A befektetési alapok világának megismerése

Ahhoz, hogy megértsük, mik azok a befektetési alapok és hogyan működnek, fontos olyan kifejezéseket is ismerni, mint a nettó eszközérték, részvények, kezelő társaság és a letétkezelő. Ezek a kifejezések segítenek abban, hogy kellőképpen megérthesd ezt a befektetési lehetőséget, amely a rugalmasságáról és az adóelőnyeiről is ismert.

Ebben a cikkben bemutatjuk mindazt, amit tudnod kell a befektetési alapokról, és segítünk abban, hogy megalapozott döntést hozhass arra vonatkozóan, hogy ez a befektetési lehetőség megfelel-e az igényeidnek.

Mi az az alapkezelő?

A befektetési alapok olyan kollektív befektetési eszközök, amelyeket egy szakmai menedzser kezel. Ez az alapkezelő. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy egy csoport befektető átadja a pénzét ezeknek a menedzsereknek, hogy azok egy adott terv szerint, világos célokkal fektessék azt be (pl. egy benchmark követése vagy annak teljesítményének a felülmúlása).

A befektetők összeadják a pénzüket és így jogosultak az alap hozamára, amely passzív jövedelem (kamat, osztalékfizetések) és tőke felértékelődés formájában realizálódhat, az alap eszközeinek függvényében.

A befektetők jellemzően részvényeket vásárolnak az alapban.

Mibe fektet be egy alapkezelő?

Az alapkezelők számtalan eszközbe fektethetnek be: a részvények, kötvények, valuták, és még a fizikai javak, mint az ingatlanok vagy az árucikkek (pl. nyersanyagok, arany stb.) is részét képezhetik a befektetési stratégiának. Ez a sokféleség jó eszközző teszi őket a befektetések diverzifikálásához.

Minden alapkezelő egyéni befektetési filozófiával rendelkezik, ami meghatározza, mibe fektet be. Ez a filozófia meghatározza az alap eszköztípusait, földrajzi fókuszát és a kockázati szintjét.

Általában érdemes megnézned az alap prospektusát, hogy többet megtudhass róla. Néhány példa a kulcsinformációkra:

• Az alap eszközei
• Régiók
• Befektetési stratégia és kockázati szint
• Korábbi teljesítmény
• Költségek

Számos más információforrás is a befektetők rendelkezésére áll, mint például a Morningstar, amely ideális lehet az alapok összehasonlításához.

A megfelelő alap kiválasztása nehéz feladat lehet a nagyszámú kínálat miatt. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, akkor egy pénzügyi tanácsadó segíthet neked a számodra legjobb stratégia kialakításában.

Milyen elemek alkotják a befektetési alapokat?

A befektetési alap megértéséhez fontos megismerni annak fő összetevőit és ezek szerepét.

Alap részvények

Ezek a részvények azok a darabok, amelyekből a befektetési alap áll. A vállalati részvényektől eltérően ezek nem biztosítanak szavazati jogot. Az alap típusától függően ezeket a részvényeket meg lehet vásárolni és el lehet adni a tőzsdén. A tőzsdei alapokkal szabadon kereskedhetsz, ugyanúgy, mint a részvényekel. Ezzel szemben a befektetési alapokkal nem tudsz kereskedni a tőzsdén; ehelyett naponta egyszer, a kereskedési nap végén vásárolhatod és adhatod el a részesedésedet a befektetési alapokban, miután kiszámították az alap értékét.

Az alapban résztvevő befektetők

A befektetők dönthetnek úgy, hogy egy általuk kiválasztott alapba teszik a pénzük egy részét. Ezáltal a befektetésük arányában részesülnek az alap hozamából.

Nettó eszközérték

A befektetési alapok nettó eszközértéke az alap egy részvényre jutó piaci értékét jelenti. Ez az az ár, amelyen a befektetők megvásárolják (ajánlati ár) az alap részvényeit egy alaptársaságtól, illetve eladják azokat (visszaváltási ár) egy alaptársaságnak. Ez eltérhet az alap részvényének piaci árától.

A befektetési alapok esetében a részvényenkénti nettó eszközértéket naponta számítják ki, és ez az az ár, amit a részvények megvásárlásáért meg kell fizetned (vagy az összeg, amit kapsz, ha eladod a részvényeket). Az ETF nettó eszközértékét is naponta számítják ki, azonban mivel ezekkel kereskedni is lehet, így a kereskedési nap folyamán is megbecsülik ezt az értéküket. A legtöbb ETF prémiummal vagy diszkonttal rendelkezik a nettó eszközértékéhez képest, ami lehetővé teszi a befektetőknek és a kereskedőknek, hogy megtalálják a megfelelő vásárlási időpontokat a stratégiájuk alapján.

Befektetési alapok típusai

Az alapokat általánosságban két csoportra lehet osztani: a befektetési alapok (naponta csak egyszer lehet velük kereskedni, mégpedig a kereskedési nap végén, miután kiszámították a nettó eszközértéküket) és a tőzsdei alapok (ETF-ek), amelyekkel bármikor lehet kereskedni a tőzsde nyitvatartása során, a részvényekhez hasonlóak.

Ezeket pedig tovább lehet bontani kisebb csoportokra. Ilyenek lehetnek a:

• Pénzalapok
• Fix jövedelmű alapok
• Vegyes alapok
• Tőkealapok
• Garantált alapok
• Passzív kezelésű (index)alapok
• Alapok alapja
• Nyugdíjalapok
• Hedge fundok

A befektetési alapok lehetnek aktívan vagy passzívan kezeltek. Az aktív alapok azok, amelyek megpróbálják túlszárnyalni a piac teljesítményét, vagy egy benchmarkot (például egy indexet). A passzívan kezelt alapok ezzel szemben általában egy adott piacot vagy indexet követnek, és céljuk ennek a teljesítményének a reprodukálása.

Az alapok bizonyos szektorokba fektethetnek be, mint például a technológia vagy az egészségügy, vagy követhetnek egy széles indexet, mint például a FTSE100. Vannak globális alapok, feltörekvő piaci alapok, és még sok más típus.

Ezenkívül vannak akkumulációs alapok (ahol a bevételt, például a részvényekből származó osztalékot, visszaforgatják az alapba) és disztribúciós alapok is (a bevételt kiosztják a befektetőknek).

Befektetési alapkezelő társaság

A kezelő társaság felelős a befektetési alap kezeléséért. Fontos tisztázni, hogy nem ő a tulajdonosa az alapnak, a tulajdonosok mindig a befektetők. A kezelő társaság eldönti, hova fekteti be az alap eszközeit, azaz meghatározza az alap befektetési stratégiáját és céljait, majd végrehajtja a kereskedéseket.

Minden befektetési alapot egy kezelő társaság kezel, bár ezen belül lehet egy külön csapat, amely felelős az alap kezeléséért. Egy kezelő társaság egyszerre több alapot is felügyelhet.

A kezelő társaság általában díjat számít fel a szolgáltatásaiért, amelyet kezelési díjnak neveznek. Ez a díj közvetlenül a befektetési alap eszközeiből kerül levonásra, csökkentve a befektetők hozamát. A díj fedezi az alap kezelésének és adminisztrálásának költségeit.

Az alap letétkezelője

A letétkezelő feladata az alapot alkotó eszközök biztonságának megőrzése. Magyarországon a letétkezelőnek függetlennek kell lennie (azaz nem lehet a kezelő társaság része). Ha a kezelő társaság fizetésképtelenné válik, az eszközök különválnak, így biztonságban maradnak.

Magyarországon a letétkezelőnek felül kell vizsgálnia a menedzser műveleteit, valamint az alap pénzmozgását, és egyéb felelősségei is vannak. A letétkezelő azonban nem hoz befektetési döntéseket.

Mik a befektetési alapok fő jellemzői?

Miután tisztáztuk a befektetési alap fogalmát, fontos jobban megérteni annak jellemzőit. Ezek az következők:

• Egyetlen eszközkosárba fekteti be több egyéni befektető összegyüjtött pénzét
• Egy szakmai menedzser kezeli.
• Diverzifikált befektetés lehet (ha az alap különböző szektorokba vagy piacokba fektet be).
• Az alapok szabályozott entitások.

Hogyan fektethetsz be egy alapba?

Egy befektetési alapba történő befektetés igen egyszerű. A befektető egyszerűen részvényeket vásárol az alapban egy bróker szolgáltatás segítségével, akárcsak más befektetéseknél.

A kezelő cég felhasználja ezt a pénzt és befekteti különböző eszközökbe az alap befektetési stratégiája szerint, létrehozva egy portfóliót. Amikor egy befektető részvényeket vásárol, gyakorlatilag ezen portfólió egy részét birtokolja.

Ha az alap befektetései jól teljesítenek, ezeknek a részvényeknek az értéke növekszik. Fordított esetben, ha a befektetések rosszul teljesítenek, a részvények értéke csökken.

A vásárlók vagy eladók száma is befolyásolhatja az alap teljesítményét.

A befektetési alapok működése: példa

Tegyük fel, hogy egy alapnak a következő jellemzői vannak:

• Egy részvény értéke: $100
• Résztvevők száma: 100
• Részvények száma résztvevőnként: 50

Kezdjük azzal, hogy kiszámítjuk, mennyi pénze van az alapnak:

Az alap eszközei = $100/részvény x 100 részvényes x 50 részvény/részvényes = $500 000

A forgalomban lévő részvények teljes száma = 100 részvényes x 50 részvény/részvényes = 5 000 részvény.

A befektetési alapnak alapvetően 500 000 dollárja van különböző eszközökbe való befektetésre a stratégiájától és céljaitól függően. Más befektetésekhez hasonlóan a befektetés után az eszközök értéke változik, méghozzá a piaci dinamikától és egyéb tényezőktől függően. Azért számítják ki a nettó eszközértéket, hogy megtudják a befektetési alap tényleges eszközértékét.

Hogyan befolyásolják a vásárlók és az eladók az alapokat?

Amikor új befektetők vásárolnak részvényeket az alapból, akkor tulajdonképpen több pénzt juttatnak bele. Ez a további tőke több erőforrást biztosít az alap számára különböző eszközökbe történő befektetéshez. Az alapban lévő több pénz további előnyöket is nyújthat, például az összes költség csökkentését az alap eszközeinek százalékában. A vásárlás azonban önmagában nem befolyásolja közvetlenül a meglévő részvények értékét.

Amikor a befektetők eladják részvényeiket, az alapnak vissza kell adnia nekik a pénzüket. Ehhez az alapnak el kell adnia néhány eszközét. Ez időnként befolyásolhatja az alap teljesítményét, különösen, ha az alapnak nem túl ideális időpontban kell eladnia eszközeit. Ebben az esetben is igaz, hogy a részvények eladása nem befolyásolja közvetlenül a megmaradt részvények értékét, de az eszközök eladása a visszatérítések biztosítása érdekében befolyásolhatja az alap teljes értékét.

Fontos megjegyezni, hogy a részvények vásárlása és eladása megváltoztathatja a forgalomban lévő részvények számát, de ezek nem befolyásolják közvetlenül az alap befektetéseinek teljesítményét. Amit igazán befolyásol a befektetők hozamát, az az alap által tartott eszközök értékének változása.

Milyen díjai vannak egy befektetési alapnak?

A befektetési alapok általában különböző díjakat számítanak fel a menedzselés és a működtetés költségeinek fedezésére. Íme néhány gyakori díjtípus:

1. Kezelési díj: Ez a díja az alap napi menedzselésének, és a befektetési döntések meghozatalának. Általában az alap összes eszközének bizonyos százalékában kerül kiszámításra, és a kezelő cégnek fizetik.
2. Adminisztrációs díj: Ez a díj az adminisztratív költségeket fedezi, mint amilyen például a nyilvántartás vezetése, az ügyfélszolgálat és egyéb működési költségek. Hasonlóan mint a kezelési díj, gyakran az alap összes eszközének adott százalékában kerül kiszámításra.
3. Értékesítési díj vagy terhelés: Néhány alap díjat számít fel, amikor részvényeket vásárolsz vagy adsz el. A "front-end terhelés" akkor fizetendő, amikor részvényeket vásárolsz, míg a "back-end terhelés" akkor, amikor eladsz. Ezek gyakran a vásárlási vagy az eladási összeg százalékában kerülnek kiszámításra.
4. Visszaváltási díj: Néhány alap díjat számít fel, ha bizonyos időn belül eladod a részvényeidet, általában a rövid távú kereskedés elriasztása érdekében. Ez eltér a hátsó terheléstől, mert általában az alapba kerül vissza, nem pedig a kezelő társasághoz.
5. Költséghányad: Ez a teljes éves költség, kifejezve az alap év során birtokolt eszközei átlagos számának százalékában. Tartalmazza a kezelési díjakat, adminisztrációs díjakat, és az alap által felmerült egyéb eszközalapú költségeket, azonban az értékesítési díjakat nem.
6. Teljesítmény díj: Néhány alap díjat számít fel egy benchmarkhoz képesti teljesítménye alapján. Ha az alap jobban teljesít a benchmarknál, a kezelő társaság jogosult lehet a többlet hozamok egy bizonyos százalékára.
7. Tranzakciós díjak: Ezek a költségek a befektetési alapon belüli értékpapírok megvásárlásával és eladásával kapcsolatosak. Habár ez nem közvetlen díj a befektető számára, ezek a költségek csökkenthetik az alap összesített hozamát, ezért fontos figyelembe venni őket.

Kiemelten fontos, hogy elolvasd az alap prospektusát és a befektetők számára fontos információkat tartalmazó dokumentumokat, hogy megismerj minden felmerülő díjat. A díjak jelentősen befolyásolhatják a hozamokat, ezért fontos tudnod, mibe fektetsz be.

Hogyan működik az alapok adózása?

Magyarországon a befektetési alapok adózása az alap típusától és a befektető személyes körülményeitől függ. Íme a fontosabb szempontok:

1. Jövedelemadó az osztalékok után: Ha az alap osztalékot fizet, akkor jövedelemadót kell fizetned ezek után. Az osztalékból (osztalékelőlegből) származó jövedelem után az adó mértéke 15%.
2. Árfolyamnyereség: Az ellenőrzött tőkepiacon kívüli ügyletek esetében az értékpapíron elért árfolyamnyereség adóalapját a következők szerint kell meghatározni: jövedelem = bevétel – (megszerzésre fordított érték + járulékos költség). Az adó mértéke 15%.
3. Kamatfizetések: Néhány alap olyan eszközökbe fektet, amelyek kamatot fizetnek, mint például a kötvények. A kamatjövedelem utáni adó mértéke 15%.

Hogyan fektessek be egy befektetési alapba?

Szerencsére számtalan bróker rendelkezésedre áll, amelyek lehetővé teszik, hogy alapokba fektess. Íme néhány a legjobb brókerek közül, amik hozzáférést biztosítanak a befektetési alapokhoz:

Interactive Brokers

• Nagyon alacsony jutalékok (fixed/tiered, globális piacok)
• Széles termékválaszték.
• Profi platformok (TWS, IBKR Desktop) + papírtrading
• Benchmark-hoz kötött kamat a szabad készpénzre

Látogatás

A pénzügyi termékekbe történő befektetés bizonyos szintű kockázattal jár.

eToro

• Valós és származtatott termékekkel rendelkező részvények, ETF-ek és kriptovaluták.
• Közösségi kereskedés és másolásos kereskedés.
• Felhasználóbarát platform és demo fiók.

Látogatás

A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.

További cikkek

• Legjobb ETF-ek a NASDAQ 100-ba történő befektetéshez
• Legjobb Invesco ETF-ek
• Hogyan válasszunk ETF-et

Befektetési alapok: összefoglaló

A befektetési alapok egy könnyen hozzáférhető módot kínálnak a magánszemélyek részére a megtakarításaik növelésére. Ezek az alapok szakemberek által vannak kezelve, és több befektető pénzét gyűtjik össze, hogy diverzifikált eszközöket vásárolhassanak. Akár bevételt, akár tőkenövekedést, esetleg mindkettőt keresed, valószínűleg van olyan befektetési alap, amely illeszkedik az igényeidhez. Azonban létfontosságú megismerned a díjakat és befektetésed adókövetelményeit. Mielőtt belefognál, fontold meg, hogy pénzügyi tanácsadótól kérsz tanácsot, ezáltal tájékozott döntést hozhatsz, ami a pénzügyi céljaidhoz és a kockázattűrő képességedhez igazodik.

GYIK

Hogyan működnek a befektetési alapok?

Amikor befektetsz egy alapba, részvényeket vagy részeket vásárolsz az adott alapból. A befektetett pénzedet az alap menedzsment csapata használja fel eszközök vásárlására az alap befektetési stratégiája szerint. A részvényeid értéke az eszközök teljesítményétől függően emelkedik vagy csökken.

Biztonságban van a pénzem egy befektetési alapban?

Bár a befektetési alapokat szakemberek kezelik, fontos megérteni, hogy minden befektetés kockázattal jár. A befektetésed értéke a piaci feltételektől függően emelkedhet vagy csökkenhet. Mindig olvasd el az alap dokumentációját, hogy megértsd annak kockázati szintjét, és győződj meg róla, hogy ez összhangban van a saját kockázattűrő képességeddel.

Befektethetek-e kis összeggel egy befektetési alapba?

Sok befektetési alapnak alacsony a minimális befektetési követelménye, így hozzáférhetővé válik azok számára, akiknek esetleg nincs sok pénzük befektetni. Azonban néhány specializált vagy intézményi alap jelentős minimális befektetést igényelhet. Mindig ellenőrizd az alap dokumentációját ezzel kapcsolatban.