Árukkal történő kereskedés

Talán hallottál már az élelmiszer-ellátási problémákról. De miért fordulnak elő? Hogyan működik a búza piaca? Melyek a problémái? És ami a legfontosabb, érdemes-e befektetni a búzába és egyéb gabonákba? Ebben a cikkben minden kulcsfontosságú információt megnézünk a témával kapcsolatban.

A gabonafélék a pázsitfűfélék családjába tartozó növények, amelyek szemeket termelnek, és ezeket elsősorban emberi és állati táplálékként használják. A gabonaszemek alapvető szénhidrátforrást jelentenek, valamint fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat és rostokat is tartalmaznak. Sok kultúrában az étrend alapvető pillérei, és világszerte széles körben termesztik őket.
A leggyakoribb gabonafélék közé tartoznak:
A búzapiac hasonlóan működik, mint a legtöbb piac. A kínálat és a kereslet közvetlen hatással van a búza árára. Az agrártermelő vállalatok vagy az alapanyag árát követő ETF-ek mellett a búza szorosan kapcsolódik a határidős ügyletekhez, csak úgy, mint a legtöbb nyersanyag.
Nézzünk meg néhány kulcsfontosságú tényezőt, amelyek mozgatják a búza árát:
Ha esetleg éppen brókert keresel👉 TOP 10 legjobb online bróker
Búzába fektetni különböző módszerekkel lehet, az agrárvállalatok részvényeinek vásárlásától kezdve az ETF-ek, alapok vagy határidős ügyletek vásárlásáig. Az alábbiakban megvizsgáljuk a búzába történő befektetés főbb formáit:
A fizikai búzába való befektetés a legkézzelfoghatóbb módja annak, hogy részt vegyünk ezen a piacon. Ez a stratégia magában foglalja a búza megvásárlását, tárolását és megfelelő időben történő eladását.
Azonban ez jelentős befektetést igényel, nemcsak pénzügyi szempontból, hanem a megfelelő infrastruktúra és szállítási logisztika szempontjából is. Továbbá a piaci ismeretek is elengedhetetlenek, beleértve a kereslet és kínálat dinamikájának megértését mind helyi, mind globális szinten. A kihívások ellenére ez a stratégia magas hozamok lehetőségét kínálja, különösen a volatilis piacokon, ahol az időzítés és a tárolási stratégia jelentős nyereséget eredményezhet.
A közvetlen fizikai befektetés természetesen nem túl reális a kis- vagy közepes befektető számára, ezért a következőkben kényelmesebb kitettségi formákat fogunk megvizsgálni.
Ez a forma talán a legegyszerűbb. Ha búzával kapcsolatos vállalatokba fektetsz részvényeken keresztül, az közvetett módot kínál a piacon való részvételre. Ez a stratégia nagymértékben függ a kiválasztott vállalat teljesítményétől és menedzsmentjétől.
Nézzük meg néhány kiemelkedő vállalatot a területen:
Érdemes lehet még megemlíteni az alábbi vállalatokat is:
Bár a búza ára befolyásolhatja ezeknek a vállalatoknak a teljesítményét, más tényezők, mint például a vállalati irányítás, a technológiai innováció és a szélesebb piaci feltételek is kulcsszerepet játszanak.
Mindazonáltal, ha szenvedélyesen érdeklődsz a piacok és a kereskedés iránt, talán a leggyakoribb módja az árupiaci befektetéseknek az ágazati ETF-ek révén történik.
Az ETF-ek hozzáférhetőbb módot kínálnak a búzapiacnak való kitettségre, de sajátos kockázatokkal járnak. A legtöbb ilyen alap határidő ügyletekbe fektet, ami problémás lehet backwardation helyzetekben. Ilyen esetekben a pozíció fenntartásának költsége ("rollover") jelentősen csökkentheti a nyereséget vagy növelheti a veszteségeket.
Nézzünk most két UCITS búza ETF-et, amelyeket nagyon egyszerűen megvásárolhatsz:
Az amerikai búza ETF-ek közül kiemelkedik továbbá a Teucrium Wheat Fund (WEAT).
Alkotóik állítják:
A WEAT és az összes Teucrium mezőgazdasági termék megkülönböztető tényezője az alapul szolgáló eszközök szerkezete. Ahelyett, hogy a front-month határidő ügyletekre összpontosítanának, a WEAT különböző lejáratú határidős szerződésekkel működik. Ezt azzal a céllal teszik, hogy minimalizálják a contango hatását a nettó eredmények hozamára.

2012 és 2024 között a WEAT értéke 25 dollárról 5,76 dollárra csökkent.
Hogy megértsük, hogyan lehetséges ez, fontos különbséget tenni aközött, amit általában észlelünk és a búzapiac valós állapota között, hasonlóan más mezőgazdasági nyersanyagokhoz.
A búzapiacon különösen fontos tényező a nyersanyagtárolás. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik határidős szerződés és a következő közötti árkülönbség nem fedezi a tárolással kapcsolatos költségeket, beleértve a pénzügyi, lehetőségi, biztosítási költségeket, akkor nem éri meg tárolni a terméket. Ez a dinamika közvetlenül hat az ETF-re.
Amikor összehasonlítjuk a búza folyamatos határidős ügyleteit az ETF-fel, jelentős különbség figyelhető meg a teljesítményükben. A bevezetése óta az ETF 74%-os csökkenést mutatott, míg ugyanebben az időszakban a búza ára a folyamatos határidős piacon csak 27%-kal csökkent. Ez a különbség kiemeli az ETF-ekbe való befektetés velejáró volatilitását és sajátos kihívásait. Nyilvánvaló, hogy hosszú távú infláció elleni védelem szempontjából a búza-ETF nem biztos, hogy a legjobb befektetési lehetőség.
Ezt a stratégiát elsősorban rövid távú befektetésekre vagy azoknak ajánlják, akik gyors árváltozásokkal szeretnének spekulálni a búza piacán. A befektetőknek jól kell érteniük ezeknek az ETF-eknek a szerkezetét és azt, hogy hogyan befolyásolják őket a határidős piac mozgásai.
Ha a búzapiac határidős ügyleteibe vagy opcióiba fektetnél, elengedhetetlen megérteni a regionális piacok közötti különbségeket. Nem minden búzapiac egyforma, jellemzőik jelentősen eltérhetnek.
A piaci szereplők általában a fent említett tényezők alapján hozzák meg döntéseiket. Miután meghatározták a stratégiát, fedezeti ügyleteket használnak határidős ügyletekkel és opciókkal, hogy kihasználják a piaci szezonális ingadozásokat. Ezek a stratégiák magukban foglalhatják a különböző hónapok határidős szerződései közötti árkülönbségekre vagy a különböző búzapiacok közötti különbségekre való fogadást.
A szezonális minták részletes elemzésének és a kereslet-kínálat dinamikájának megértésének kombinációja lehetővé teszi a befektetők számára, hogy tájékozott és potenciálisan nyereséges döntéseket hozzanak a búza határidős piacán.
👉 Ha érdekel a nyersanyagpiac akkor vess egy pillantást a földgázról készült cikkünkre!
Az Ukrajna és Oroszország közötti háború jelentős élelmiszerválságot okozott a fejlődő országokban világszerte. Az ukrajnai élelmiszerexport leállása, amely a búza egyik fő termelője, tovább rontotta a már amúgy is nehéz helyzetet, amelyet sok ország átélt.
A pandémia utáni élelmiszerkereslet, a szélsőséges időjárási körülmények, az ellátási lánc szűk keresztmetszetei és az exportkorlátozások negatívan befolyásolták az élelmiszerpiacot. Az invázió hozzájárult a világméretű inflációhoz, ami az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által meghatározott Food Indexet történelmi csúcsra emelte, a legmagasabbra, amióta az indexet 1960-ban elkezdték összeállítani.

Kétségtelen, hogy a világ élelmiszerpiacát befolyásolta az ukrajnai háború feszültsége is, hiszen Ukrajna és Oroszország biztosította a búza 90%-át olyan országokban, mint Örményország, Azerbajdzsán, Eritrea, Grúzia, Mongólia vagy Szomália. Ukrajna szintén fontos búzaforrás a Világélelmezési Program számára, amely közel 120 millió embernek nyújt élelmiszersegélyt 100 országban.
Mindezek mellett a háború és a hiány példátlan áremelkedést okozott az élelmiszerekben. Természetesen az árak emelkedése hozzájárul a megélhetési költségekkel kapcsolatos globális válsághoz is, amelynek hatásai különösen intenzíven érezhetők a feltörekvő piacok országaiban.

Azonban ahogy telt az idő, és a nemzetközi piacok normalizálták a még mindig fennálló konfliktust Kelet-Európában, valamint más beszállítókhoz fordultak, a búza ára mérséklődést mutatott, sokkal logikusabb szintek felé, azonban még mindig messze van a múlt évtizedben látott minimumoktól.
Sok ember számára a búza mint nyersanyagba való befektetés védelmet nyújthat az infláció ellen, középtávú trendeknek való kitettségként szolgálhat, vagy egyszerűen a piaci várakozások arbitrázsára.
Nézzük, miért lehet érdemes búzába fektetni!
A következő év globális politikai és gazdasági kilátásai bizonytalanok, az ukrajnai háború még mindig megoldatlan, és az infláció növekszik, így a búza ára továbbra is erőteljesen emelkedhet. Ennek ellenére az élelmiszerek jelenlegi árai középtávon nehezen tarthatók fenn, így előfordulhat, hogy a fogyasztók és az importőrök olcsóbb gabonafélék mellett döntenek, vagy a kormányok árkorlátozást vezetnek be.
Az alábbi cikkek is érdekelhetnek:
A befektetés veszteség kockázatával jár.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.