Bottom-up elemzés

A bottom-up (alulról felfelé) egy analitikai módszer, amely a fundamentális elemzés keretein belül helyezkedik el. A vállalatok specifikus részleteire, például pénzügyeire és működésére összpontosít, így értékeli teljesítményét és potenciálját.

A bottom-up elemzés azon az ötleten alapul, hogy ha egy vállalatot alulról felfelé értékelünk, tehát az egyes komponensektől az egész felé, akkor pontosabb képet kaphatunk értékéről és jövedelmezőségéről.

Ez az elemzési típus a vállalat gazdasági helyzetének tanulmányozásával kezdődik, értékeli pénzügyi mutatóit és számviteli információit, majd az ágazatot és általában a gazdaságot.

Bottom-up versus top-down elemzés

A bottom-up elemzés a top-down (felülről lefelé) elemzés fordított eljárása, ahol a lépéseket fordított sorrendben hajtják végre.

A bottom-up elemzést általában hosszú távú stratégiákhoz vagy buy and hold stratégiákhoz használják, azaz ahol a befektető hosszú időre szóló értékeket vásárol. Ezzel szemben a top-down elemzés hasznosabb lehet azoknak a befektetőknek, akik rövid távú piaci belépési lehetőségeket keresnek, hogy rövid távon profitot realizáljanak.

A bottom-up elemzés az apróbb részletektől az általánosig, a mikrótól a makróig halad. Ezzel szemben a top-down elemzés az általánostól a részletekig, a makrótól a mikróig halad.

Ha a befektető jól ismeri azt a céget, amelybe fektetni szeretne, valószínűleg hasznos lesz számára a bottom-up elemzés. Ez azért van, mert világosan látni kell milyen a cég profilja, milyen terméket kínál a piac és milyen relevanciája van a fogyasztók számára.

Gondoljunk egy olyan cégre, mint az Apple, amely hatalmas rajongótáborral rendelkezik. Így egy hűséges Apple ügyfél elvégezhet egy bottom-up elemzést, mindazon ismereteire alapozva, amit már tud a cégről.

Ezzel szemben a top-down elemzés az általánostól a specifikusig halad. Ennek következtében a befektető befektetési lehetőségeket keres, függetlenül attól, hogy mely szektorokkal vagy cégekkel van tisztában.

A bottom-up elemzés szakaszai

Ezt a néhány lépést követhetjük egy bottom-up elemzés során egy cég értékének értékeléséhez:

1. A cég pénzügyi történetének áttekintése: Ez magában foglalja a pénzügyi kimutatások, mint például a mérleg, az eredménykimutatás és a cash flow áttekintését, hogy megértsük, hogyan teljesített a cég a múltban.
2. A cég működésének elemzése: Ez magában foglalja a cég működésének vizsgálatát, a termelési és disztribúciós folyamatokat, az értékesítési csatornákat és a beszállítókkal, illetve ügyfelekkel való kapcsolatokat.
3. A cég erősségeinek és gyengeségeinek azonosítása: A cég működésének értékelésekor fontos az erősségek és gyengeségek azonosítása. A folyamatok hatékonysága, a termékek vagy szolgáltatások minősége, a menedzsment csapat hatékonysága és a cég pénzügyi stabilitása mind ide tartoznak.
4. A cég jövőbeli értékének becslése: Miután értékeltük a pénzügyi történetet és a vállalkozás működését, ezt az információt felhasználhatjuk a cég jövőbeli értékének becslésére. Ez magában foglalhatja a pénzügyi kimutatások előrejelzését és az értékelési mutatók számítását.
5. A cég összehasonlítása más azonos szektorban lévő vállalatokkal: Az adott cég információit összevetjük azonos szektorbeli társaival. Így látható, hogy a cégnek vannak-e egyedi sajátosságai amelyeket versenytársai nem birtokolnak, legyenek azok negatívak vagy pozitívak.
6. A piaci feltételek elemzése: Megvizsgáljuk a pénzügyi piac feltételeit. Ha például egy amerikai tőzsdén jegyzett céget elemzünk, akkor olyan indexeket kell figyelembe vennünk, mint az S&P 500.
7. Makrogazdasági mutatók elemzése: A következő lépésként olyan makrogazdasági változókat értékelünk, mint például a munkanélküliségi ráta, az infláció, a kamatlábak, a gazdasági növekedés (a GDP változása) és mások. Ezek a mutatók hatással lehetnek a vizsgált vállalatra.
8. Befektetési döntés meghozatala: Végül, az bottom-up elemzés alapján döntést hozhatunk arról, hogy befektetünk-e a vállalatba vagy sem. Ez magában foglalhatja a cég részvényeinek megvásárlását vagy más tőkeformákba történő befektetést.

Bottom-up elemzés példa

Tegyük fel, hogy elemezni szeretnénk a THY vállalatot. Először is elemezzük a pénzügyi kimutatásait, a mérlegét, az eredménykimutatását és a pénzáramlást. Figyelembe vehetjük a pénzügyi mutatókat is, valamint az eladósodottsági szintet, a cég könyv szerinti értékét, stb.

Fontos, hogy figyelembe vegyük az összes rendelkezésre álló információt a jövőbeli időszakok becsült bevételének előrejelzéséhez. Ez a cég terveitől és az üzleti várakozásoktól függ.

A vállalat nagy lehetőségekkel elébe nézhet, vagy éppen komoly veszélyek fenyegethetik. Mindezek befolyásolhatják a teljesítményét. Ezért létfontosságú a szektor értékelése és az összehasonlítás a versenytársakkal.

Feltételezve, hogy a cég palackozott italok exportjával foglalkozik, meg kell vizsgálni, mely vállalatok a versenytársai, mi a termékeik iránti kereslet várható alakulása, a piaci trendek, a fogyasztói preferenciák, stb.

Ezután értékelni fogjuk a pénzügyi piacot, ahol a cég jegyzett, azaz ha a THY cég a magyar tőzsdén jegyzett, értékelni kell a BUX teljesítményét.

Végül figyelembe kell venni a már említett makrogazdasági változókat, mint az infláció, a munkanélküliség és a gazdasági növekedés. Ezek a mutatók lehetővé teszik számunkra, hogy megtudjuk, a gazdaság terjeszkedő vagy összehúzódó fázisba lép-e. Ha az utóbbit jósoljuk, a cég által kínált termékek iránti kereslet csökkenhet.

👉 Ha többet szeretnél megtudni a fundamentális elemzésről, akkor arról ebben a cikkben olvashatsz többet.