Grafikon elemzés

Elmagyarázzuk a zászlócska, vagy lobogó (pennant) tőzsdei alakzatot és azt, hogy mi a haszna, hogyan használják (belépés, stop loss, cél) és minden mást, amit tudnod kell róla.
A zászlócska egy folytatási minta, amely egy erős ármozgás után alakul ki, ahol az ár egy kis szimmetrikus háromszögben konszolidációs fázisba lép.
Ez a minta konvergáló trendvonalakkal jellemezhető, amelyek egy pontban találkoznak, és ennek a háromszögnek a kitörése az eredeti trend irányába jelzi a trend folytatását.

Ez az ábra a grafikai elemzésen belül a fő trend folytatási ábrájaként van besorolva.
A zászlócska megnyugtató lehet számunkra amikor egy trend megfordul, mivel figyelmeztet minket arra, hogy ez egy átmeneti fordulat, és a fő trend továbbra is erős és érvényes.
Természetesen ez nem egy tévedhetetlen minta, néha vannak hibái, mint bármely másnak, de összességében meglehetősen megbízható.
👉 További információért: A Kereskedés Alapjai
Most nézzük meg, hogy a grafikai zászlócska részekből áll:

Már tudjuk, hogy ez egy trendfolytató minta. Ez azt jelenti, hogy a trendfordító mintákkal ellentétben az idő, amíg kialakul, rövidebb.
Találkozhatunk ezzel az alakzattal bármilyen időtartamú grafikonon (perces, órás, napi, heti, havi) és bármilyen piacon, részvényektől és tőzsdeindexektől kezdve devizákon, árucikkeken és kriptoeszközökön át.
Középtávú grafikonokon elég gyakori, hogy három-négy hét alatt alakul ki.
A zászló minta működése nagyon egyszerű.
Ha a zászlórúd valamelyik részén van egy rés, az nem számít, ez egyáltalán nem befolyásolja ennek a mintának a hatékonyságát.
Néha azt is láthatjuk, hogy több zászló követi egymást. Alapvetően ez sem számít, bár ha már három egymást követő zászlóról beszélünk, akkor a hatékonysága jelentősen csökken.
👉 További információkért: Technikai elemzés - Elvek, elméletek, alakzatok és indikátorok
Először is, az emelkedő trendű zászlócska alakzatban a következőket kellene látnunk:

Az alábbi grafikonon egy jó példát láthatunk egy emelkedő zászlóra. A piac emelkedett, hirtelen egy robbanásszerű mozgást mutatott felfelé (ebben az esetben 2 nagy fehér gyertya), majd az ár egy kicsit oldalazva mozgott egy szimmetrikus háromszög tartományában. Amikor látjuk, hogy egy gyertya kilép a szimmetrikus háromszög felső részéből, az megerősíti a zászló mintát és az emelkedő trend folytatódását.
A projekció kiszámításához, amelyet a piac emelkedése elérhet, miután az emelkedő jelzést aktiválta, elég figyelembe venni a zászlórúd méretét és azt felfelé vetíteni attól a ponttól, ahonnan az ár elkezd kilépni a háromszögből.
Fontos megjegyezni, hogy az emelkedés nem mindig lesz pontos, azaz a piac gyakran többet emelkedik, mint a projekció, máskor pedig kevesebbet. Ez egy módja annak, hogy kezdetben egy referencia céllal kereskedjünk.

Természetesen ha az ár végül kilép a háromszögből, de az alsó részén és nem a felső részén, akkor a zászló nem teljesült megfelelően, így megbízhatósága megkérdőjeleződik.
Mint tudjuk, a grafikai elemzésben mindennek megvan a fordított tükörképe. Nézzük meg, hogyan nézne ki egy csökkenő trendű zászló:
Ebben a grafikonban látható egy példa a csökkenő zászlóra. A piac csökkenő, szünetet tart, és lassabban kezd emelkedni, oldalirányba mozogva szimmetrikus háromszöget alkot, amíg az ár újra esni kezd, elveszítve a háromszög alsó részét, és jelezve az esés folytatását.

A vetítés kiszámításához, vagyis hogy mennyit eshet a piac a csökkenő jelzés aktiválása után, vennünk kell a zászlórúd magasságát, és lefelé vetítenünk a szimmetrikus háromszög törésének helyétől.
Itt van egy példa, a rúd méretét lefelé vetítjük a háromszög törésétől.

Ahogy a növekvő zászló esetében is, a vetítés irányadó, nem kell pontosnak lennie, mivel néha többet esik, mint a vetítés, máskor pedig kevesebbet.
Itt az ideje megnézni, hogyan működik ez a grafikai alakzat.
A belépési jel, amelyet egy zászló eredményez, akkor jelenik meg, amikor az ár áttöri a szimmetrikus háromszög felső részét. Ekkor lehet vásárolni.
A grafikonon ezt a körnél láthatjuk. Az ár kilép a szimmetrikus háromszögből felfelé (áttöri a háromszög felső irányvonalát).

A stop loss-t az összes gyertya minimuma alá kell helyezni, amelyek a szimmetrikus háromszögben vannak.
A példában ez a fekete vízszintes vonal alá kerülne.

Az első cél a növekedésnél úgy számítható ki, hogy megfogjuk az árboc méretét és felfelé vetítjük a vásárlási zónától. Ez adja az első célárat a vásárlási jel megjelenése után.
Itt láthatod a gyakorlatban is.

A célkitűzés tekintetében két helyes eljárás létezik:
A zászlócska tökéletes példa arra, hogyan működik a befektetők pszichológiája.
A piac emelkedik, egyértelműen felfelé irányuló trendje van. Hirtelen egy szokásosnál erősebb emelkedés következik be, bármilyen okból kifolyólag.
Az erős emelkedés miatt sok befektető elad, mert az előző felhalmozott emelkedés és az utána következő gyorsulás miatt a nyereségük megnőtt, és ezt a hozamot akarják.
Az eladások miatt az ár emelkedése lassul, és egy többé-kevésbé oldalirányú tartományba lép, ezért alakul ki egy szimmetrikus háromszög egy csökkenő irányvonallal (a felső) és egy emelkedő irányvonallal (az alsó). Az ár ebben a tartományban mozog, és egyre inkább stabilizálódik.
Később az ár a szimmetrikus háromszög felső részén tör ki, mert amikor az eladások véget érnek, a befektetők számára egyértelmű, hogy a fő emelkedő trend teljes mértékben érvényben van, és visszatérnek a vásárlásokhoz. Ezekkel a vásárlásokkal az ár, ahogy mondtuk, felfelé töri a háromszöget.
Ez a tény több befektető figyelmét is felkelti, akik szintén vásárolni kezdenek. Ez a fő katalizátora annak, hogy az ár tovább emelkedjen, és a zászló vagy zászlócska a korábbi trend folytatásának mintájaként működjön.
A különbség kizárólag a grafikai megjelenésben áll.
Egyébként pedig ugyanazok a minták.
Az egyik grafikai alakzat, amely a zászlócskával bizonyos zavart okozhat, a kereskedési háromszög, konkrétabban pedig a szimmetrikus háromszög.
A zászlócskák nagyon hasonlóak a szimmetrikus háromszögekhez, de általában nem tartanak tovább három hétnél. A zászlócska térfogatának csökkennie kell a kialakulása során, és az irányvonal áttörésének pillanatában jelentős térfogatcsúcsnak kell lennie.
A trend folytatásának mintái között, a zászlók és a zászlócskák mellett találhatunk más, ugyanolyan érdekes mintákat is, például:
A kereskedési zászlócska tehát egy meglehetősen gyakori ábra, amely egyszerűen egy szünetet vagy pihenőt jelez az árban, amelyben az ár akciójának fokozatos összenyomása után az ár ismét erőteljesen kitör, követve az előző szünet előtti trendet.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A befektetés veszteség kockázatával jár.