek

Miért dönt egy vállalat az osztalékok fizetése mellett?

Ha egy vállalat a növekedési/érettségi szakaszban van, az nem jelenti azt, hogy köteles osztalékot fizetni, de ha nyereséget termelt, dönthet így is. Ezt a döntést a igazgatótanácsjavasolja, és a közgyűlés szavazza meg.

A okok, amelyek miatt egy vállalat osztalékot kezd fizetni, többfélék lehetnek:

• Részvényesek jutalmazása:  az osztalékfizetéssel a vállalat jutalmazza részvényeseit a befektetésükért, és lehetővé teszi számukra, hogy nyereség formájában részesedést kapjanak a cégből.
• Pénzügyi szilárdság és marketing: az osztalékfizetés jelezheti, hogy a vállalat pénzügyi helyzete szilárd és stabil, ami bizalmat kelthet a részvényesek és potenciális befektetők körében.

• Új befektetők vonzása: az osztalékok vonzhatják azokat az új befektetőket, akik nyereséget szeretnének elérni az osztalékokon keresztül, ami hozzájárulhat a vállalat részvényeinek árának növekedéséhez.

• Adózás: bizonyos esetekben az osztalékfizetés adókedvezményeket eredményezhet a vállalat vagy részvényesei számára, mivel egyes országokban az osztalékok kedvezőbb adózás alá esnek, mint más jövedelemformák. Például olyan országok esetében van ez így, ahol egy meghatározott összegű osztalék adómentes.

👉 További információ: Havi osztalék: hogyan szerezhetsz osztalékot minden hónapban?

Milyen hatása van az osztalékoknak az árfolyamra?

Most nézzünk meg egy nagy kérdést az osztalékellenes befektetők körében: az osztalék árfolyamra gyakorolt hatását. Mennyire igaz ez, és milyen hatása van?

Hogyan tükröződik az osztalék az árfolyamban?

Amikor egy vállalat az éves közgyűlésen jóváhagyja az osztalék kifizetését, négy kulcsfontosságú dátumot kell megadnia:

• Bejelentés dátuma
• Nyilvántartásba vétel dátuma
• Szelvényvágás napja
• Kifizetés dátuma

Emlékeztetőül, a szelvényvágás dátuma az a nap (általában a nyilvántartásba vétel előtti nap), amikor a részvények osztalékjog nélkül forognak, azaz az a részvényes, aki aznap vásárol részvényeket, nem jogosult az osztalékra.

Mi történik a szelvényvágás napján a részvény árfolyamával?

Ezen a napon a piac nyitásakor az árfolyam ugyanannyival csökken, mint az osztalék, majd az árfolyam a részvények adás-vétele szerint mozog, mint egy normál napon.

Az osztalék árfolyamcsökkentő hatása logikus, mivel készpénz áramlik ki a vállalatból. Ezért a piac úgy ítéli meg, hogy a vállalat kevesebbet ér, mivel kevesebb pénz van a kasszájában.

Az osztalék árfolyamra gyakorolt hatását különböző példákkal lehet jobban megérteni:

Példa 1: Repsol és az osztalék kifizetése

• Repsol 0,40€ osztalékot fizetett július 8-án.
• A szelvényvágás dátuma július 4-én volt.
• A Repsol árfolyama az előző napon, július 3-án 14,92€-n zárt.

Mi történt július 4-én?

A nyitó árfolyam 14,52€, azaz levonja a piac nyitásának első másodpercében a 0,4€ osztalékot az előző napi záróárból (14,92€-0,40€). Tehát az árfolyam 2,7%-kal esik az osztalék kifizetése miatt.

Pillanatokkal később az árfolyam elkezd ingadozni, mint bármely más napon. A nap végén a Repsol árfolyama 14,63€, azaz 2%-kal esik. De nem így kell nézni, hanem a következőképpen:

• Az árfolyam esése az osztalék levonása miatt: 2,7%
• Emelkedés az árfolyam felértékelődése miatt: 0,7%

Valójában a nettó hatás az volt, hogy a részvény 0,7%-kal felértékelődött, mert a fennmaradó érték most a részvényes zsebében van (a brókeri jutalékok és az adóhatás levonása után, ha vannak ilyenek).

eToro

• Valós és származtatott termékekkel rendelkező részvények, ETF-ek és kriptovaluták.
• Közösségi kereskedés és másolásos kereskedés.
• Felhasználóbarát platform és demo fiók.

Látogatás

A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.

Példa 2: Brown-Forman és az osztalékfizetés

Nézzük meg a Brown-Forman példáját, amely az az amerikai cég, amely a Jack Daniel’s márka tulajdonosa.

• Szelvényvágás dátuma: június 7.
• Osztalék: $0,2178
• Előző napi záróár: $43,92

Az osztalékfizetés napján, június 7-én az árfolyam kezdetben levonja az osztalékot, de percekkel később az árfolyam visszanyeri az 'osztalék esését', sőt meghaladja az előző napi árfolyamot. A nap végén a részvény ára 43,89 dollár.

Így tehát nem egy 0,49%-os részvényárfolyam csökkenés következik be, mert ez a pénz a részvényes zsebében van, tehát egy felértékelődés történik 43,71 USD-ról (az osztalék levonása után) arra az árra, ahol a záróár lesz ($43,89), azaz 0,41%.

Ezzel a két példával bemutattuk, hogy az osztalék igenis levonódik az árfolyamból. Ez a tény az osztalékfizetés napján történik, az árfolyam ugyanakkora résen nyit, mint az osztalék kifizetése. Pillanatokkal később az árfolyam bármely irányba elkezd ingadozni, immár a befektetők kereslete és kínálata alapján.

👉 A legjobb osztalékrészvények 2024-ben

Hogyan befolyásoljék az osztalékok az árfolyamot középtávon?

Az a tény, hogy az árfolyam befolyásolja az osztalékot tagadhatatlan, de az osztalék okozza-e a vállalat árfolyamának nagy eséseit?

Ahogy az előző példákban láttuk, míg a Repsol esetében az árfolyam esése aznap az osztaléknak köszönhető, addig a Brown-Forman esetében az árfolyam a nap végén nem 'érzékeli' az osztalék kifizetését.

Ha megnézzük egy osztalékot fizető vállalat napi árfolyamait, elég valószínű, hogy sok esetben nem látható az osztalék kifizetése.

Példák

Megmutatjuk ezt az osztalékok királyával, Coca-Cola négy legrosszabb napjával 2023-ban:

Ha megnézzük az árfolyamot az osztalékfizetés napjain, ezt találjuk:

Amint az a Coca Cola esetében látható, egy vállalat árfolyama különböző okok miatt általában erősebben esik, mint az osztalékfizetés miatt. Annyira, hogy szelvényvágás dátumon az árfolyam még pozitív értéken is zárul.

A fent említett esések okai lehettek pletykák, elemzők leminősítései vagy a piaci várakozásoknál rosszabb eredmények, amelyek miatt az osztalék miatti árfolyamcsökkenés csak anekdotikus.

Mindazonáltal igaz, hogy bizonyos típusú vállalatoknál, mint például az úgynevezett fejőstehén vállalatoknálaz osztalék hatása a napi árfolyamra nyilvánvalóbb, mivel ezek a vállalatok kevés növekedést mutatnak és bőkezűen osztják szét az osztalékot a részvényeseik között.

Nézzünk egy példát egy másik osztalékkirályra, a dohányipari Altria-ra, 2023 négy legrosszabb napján.

Mi a helyzet hosszú távon?

Hosszú távon az osztalék hatása az árfolyamra fokozatosan elhalványul, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos és döntő a befektetési portfólió végső hozamában.

A Capital Group egy érdekes grafikont mutatott be, amely az S&P 500 viselkedését mutatja az elmúlt 97 év évtizedeiben.

Megfigyelhető, hogy a végső hozamhoz való hozzájárulás évtizedenként változik. Az elmúlt 100 évben a hozam 62%-a a részvények felértékelődésének és 38%-a az osztaléknak köszönhető.

A piacok számára nehéz évtizedekben, mint például a 40-es, 70-es és 2000-es években az osztalékfizetés alapvető fontosságúvá válik a hozam szempontjából, különösen a befektető pszichológia szintjén. Ennek oka, hogy hosszú távon az osztalékot fizető vállalatok nagyobb ellenálló képességet mutattak a bizonytalanság időszakaiban, mint az értékalapú vállalatok.

Jó ötlet az osztalékba fektetni? 

Az osztalékon keresztüli részvényesi javadalmazás filozófiájában alapvető fontosságú, hogy a vállalat szilárdan megalapozott legyen.

Ne feledd, hogy nagyon rövid távon az osztalék jelentős hatással van a vállalat árfolyamára. A szelvényvágás dátumán az árfolyam általában negatív réssel nyit, amely megegyezik az osztalék összegével, amelyet a vállalat a részvényeseinek fog kifizetni. Miután az osztalékot levonták az árfolyamból, az a piaci hangulat szerint kezd ingadozni. A nap végén az árfolyam az osztaléknál nagyobb vagy kisebb mértékben eshet, sőt, az előző naphoz képest pozitívban is zárhat.

Mindazonáltal az igazság az, hogy a valóban jelentős esések, különösen ha növekvő osztalékú vállalatokról beszélünk, nem az osztalékfizetésnek köszönhetők, hanem más tényezőknek, mint például a pletykák, pénzügyi eredmények, elemzői ajánlások, és egyebek.

A fejőstehénnek tekintett vállalatok esetében valóban van összefüggés az osztalékfizetés és az árfolyam mélyebb esései között.

Összességében ha szeretnél egy passzív és kiszámítható befektetést, akkor nem kellene problémát jelentenie annak, ha áreséseket látsz, különösen, ha ismered azok okát.