Sharpe mutató – gyakorlati értelmezés, portfólió-példák

Mi az a Sharpe mutató?

A Sharpe mutató egy pénzügyi mérőszám, amely a befektetés kockázattal korrigált hozamát méri. Azt mutatja meg, hogy egységnyi vállalt kockázatra (volatilitásra) mekkora többlethozam jut a kockázatmentes kamatlábhoz képest.

A képlet egyszerű: a portfólió hozamából kivonjuk a kockázatmentes hozamot (például az állampapír hozamát), majd ezt elosztjuk a portfólió szórásával. Az eredmény egy szám, amely megmutatja: mennyit kerestünk a vállalt bizonytalanságért cserébe.

Lényegében a Sharpe mutató arra válaszol, hogy a hozamunkat mennyire „vásároltuk meg” kockázattal, vagyis hatékony volt-e egyáltalán a befektetésünk.

Mit mutat meg valójában a Sharpe mutató?

A Sharpe mutató az egyik legfontosabb eszköz annak eldöntéséhez, hogy két portfólió közül melyik a jobb. De ne a puszta hozamra gondolj, azt úgyis figyeled. A Sharpe mutató az értékítéletet adja meg.

Hozam és kockázat: Miért nem elég a hozamot nézni?

Egy portfólió 15%-os hozama csodálatos... ha mindezt csak 8%-os volatilitás mellett értük el. Sokkal kevésbé csodálatos, ha 25%-os volatilitás árán szereztük meg. A Sharpe mutató pontosan ezt az arányt méri.

Két portfólió adhat egyaránt 12%-os éves hozamot, de lehet, hogy az egyik egyenletesen, a másik pedig óriási hullámvölgyeken keresztül éri el ezt.

• Az első portfólió jobb, mert ugyanazt az eredményt nyújtotta, kevesebb stresszel.
• A Sharpe mutató éppen ezt a minőségi különbséget veszi észre.

Nézzük meg az alap összefüggéseket.

• Magas hozam, alacsony volatilitás = Ideális állapot
• Magas hozam, magas volatilitás = Bizonytalan kimenetel
• Alacsony hozam, magas volatilitás = Rossz üzlet

Sharpe mutató értékek: Mi számít jónak? (Táblázat)

Ez az egyszerű értelmezési skála, amelyet szinte minden befektető használ:

Hogyan értelmezzük a Sharpe mutatót portfólió-példákon?

Most jön az érdekes rész. Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban?

Példa 1 – Stabil, alacsony volatilitású portfólió

Képzeld el ezt a portfóliót:

• Összetétel: 70% kötvény, 30% magyar nagy kapitalizációs (blue chip) részvények
• 5 éves évesített hozam: 6,2%
• Szórás (kockázat): 4,8%
• Kockázatmentes hozam (magyar állampapír): 3,5%

Sharpe mutató = (6,2% – 3,5%) / 4,8% = 0,56

Ez egy tipikus „középutas” befektető portfóliója. A 4,8%-os ingadozás elfogadható ár azért, hogy megtermeljük az állampapír feletti extra 2,7% hozamot. Nem fenomenális, de tisztességes munka. Ez az a típusú portfólió, amellyel nyugodtan tudsz aludni.

Példa 2 – Magas hozamú, de kockázatos portfólió

Más befektető szereti a kalandot:

• Összetétel: 100% technológiai részvények (növekedés-orientált)
• 5 éves évesített hozam: 18,5%
• Szórás: 28,3%
• Kockázatmentes hozam: 3,5%

Sharpe mutató = (18,5% – 3,5%) / 28,3% = 0,53

Majdnem pontosan ugyanaz a Sharpe mutatója, mint az első portfóliónak! Miért? Azért, mert az extra 12,3% hozamért cserébe annyi volatilitást „fizetett”, hogy a kockázat-hozam arány gyakorlatilag változatlan maradt. Míg az első portfólió stabilan 6% körül mozgott, addig a második széles sávban ingadozott. Az „érték” ugyanaz, csak a közben átélt érzelmek mások.

Példa 3 – Azonos hozam, eltérő Sharpe mutató

Most jön a klasszikus összehasonlítás.

Portfólió A – Profi befektető:

• Mix: kismértékben alternatív befektetések, kötvények, részvények
• 5 éves évesített hozam: 9,8%
• Szórás: 6,2%
• Sharpe mutató = (9,8% – 3,5%) / 6,2% = 1,02

Portfólió B – Amatőr befektető:

• Mix: tőkeáttétel (leverage), gyakori kereskedés, sok „meme stock”
• 5 éves évesített hozam: 9,8%
• Szórás: 19,7%
• Sharpe mutató = (9,8% – 3,5%) / 19,7% = 0,32

A különbség: Pontosan ugyanannyi pénzt kerestek (9,8%). De az „A” portfólió a kockázat harmada mellett érte el ezt. Az „A” befektető nyugodtan aludt, míg a „B” befektető egy év alatt beleőszült az aggodalomba.

Az „A” Sharpe mutatója jó (1,02), a „B” befektetőé pedig gyenge (0,32). Ugyanaz a hozam, de teljesen más történet. Ez bizonyítja, hogy az igazi ügyesség a kockázat kezelésében rejlik, nem önmagában a hozamban.

Mikor félrevezető a Sharpe mutató?

A Sharpe mutató remek eszköz, de van pár csapdája:

• Rövid időtáv: Ha csak 1-2 év adata áll rendelkezésre, a számok torz képet adhatnak (például egy szerencsés év túlértékelheti a képességeket).
• Extrém volatilitás vagy összeomlás: Egy hirtelen piaci pánik ideiglenesen torzíthatja a szórást, és így az egész mutatót.
• Nem normális hozameloszlás: Például kriptovaluták vagy small cap részvények esetén az árak mozgása nem követi a klasszikus „haranggörbét”, így a képlet kevésbé pontos.

Használd a Sharpe mutatót, de soha ne önmagában! Párosítsd más mérőszámokkal.

Mit érdemes megjegyezni befektetőként?

• A Sharpe mutató 1 felett jó jel, de nem biztosíték a jövőre nézve – a múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli hozamokat.
• Két hasonló hozamú portfólió közül mindig az a nyerő, amelyiknek magasabb a Sharpe mutatója – ez azt jelenti: ugyanannyi pénz, kevesebb stressz.
• Ne csak a hozamot keresd, a stabilitás éppen olyan értékes. Sokkal többen buknak el azért, mert nem tudtak kezelni egy hirtelen 15%-os zuhanást, mint azért, mert kevesebbet kerestek a lehetségesnél.
• Minimum 3-5 éves adatokat használj. A Sharpe mutató csak akkor ad érdemi információt, ha az időhorizont elég hosszú a zaj kiszűrésére.