Vagyonadó 2027: így számít bele a részvény, az ETF és a kripto – és mi az exit tax?

A vagyonadó 2027-ben indulhat, de az alapját már 2026 végén mérik. Ha komolyabb befektetési portfóliód van, nem elég a kulcsot ismerned: azt is tudnod kell, milyen áron számít bele a részvényed, az ETF-ed vagy a bitcoinod. Ebben a cikkben befektetői szemmel nézzük végig a vagyonadót és a mellé érkező kilépési adót (exit tax).

Az alábbiak a benyújtott javaslatokon és az október 6-i tervezeten alapulnak.

Kit érint a vagyonadó?

A vagyonadót a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek fizetnék a teljes, belföldi és külföldi vagyonuk után. Csak az adózik, akinek a tartozásokkal csökkentett nettó vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot. A kormány becslése szerint ez nagyjából 15 ezer embert érinthet.

Az adó nem a teljes vagyonra, hanem csak az 1 milliárd forint feletti részre vonatkozik. A kulcs ezen a részen évi 1%, a 100 milliárd forint feletti résznél pedig 1,5%. Adóelőleget nem kell fizetni, és a családtagok vagyonát főszabály szerint nem vonják össze.

Kivétel a kiskorú gyermek: az ő vagyona – az örökölt és a saját keresményből szerzett elemek kivételével – a szülői felügyeletet gyakorló szülő adóalapjába kerül. Közös felügyeletnél fele-fele arányban.

Mi számít bele a vagyonba?

A javaslat szinte minden pénzben kifejezhető vagyonelemet beszámít: ingatlant, cégrészesedést, készpénzt, bankszámlát, értékpapírt, befektetési jegyet, követelést, visszavásárlási értékkel bíró biztosítást, kriptoeszközt és befektetési nemesfémet. A saját lakóingatlanra nincs mentesség.

Befektetőként azt is érdemes tudnod, hogy a nyári várakozásokkal szemben sem az állampapír, sem a TBSZ, sem a nyugdíjbiztosítás nem kap mentességet. A MÁP Plusz vagy a TBSZ-en tartott ETF tehát ugyanúgy beleszámít, mint egy sima értékpapírszámla.

A személyes használatú ingóságok főszabály szerint kimaradnak. Kivétel a 3 millió forint feletti műtárgy, gyűjtemény és ékszer, valamint a 10 millió forint feletti jármű.

Hogyan értékelik a befektetéseidet december 31-én?

A főszabály a december 31-i piaci érték, devizás eszközöknél az MNB év végi árfolyamán forintra átszámítva. A pénzügyi eszközökre azonban külön értékelési szabályok vonatkoznak, amelyek közül a legfontosabbakat az alábbi táblázat foglalja össze.

Részvények: a 180 napos átlag szabálya

A tervezet még 30 napos átlaggal számolt, a benyújtott javaslat viszont már az év utolsó 180 napjának átlagát veszi alapul. Ha a december 31-i záróár ettől több mint 10%-kal eltér, az átlagár számít. Egy év végi árfolyamesés így nem feltétlenül csökkenti az adóalapot.

ETF-ek és befektetési alapok

A befektetési jegyeket nettó eszközértéken veszik figyelembe. A tőzsdén kereskedett ETF-eknél a végleges törvényszövegből derül majd ki egyértelműen, hogy a befektetési jegyekre vagy a tőzsdei értékpapírokra vonatkozó szabályt kell-e alkalmazni. Nagyobb portfóliónál ezt érdemes adótanácsadóval egyeztetni.

Kripto: egyetlen nap árfolyama dönt

A kriptoeszközöket eladás nélkül is beszámítják, a december 31-i mennyiség és egy rendszeresen kereskedő platform záróárfolyama alapján. Mivel nincs átlagolás, a kripto értékét egyetlen nap árfolyama határozza meg. Az eladáskori jövedelemadóról a kriptovaluta adózásáról szóló cikkünkben olvashatsz.

Külföldi brókerszámla

A magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek külföldi vagyona is beleszámít, így egy külföldi brókernél vezetett számla is. Ha a külföldi vagyonelem után egyezmény alapján nem Magyarország adóztat, azt nem adóztatják itthon, de beszámít az értékhatárba és a sávokba. A külföldön ugyanazon vagyon után megfizetett vagyonadó a magyar adóig beszámítható.

Mit lehet levonni?

Az adó alapja a nettó vagyon, tehát a figyelembe vehető tartozások csökkentik. A fizetendő adóból pedig levonható a beszámított vagyonelemek után megfizetett helyi adó és gépjárműadó, ezek külföldi megfelelője, valamint a kötelező értékelés díjának 50%-a, legfeljebb 2 millió forint.

Egy cég saját hitele viszont nem csökkenti közvetlenül a tulajdonos adóalapját, az csak a cégrészesedés értékén keresztül jelenik meg. Az alábbi példák egyszerűsítettek, levonható adók nélkül.

Exit tax: mi a kilépési adó, és kire vonatkozik?

A T/927-es adócsomag 2027. január 1-jétől új szja-tényállást vezetne be. Ha egy magyar illetőségű magánszemély külföldre helyezi az adóügyi illetőségét, és ezzel Magyarország elveszíti a jövőbeli árfolyamnyereség adóztatásának jogát, a még nem realizált nyereség után 15% szja-t kell fizetnie.

A kilépési adó csak akkor jön szóba, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

• az illetőségváltást megelőző tíz adóévből legalább ötben magyar illetőségű voltál,
• az érintett eszközeid együttes piaci értéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20%-os, minimum 250 millió forint értékű részesedésed van,
• a költözéssel Magyarország adóztatási joga megszűnik vagy korlátozódik.

Az exit tax a cégrészesedésekre, értékpapírokra, kriptoeszközökre, a TBSZ-re, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításra és az életbiztosításra vonatkozik. A készpénz és a bankbetét kimarad. Az adóalap a költözés előtti napi piaci érték és az igazolt beszerzési ár különbsége, eszközönként számolva, veszteségbeszámítás nélkül.

Egy egyszerű példa: ha 600 millió forint piaci értékű, 350 millió forint igazolt bekerülési értékű részvényportfólióval költözöl Ausztriába, a nem realizált nyereség 250 millió forint, a kilépési adó pedig 37,5 millió forint. Ezt EU-n belüli költözésnél csak a részvények eladásakor kell ténylegesen megfizetned.

A nem dokumentált beszerzési költség nem vonható le, ezért érdemes most rendbe tenni a vételi bizonylataidat. Ez a külföldi részvények osztalékadózásánál is hasznos.

Mire figyelj 2026. december 31. előtt?

• Készíts vagyonleltárt, a külföldi számlákat és kriptotárcákat is beleértve.
• Mentsd el a december 31-i számlakivonatokat és kriptoegyenlegeket.
• Gyűjtsd össze a levonható tartozások szerződéseit és egyenlegeit.
• Az exit tax miatt őrizd meg a vételi bizonylatokat.
• Kerüld a csak adócsökkentést szolgáló év végi átrendezést.

Az utolsó pont különösen fontos: a NAV a 2026. május 14. utáni ügyleteket vizsgálhatja. Az év végi átstrukturálás nem tilos, de valós gazdasági vagy családi indokra van szükség. A NAV a tervek szerint kalkulátort is ad az adóalap kiszámításához.

Előnyök és kockázatok befektetői szemmel

A magánbefektetők többségét a vagyonadó nem érinti közvetlenül, hiszen az 1 milliárd forintos határ messze a jellemző megtakarítások felett van. Pozitívum, hogy a tőzsdei eszközök értékelése egyszerű, és a tartozások csökkentik az adóalapot.

Kockázat viszont, hogy a vagyonadót akkor is fizetni kell, ha a vagyon nem termel készpénzt, ami likviditási gondot okozhat. A portfólió felépítésénél ezért a likviditást is érdemes szem előtt tartani – erről a tőzsdei befektetés alapjairól szóló útmutatónkban is írtunk.

A vagyonadó a kevés érintett számára is sok adminisztrációval jár: minden vagyonelemet a saját szabálya szerint kell értékelni, és a december 31-i állapotot dokumentálni kell. Befektetőként a tőzsdei eszközök értékelése a legegyszerűbb, a kriptónál és a nem tőzsdei részesedéseknél viszont több a bizonytalanság.

Mivel a javaslat még módosulhat, érdemes a végleges törvényszöveget megvárni, de a vagyonleltárt és a bizonylatokat már most érdemes összeszedni. Ha az 1 milliárd forintos határ közelében vagy, vagy külföldre költöznél, kérj személyre szabott adótanácsot.

Ez a cikk általános tájékoztatás, nem adótanácsadás.

Gyakori kérdések a vagyonadóról