Sanghaji Tőzsde: történelem, vállalatok és fő piacok

A Sanghaji Értéktőzsde rövidebb múlttal rendelkezik, mint a világ más tőzsdéi, de tele van sajátosságokkal. Az alábbi cikkben bemutatjuk történetét, nyitvatartási idejét, fő tőzsdeindexeit és a legnagyobb osztalékhozamú vállalatokat.

Mi a Sanghaji Értéktőzsde?

A Sanghaji Értéktőzsde, angol nevén Shanghai Stock Exchange (SSE) a kereskedési volumen és a piaci kapitalizáció tekintetében az egyik legnagyobb tőzsde a világon. 1891-ben alapították, de az 1949-es kommunista forradalom után felfüggesztették, és jelenlegi formájában 1990-ben nyitották meg újra az 1980-as években a Kínában elindított gazdasági reformsorozatot követően.

A Sanghaji Értéktőzsde a Kínai Értékpapír-felügyeleti Bizottság (CSRC) által irányított, nem jövedelmező szervezet, amely kulcsfontosságú szerepet játszik Kína gazdasági fejlődésében.

Két típusú részvényt kezel:

• A részvények: kínai jüan-ban jegyzik, és főként lakossági befektetők számára érhetők el, valamint néhány minősített külföldi intézményi befektető számára.
• B részvények: amerikai dollárban jegyzik, és elérhetőek a külföldi befektetők számára.

Ezenkívül a tőzsde olyan kezdeményezéseket is elindított, mint például a Stock Connect program, amely lehetővé teszi nemzetközi és kínai befektetők számára, hogy értékpapírokkal kereskedjenek a Hongkongi és Sanghaji piacokon, ezáltal bővítve a hozzáférést és az integrációt a globális pénzügyi piacokhoz.

A Sanghaji Tőzsde napjainkban

Az idő múlásával fontos pénzügyi központtá vált, és a ország gazdaságának alakulásának barométere. A külföldi befektetők növekvő beáramlása hozzájárult a likviditás növekedéséhez.

A kínai kormány fokozatosan és progresszíven fogadott el egy sor reformot, hogy javítsa átláthatóságát és hatékonyságát. Ezek a reformok magukban foglalják a sokkal kifinomultabb kereskedési mechanizmusok bevezetését, a tőkepiac fokozatos liberalizációját és a külföldi befektetések ösztönzését.

Ma mintegy 1414 kínai vállalatból áll, amelyek többsége állami tulajdonban van.

A Sanghaji Tőzsde történetének áttekintése 9 kulcsfontosságú dátummal

Az alábbi kilenc dátum a legfontosabb a tőzsde történetében.

Az 1840-1890-es évek: Közeledés az értékpapír-kereskedelemhez.

1842-ben, az első ópiumháború eredményeként megszületett a Sanghaji Nemzetközi Megállapodás, amely az 1842-es Nankingi Szerződés eredményeként jött létre, ahol a kínai kormány elfogadta az Angliával folytatott kereskedelmet. Ennek a győzelemnek köszönhetően a Brit Birodalom megszerezte Hongkong feletti ellenőrzést, amely 1997-ig brit fennhatóság alatt állt.

A Sanghaji Tőzsde kezdete azonban az 1860-as évek végére nyúlik vissza, a részvények első tőzsdei bevezetése 1866 júniusában történt. Ekkorra a Sanghaji Nemzetközi Megállapodás megteremtette a tőzsde fejlődéséhez szükséges feltételeket, ideértve több bank jelenlétét, a részvénytársaságok jogi kereteit és a diverzifikáció iránti megnőtt érdeklődést a megalapított kereskedőházak között.

Az 1880-as és 1890-es években, a bányászati ​​részvények fellendülés közepette, külföldi üzletemberek megalapították a "Shanghai Stock Brokers Association"-t, amely Kína első Sanghaji tőzsdéje lett.

1891 - A Sanghaji Tőzsde alapításának éve

A Sanghaji Tőzsde 1891-ben alakult, a Csing-dinasztia idején, válaszként a Kínában és a világon tapasztalható megnövekedett érdeklődésre a pénzügyi piacok iránt.

Ez volt az az időszak, amikor Sanghaj kezdett jelentős kereskedelmi és pénzügyi központtá válni a külföldi befolyás és jelenlét miatt. A tőzsde létrehozása megkönnyítette az értékpapírok kereskedelmét és segített finanszírozni a ipari és gazdasági fejlődést Kínában.

1949 - A Sanghaji Tőzsde bezárása

A Sanghaji Tőzsde 1949-ben zárt be a Kommunista Párt győzelme után a Kínai Polgárháborúban.

Az új kommunista kormány számos magánipart államosított és bezárta a pénzügyi piacokat, mivel úgy gondolták, hogy a kapitalista rendszer ellentétes a kommunista eszmékkel és politikákkal.

Ez a bezárás a magán-pénzügyi tevékenység minimális és szigorúan állami ellenőrzés alatt álló időszak kezdetét jelentette. És mint köztudott, gazdaságpolitikájának következményei, valamint a tőkepiaci pénzügyi szabadság hiánya pusztító következményekkel járt a lakosság nagy része számára.

1980-as évek - Felkészülés a tőzsde újranyitására

Az 1980-as években, Deng Xiaoping vezetése alatt, Kína jelentős gazdasági reformokat hajtott végre, amelyek egy nyitottabb piacgazdaság felé mozdult el.

Ezek a reformok magukban foglalták a Sanghaji Tőzsde újranyitásának előkészítését is. Ebben az időszakban a kínai kormány tanulmányozta a nemzetközi értékpapírpiacokat, és elkezdte létrehozni a modern, szabályozott pénzügyi piac jogi és szabályozási alapjait.

1990 - A Sanghaji Tőzsde újranyitása

Több mint 40 év szigorú kommunista ellenőrzés után a Sanghaji Tőzsde hivatalosan 1990. december 19-én újranyitott, ami fontos mérföldkő volt a kínai piaci reformokban.

Az újranyitás szimbolizálta a kínai kormány pénzügyi piacokba vetett hitét, mint új piacgazdaságának alapvető elemét. Ez az időszak kulcsfontosságú volt a külföldi befektetések vonzásában, az állami és magánvállalatok finanszírozásában egy gyors gazdasági növekedési időszak kellős közepén.

2001 - B részvények bevezetése külföldi befektetők számára

2001-ben a Sanghaji Tőzsde elkezdte forgalmazni az amerikai dollárban jegyzett B részvényeket külföldi befektetők számára.

Ez a lépés része volt annak a stratégiának, hogy megnyissák és globalizálják Kína pénzügyi piacait, lehetővé téve a külföldi tőke beáramlását és a kínai vállalatok terjeszkedését a globális piacokon.

Sőt mi több, ebben az évben Kína csatlakozott a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO), ami jelentős hatással volt a Sanghaji Tőzsdére és úgy általában a kínai pénzügyi piacokra.

2006 - A CSI 300 index bevezetése

2006-ban a Sanghaji Tőzsde, a Shenzheni Tőzsde mellett, bevezette a CSI 300 indexet, amely nyomon követi a két tőzsde 300 legnagyobb részvényét.

Ez az index fontos referenciaponttá vált a kínai piac iránt érdeklődő befektetők számára, és elősegítette a pénzügyi termékek, mint az indexalapok és a határidős ügyletek fejlődését.

Négy évvel korábban, 2002 novemberében indult el a SSE Composite index (Sanghaji Tőzsde Composite Index).

2015: történelmi csúcs az elsődleges nyilvános kibocsátásban

A legnagyobb Initial Publing Offering (IPO) történelmi mérföldkövét az Alibaba Group Holding Limited érte el. 2014 szeptemberében az Alibaba egy lenyűgöző IPO-val debütált a New York-i tőzsdén, amely körülbelül 25 milliárd dollárt gyűjtött össze, ami messze meghaladta a Visa Inc. által 2008-ban felállított korábbi rekordot.

Az Alibaba IPO-jának példátlan sikere a piac bizalmát tükrözte a kínai e-kereskedelmi vállalat növekedési potenciáljában. A Jack Ma által 1999-ben alapított Alibaba mára egy e-kereskedelmi óriássá nőtte ki magát, szolgáltatásai széles skáláját kínálva az e-kereskedelemtől és az online fizetésektől kezdve a felhőalapú számítástechnikáig és a mesterséges intelligenciáig.

2016 - Piaci zuhanás és a circuit breaker aktiválása

2016 januárjában a Sanghaji Tőzsdén erős piaci zuhanás volt tapasztalható, ezért aktiválták az úgynevezett circuit breaker mechanizmust majd felfüggesztették a kereskedést. Ezt a mechnizmust extrém volatilitás esetén aktiválják.

A felfüggesztés oka az volt, hogy a mechanizmus aktiválása méginkább fokozta a tömeges eladást ahelyett, hogy a piac megnyugodott volna.

2018 - A STAR Market technológiai indexének bevezetése

2018-ban a Sanghaji Tőzsde bevezette a STAR Marketet, egy új piacot a feltörekvő technológiai és tudományos vállalatok számára Kínában. A STAR Marketet a célból hozták létre, hogy elősegítse az országon belüli versenyt az innováció és a technológiai fejlesztés területén.

👉 A témával kapcsolatban érdekelhet a Tokiói Tőzsdéről szóló cikkünk is!

Érdekességek a Sanghaji Tőzsdéről

A fő érdekességek közül a következőket érdemes kiemelni:

• Még mindig nagyon nehéz elérhetőség: Egy külföldi számára nem könnyű befektetni, mivel a kormányzat erős kontrollt gyakorol. A befektetők többsége nyugdíjalapok és bankok. Annak ellenére, hogy nyitott a világ felé, továbbra is szigorú szabályozások vannak érvényben, különösen a kormányzat piaci beavatkozásának tekintetében.
  
• Ebédszünet: Sok más tőzsdevel ellentétben a Sanghaji Tőzsde hosszú ebédszünetet tart. Ez gyakori az ázsiai piacokon.

• Nincs nyitó vagy záró csengő: Sok más globális tőzsdétől eltérően, a Sanghaji Tőzsdén nincs fizikai csengő a nyitáskor és záráskor. Ehelyett elektronikus jelet használnak a kereskedési időszak kezdetének és végének jelzésére.

Hol található a Sanghaji tőzsde?

A mai Sanghaji Tőzsde a Shanghai Stock Exchange épületében található, Pudong Pénzügyi Központban, Sanghajban.

Ez az épület a modern és különleges építészetéről híres, transzparenciát hivatott tükrözni. Az épület teteje lemez alakzatú, egyedi megjelenést adva ezzel Sanghaj égboltján.

Mikor van nyitva a Sanghaji tőzsde?

Ez egy érdekes kérdés, mert ahogy az előzőekben írtuk, a Sanghaji Tőzsde az egyik leghosszabb ebédszünetet tartja. A tőzsde nyitvatartása (helyi kínai idő szerint):

• Reggeli időszak: 9:30-tól 11:30-ig
• Ebéd (zárva): 11:30-tól 13:00-ig
• Délutáni időszak: 13:00-tól 15:00-ig

Mik a Sanghaji Tőzsde fő tőzsdeindexei?

A következő részben bemutatjuk a Sanghaji Tőzsde legfontosabb tőzsdeindexét, valamint néhány más, szintén fontos indexet:

SSE Composite (SSECI)

A SSE Composite a legfontosabb tőzsdeindex, amelyet "Shanghai Composite"-ként is ismerhetünk. Az összes Sanghaji Tőzsdén jegyzett részvényt, mind az A, mind a B típusú részvényeket magába foglalja. A nagyobb cégek nagyobb súllyal rendelkeznek az indexben. Ez lehetővé teszi, hogy az SSE Composite tükrözze a legfontosabb kínai részvények teljesítményét.

Jelenleg körülbelül 1500 vállalatot tartalmaz.

Egyéb releváns tőzsdeindexek

• SSE 50: Ez az index a Sanghaji Tőzsde 50 legfontosabb vállalatának részvényeit tartalmazza, és célja, hogy koncentráltabb és szelektívebb képet adjon a kínai piacról, mint a szélesebb körű SSE Composite index.
• SSE 180: Az SSE 50-hez hasonlóan az SSE 180 is a Sanghaji Tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeit tartalmazza, de itt a 180 legfontosabb részvényt.
• SSE 380: Az SSE 50 és az SSE 180-tól eltérően, amelyek a 50, illetve 180 legfontosabb részvény teljesítményét követik, az SSE 380 egy szélesebb körű részvénycsoport teljesítményét követi, kifejezetten a Sanghaji Tőzsdén jegyzett 380 leglikvidebb részvényt.

Melyek a Sanghaji Tőzsde legnagyobb vállalatai?

Jelenleg az alábbi 7 vállalat a legnagyobb, amiket a Sanghaji Tőzsdén jegyeznek.

Az Alibaba tickerjei:

New York Stock Exchange (NYSE): Ticker BABA.
Ez az Alibaba elsődleges amerikai bevezetése volt 2014-ben, American Depositary Shares (ADS) formájában.

Hong Kong Stock Exchange (HKEX): Ticker 9988.HK.
Ez a másodlagos bevezetése, amely 2019-ben történt. Itt rendes részvényekkel kereskednek, és a hongkongi dollárban történik az árjegyzés.

Melyik a legnagyobb cég Kínában?

A tőkepiaci kapitalizáció tekintetében Kína legnagyobb vállalata a Tencent Holdings (0700.HK).

Itt érdemes megjegyezni, hogy ennek a vállalatnak a részvényese lenni sokkal egyszerűbb, mivel nem csak a Hongkongi tőzsdén jegyzik, ahol a legtöbb nagy brókernek hozzáférése van, hanem a New York-i tőzsdén és a Londoni Tőzsdén is.

Shanghai vállalatok a legnagyobb osztalékhozamokkal

Shanghai vállalatok, amelyek magas osztalékhozammal rendelkeznek:

• Jizhong Energy 12,80%
• Shanxi Coking 11,52%
• Tongwei 11,28%
• Shenzhen Absen 10,41%
• Assure Tech 10,39%
• Guanghui Energy 10,36%
• Nanjing Toua Hardw 9,27%
• Shunfa Hengye 9,11%
• Wuxi Chemical 9,05%
• Xiamen Xiangyu 8,93%

Összefoglalva, a Sanghaji Tőzsde továbbra is az egyik legnehezebben elérhető piac a lakossági befektetők számára a kínai kormány még mindig nagyfokú kontrollja miatt, de ez nem jelenti azt, hogy ETF-eken keresztül vagy más, könnyebben hozzáférhető piacokon jegyzett vállalatokba ne lennének lehetőségek.

BRÓKERT KERESEL?⭐

Freedom24

• Fektess be világszerte több mint 43 000 részvénybe és ETF-be
• Nyiss számlát, töltsd fel, és szerezz akár 20 ajándék részvényt.
• Növekedj magabiztosan egy brókerrel, amelyben több mint 500 000 ügyfél bízik.

Látogatás

A befektetés veszteség kockázatával jár.

XTB

• Magyar nyelv és lokális támogatás
• Kamat a szabad készpénzre (változó)
• 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
• Gyors, kezdőbarát xStation platform

Látogatás

A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.

Lightyear

• 0% jutalék részvény/ETF ügyletekre
• Frakcionált részvényvétel
• Egyszerű, gyors web + mobil app
• Kamat a szabad készpénzre

Látogatás

A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.