Tőzsde

500 milliárd dollár. Igen, jól olvastad, 500 milliárd... ami lehet, hogy semmivé vált. Vagy mégsem.
Ez a számadat a Stargate nevű magánfinanszírozású projektet jellemzi, amit Donald Trump jelentett be alig két nappal azután, hogy beiktatták az Egyesült Államok elnökévé. A projekt célja, hogy a mesterséges intelligencia terén folyó verseny éllovasa legyen.

Ez különösen a természetes versenytársnak számító Kínával szemben fontos, amely szintén nem tétlenkedett és alig két nappal később bemutatta a saját úttörő projektjét, melynek neve DeepSeek - lényegében nem más, mint a ChatGPT made in China.
Trump szavaival élve:
Ez lesz a történelem legnagyobb MI infrastruktúra projektje.
A projektet irányító megacégek a következők: a japán Softbank (9984.T), az Oracle (ORCL) és az Open AI (vagyis a ChatGPT mögött álló vállalat). Mindegyikük 100 milliárdos kezdeti összeggel járul hozzá a projekthez, a célkitűzés pedig az, hogy a következő négy évben elérjék az 500 milliárdot.
Mindemellett a SoftBank felügyeli a projekt finanszírozását, az Open AI a gyakorlati megvalósítást, míg az Oracle és kisebb mértékben más cégek - mint az Nvidia (NVDA) vagy az Arm (ARM) - technológiai partnerként vesznek részt.
Ha tehát szeretnéd tudni, mi a célja e két projektnek, mire számíthatsz a közelgő MI fejlesztési háborúban, és hogyan lehetsz részese legalább az amerikai projektnek, ebben a cikkben választ kapsz kérdéseidre.
A Stargate fő célja az amerikai vezető szerep megszilárdítása az MI területén azáltal, hogy fejlett adatközpontokat és elektromos áramtermelő rendszereket épít. Mindez egy olyan technológiai infrastruktúra fejlesztését támogatja, ami lehetővé teszi az előrelépést a jelenlegi szűk mesterséges intelligenciától az általános mesterséges intelligencia felé. Előbbi csupán specifikus feladatokra összpontosít, míg utóbbi képes úgy érvelni és alkalmazkodni, mint egy ember.
Hogy jobban megértsük a különbségeket, az MI típusai az alábbiak:

Az említett ambiciózus projekt célja - egyelőre - a második típusú MI fejlesztésének felgyorsítása, különösen a kínai konkurenciához képest, ami természetesen szintén nem fog tétlenül ülni.
Mi jelent problémát? Nyilvánvalóan az energia.
E nagyszabású terv jelentős mennyiségű villamos energiát igényel. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának előrejelzése szerint 2028-ra e projekt elektromos fogyasztása eléri a 325 terawattórát (TWh), ami már nagyságrendileg összevethető olyan országok éves fogyasztásával, mint Spanyolország.
De az új amerikai kormányzat nem félmegoldásokban gondolkozik, és az egyértelmű politikai támogatás érdekében alig két nap alatt meghozták az első intézkedéseket:
Amennyiben látsz perspektívát a projektben és szeretnél részese lenni (még ha közvetett módon is), hadd mutassam be azokat a tőzsdén jegyzett vállalatokat, amelyek a részét képezik.
Mint általában, úgy ezúttal is a két legjelentősebb vállalatot mutatom be, valamint egy olyan ETF-et, ami mindkettőt magában foglalja.
Itt most az átláthatóság érdekében közlöm: nem vagyok professzionális pénzügyi tanácsadó. Célom, hogy megbízható forrásokon alapuló információkat és elemzéseket osszak meg veled, hogy segítsenek megalapozott döntéseket hozni. Mindazonáltal ez csak egy vélemény; arra bíztatlak, hogy végezz saját kutatást, mielőtt befektetnél.
A japán SoftBank Group Corp. (9984.T), amelynek székhelye Tokióban található, az egyik legbefolyásosabb konglomerátum a technológia és a telekommunikáció világában. Ez a bank - ami high-tech startupokba befektető Vision Fund nevű alapjáról ismert - kulcsszereplővé vált a nagy volumenű, diszruptív innovációk fejlesztésében. Példaként említhetőek erre olyan vállalatok, mint az OpenAI, vagy olyan jövőformáló projektek, mint a már említett Stargate.
Pénzügyi oldalon ez az állandó diszrupcióra való törekvés jelentős hullámvölgyeket produkált eredményeikben:

Mindazonáltal ebben az esetben a pénzügyi eredmények helyett inkább arra a hosszú távú potenciálra kell figyelnünk, ami a növekedési szektorokba - mint a mesterséges intelligencia és a robotika - történő befektetésekben rejlik. Ezt tükrözi az alábbi grafikon.

Így tehát technikai szinten fontolóra vehetjük a beszállást, amint az ár visszatér a támaszvonalához, mivel mostanában az árfolyamot a hírek keltette eufória mozgatja.
A texasi székhelyű Oracle Corp a világ egyik legmeghatározóbb technológiai óriása, ami az üzleti szoftverfejlesztésre, adatbázis-megoldásokra és felhőszolgáltatásokra specializálódott. A felhőalapú számítástechnikai megoldásokra való átállásnak köszönhetően maradhatott versenyképes olyan piaci szereplőkkel szemben, mint az Amazon Web Services és a Microsoft Azure.
Az utóbbi években az Oracle fókusza a diverzifikáció révén elmozdult olyan feltörekvő szektorok felé, mint a mesterséges intelligencia és az adatelemzés - példaként említhető maga az ambiciózus Stargate program.
E vállalat viszont pénzügyi szinten fenntartható növekedési tendenciát mutat:

A pénzügyi egészség, a technológiai forradalom melletti elkötelezettség, és a fenntartható módon növekvő osztalékok együttesen azt eredményezték, hogy az Oracle árfolyama ismét közel került a történelmi csúcsokhoz (zöld vonal). Talán jó belépési pont lehet, ha sikerülne áttörni azokat relatív erővel és volumennel (piros körök).

Nem találtam olyan UCITS ETF-et, ami mindkét vállalatot tartalmazza.
Ugyanakkor a most megjelent hírt követően csak idő kérdése, hogy az aktívan kezelt ETF-ek elkezdjenek pozíciókat felvenni. Mindenesetre íme néhány ETF, amely külön-külön tartalmazza e két vállalatot.
| ETF | Ticker | ISIN | |||
| Amundi S&P Global Communication Services ESG UCITS ETF DR EUR (A) | WELX | IE000EFHIFG3 | |||
| iShares Digitalisation UCITS ETF | 2B79 | IE00BYZK4883 | |||
| Fidelity Cloud Computing UCITS ETF | FCLD | IE000M0ZXLY9 |
| ETF | Ticker | ISIN |
| Amundi S&P Global Communication Services ESG UCITS ETF DR EUR (A) | WELX | IE000EFHIFG3 |
| iShares Digitalisation UCITS ETF | 2B79 | IE00BYZK4883 |
| Fidelity Cloud Computing UCITS ETF | FCLD | IE000M0ZXLY9 |
Legjobb Bróker Kamatozó Számlával - Rankia Díjak 2024

Kétségtelen, hogy mindegyikük érdekes befektetési alternatíva. Csakhogy épp most, amikor az Egyesült Államok vezető szerepe biztosnak látszott az MI fejlesztés terén, megérkezett a mindenkit váratlanul érő kínai ellentámadás.
A DeepSeek a mesterséges intelligencia terén működő kínai vállalat, amely a ChatGPT megjelenése utáni korszakban jött létre a kínai Hangcsou városában, és amely a nyílt forráskódú nyelvi modellek fejlesztésére specializálódott. Nemrég került a figyelem középpontjába, amikor bemutatta új generatív MI modelljét. Ez az Open AI saját chatjének szintjén áll, azonban jóval kisebb költségvetésből készült, mint nagy versenytársa.

A szóban forgó modell a DeepSeek-V3 - ez egy generatív MI, ami hasonlít a ChatGPT-hez, Geminihez vagy CoPilothoz, és amit 55 nap alatt tanítottak be mindössze 5,58 millió dolláros költségvetéssel. Összehasonlításképpen: a ChatGPT fejlesztése közel 80 millió dolláros befektetést igényelt, ráadásul karbantartása 98%-kal költségesebb.
A költségtakarékosságon kívül előnye, hogy a matematikai számítási képességeit vizsgáló teszteken kivételes teljesítményt mutatott fel - felülmúlta a legtöbb létező modellt és a GPT-4o szintjén teljesített, némi lemaradásban a legújabb GPT-o1-hez képest.
E fejlemény is azt a stratégiát tükrözi, ami Kínát már számos iparágban nagyhatalommá tette: mindenkinél jobban lemásolni egy már létező technológiát és a lehető legolcsóbban előállítani.
Ez nem újdonság, hiszen láthattuk különféle iparágakban, mint például az elektromos autók vagy a napelemek és akkumulátorok gyártása. Előbbi iparágban olyan vállalatok képviselik, mint a BYD (1211.HK) és a NIO (NIO), utóbbiban olyanok, mint a Jinko Solar (JK). Annyi biztos, hogy a kínai szakemberek visszafejtési (avagy visszamodellezési) képessége továbbra is bámulatos.
Bárhogy is legyen, az USA részéről egyértelmű elkötelezettség mutatkozik arra, hogy vezető szerepet játszanak az MI által kínált lehetőségek terén - úgy politikai oldalról (dereguláció), mint vállalati részről (500 milliárd dolláros projekt).
Nem valószínű, hogy egy azonnali 300 milliárd dolláros (résztvevőnként 100 milliárdos) befektetés, amelynek összege négy év alatt elérheti az 500 milliárdot - és amihez már tervbe vannak véve a stratégiai üzemek, valamint több mint 100.000 ember foglalkoztatása - csupán füstjelzés lenne.

Azonban szinte a semmiből, jóval kisebb befektetéssel váratlanul színre lép a DeepSeek; egy generatív chat, ami képes egyenrangúként felvenni a versenyt a jól ismert Open AI-val, ráadásul teljesen ingyenes (legalábbis eddig). Kétségtelenül fityiszt mutat annak az amerikai gőgnek, ami azt tartja, hogy ők a haladás és a jövő letéteményesei.
Figyelemmel kell kísérni, hogyan alakul e két projekt, de az biztos, hogy amíg a mesterséges intelligencia slágertéma, minden Egyesült Államok-beli MI fejlesztési projekt a vezető szerep megőrzésére törekszik, amit eleddig kissé szilárdabbnak hittek.
A legjobb az egészben, hogy e rivalizálásnak végső soron mi leszünk a nyertesei.
Zárásképpen elolvasásra ajánlom cikkünket arról, hogyan fektess be a mesterséges intelligenciába (MI), hogy ki ne maradj a buliból.
Te mit gondolsz erről az egészről? Ijesztőnek találod ezt a mesterséges intelligencia dömpinget? Eljött az idő, hogy felhívjuk John Connort, mentsen meg minket a Skynettől? Vagy éppen ellenkezőleg, szerinted az a meccs, ami éppen most kezdődik a Stargate és DeepSeek projekt közt, valójában az emberiség következő minőségi ugrásának biztosítéka? Véleményedet oszd meg hozzászólásban.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A befektetés veszteség kockázatával jár.