Blokklánc (Blockchain): Mi ez, hogyan működik, és mire használható? | Teljes útmutató

Ha érdekel a bitcoin vagy a kriptovaluták világa, talán már hallottad a blockchain vagy blokklánc kifejezést is. Ebben a cikkben megnézzük, mi a blockchain vagy blokklánc, hogyan működik és mire használható.

Történelmi áttekintés a blockchainről

1991-ben két tudós, Stuart Haber és W. Scott Stornetta egy innovatív módszert javasolt a digitális dokumentumok hamisításának megelőzésére. A kriptográfia használatával vázolták fel azt a struktúrát, amit ma blokkláncként ismerünk.

2004-ben Hal Finney, egy elismert szoftverfejlesztő és kriptográfiai aktivista, kialakított egy Reusable Proof-of-Work (RPoW) nevű rendszert, amely lehetővé tette a digitális tokenek közvetítők nélkül történő átutalását. Később Finney lett az első személy, aki tranzakciót fogadott a Bitcoin-hálózaton keresztül.

2008-ban egy ismeretlen személy Satoshi Nakamoto álnév alatt közzétette a Bitcoin technikai dokumentációját. Ez volt az első kriptovaluta, amely a blockchain technológián alapult. Azonban a technológia csak 2009-ben vált aktívvá, amikor Nakamoto bemutatta a bitcoint. A bitcoin a blockchaint használta decentralizált főkönyvként a kriptovaluta-tranzakciók rögzítésére.

Mi a blockchain?

A blockchain- vagy blockchain-technológia (magyarul blokklánc, illetve blokklánc technológia) egy decentralizált rendszer, amely megkönnyíti a tranzakciók rögzítését és az eszközök nyomon követését egy hálózaton. Egyszerűen fogalmazva: egy nyilvános, nem módosítható főkönyv.

Képzeld el, hogy társasjátékot játszol barátaiddal. Minden alkalommal, amikor valaki lép, azt mindenki feljegyzi. Így, ha valaki megpróbál csalni, mindenki ellenőrizheti a lépéseket jegyzeteiben. Így működik dióhéjban a blockchain is.

A blokkláncban található minden egyes blokk adatokat vagy információkat tartalmaz, és minden blokk kapcsolódik az előzőhöz, így létrehozva egy megszakítás nélküli láncot. Ez a struktúra garantálja a biztonságot és az átláthatóságot minden bejegyzésnél, mivel egy résztvevő sem változtathatja meg vagy hamisíthatja meg a tranzakciót, miután azt bejegyezték a közös főkönyvbe.

Egy-egy blokk olyan, mint a főkönyv egy oldala. Amikor egy oldal megtelik, továbblépünk a következőre, de hivatkozást hagyunk az előző oldalra, hogy minden összekapcsolódjon. Így alakul ki a blokkok “lánca”.

Ha vizuálisabb alkat vagy, nézd meg a következő képet, és képzeld el, hogy minden láncszem egy-egy blokk:

A blockchain elsődlegesen az olyan kriptovalutákkal kapcsolatos alkalmazásáról ismert, mint amilyen például a bitcoin. Minden alkalommal, amikor valaki bitcoint vásárol vagy ad el, a tranzakció a blockchainben kerül rögzítésre. Így mindenki láthatja az egyes tranzakciók végbemenetelét, miközben a szereplők anonimok maradnak.

A hagyományos adatbázis-technológiával ellentétben a blockchain általában decentralizált, a világ különböző node-jain, azaz csomópontjain tárolja az információt, nem pedig egyetlen szerveren. Ez megakadályozza, hogy egyetlen entitás teljes kontrollt gyakoroljon felette; és megvédi az információt hibák vagy hackelés esetén.

A blockchain jellemzője, hogy a már bekerült információkat nem lehet megváltoztatni vagy törölni, ezzel biztosítva a biztonságos és állandó nyilvántartást.

Az alábbiakban megvizsgáljuk a technológia alapvető jellemzőit.

A blockchain alapvető jellemzői

A blockchain-technológia alapvető jellemzői a következők:

• Információ elosztása: A blockchainben keringő információ elosztott. Ez azt jelenti, hogy az információt nem egy helyen tárolják, hanem a hálózat több csomópontján vagy számítógépén.

• Decentralizáció: A blockchain decentralizált, mert nincs egyetlen "mag" vagy központi entitás, amely az összes információt kezelné. A hálózat minden csomópontja rendelkezik a blokklánc egy ugyanolyan másolatával, amely automatikusan frissül.

• Konszenzus: Minden blockchainnek van egy szabályrendszere, amelyet a hálózat minden tagjának be kell tartania. Ez biztosítja, hogy minden tranzakció érvényes és a hálózat tagjainak többsége által elfogadott legyen. Jelenleg két nagy konszenzus létezik: a Proof of Work (PoW) és a Proof of Stake (PoS).

• Adatvédelem: Egy nyilvános blockchainben minden tranzakciót és műveletet bárki elolvashat. Ez átláthatóságot biztosít, és bárki számára lehetővé teszi a tranzakciók érvényességének ellenőrzését.
• Változtathatatlanság: A blockchain-technológia általában megváltoztathatatlan. Amint egy tranzakció hozzáadódik a blokklánchoz, azt nem lehet módosítani vagy törölni. Ez állandó és változatlan adatnyilvántartást biztosít az adott hálózaton végrehajtott összes tranzakcióról.

• Biztonság: A blockchain nagyobb ellenállást, biztonságot, stabilitást és adatvédelmet biztosít. Struktúrájának és a használt kriptográfiának köszönhetően a blockchain nagyon ellenálló a támadásokkal és a manipulációval szemben.

• Elosztott nyilvántartások: A műveleteket minden résztvevő számítógépén rögzítik, beleértve az összeget, a dátumot, a műveletet és a résztvevőket. Ez nagyfokú átláthatóságot biztosít, és lehetővé teszi minden résztvevő számára, hogy teljes képet kapjon az összes tranzakcióról.

• Intelligens szerződések: A küldés, akciók és tranzakciók nem igényelnek közvetítőket, hogy azok manuális érvényesítsék vagy garantálják teljesítésüket. Az intelligens szerződések akkor hajtódnak végre, amikor a szerződésben megállapított feltételek teljesülnek. Ez felgyorsítja a hagyományos tranzakciók és szerződések végrehajtását, biztonságosabbá, gyorsabbá és átláthatóbbá téve a folyamatot.

Miért hívják blokkláncnak?

A blokklánc elnevezés arra utal, hogy a "főkönyv" lapjai információs blokkokként értelmezhetőek, amelyek szekvenciálisan vannak összekapcsolva az elejétől a végéig, így egy láncot alkotva. A blokkok összekapcsolása a kriptográfiára épül, ami lehetővé teszi az információ változtathatatlanságát.

Blockchaintípusok

A blockchain-technológiát többféle típusra oszthatjuk szét az adatokhoz való hozzáférés és a felhasználóknak adott engedélyek szerint. Ezek a kategóriák különböző igényekhez és környezetekhez igazodó megoldásokat kínálnak.

Az adatokhoz való hozzáférés szerint

Három fő blockchaintípust különböztethetünk meg:

• Nyilvános blockchain: Bármely internetkapcsolattal rendelkező felhasználó számára elérhetők számítógépen vagy mobiltelefonon keresztül. A hálózat összes tranzakciója és művelete nyilvános, és bárki olvashatja. Ez a leggyakoribb típus, és a kriptovaluta szektorban a leggyakrabban használt. Ilyen például a Bitcoin és az Ethereum.

• Privát blockchain: Ezek a láncok nem nyitottak a nagyközönség számára, hanem meghívást igényelnek a tranzakciók végrehajtásához. A hozzáférés korlátozott, csak specifikus felhasználók számára elérhető. Gyakran használják vállalati környezetben a menedzsmentfolyamatok és az adatok nyomon követésének fejlesztésére a napi műveletek során. Példák: Walmart, British Airways.

• Hibrid blockchain: A harmadik típus a privát és a nyilvános blockchain kombinációjából születik. Ezek a hálózatok a privát blockchain technológiát alkalmazzák, de a blokkok hashét egy nyilvános blockchainben tárolják. Általában kormányzati szervek használják digitális azonosítókhoz, kórházláncokhoz és cégekhez, mint a BigchainDB és az Evernym.

Engedélyek szerint

Engedély alapján két csoportot különböztethetünk meg:

• Engedélyhez kötött blockchain: Csak néhány felhasználó jogosult a blokkok létrehozására és a tranzakciók feldolgozására. Az engedélyhez kötött blockchainben való részvételhez a résztvevőknek engedéllyel kell rendelkezniük. Ezeket a blockchaineket általában privát környezetben használják, például szervezetek és vállalatok.

• Engedélyhez nem kötött blockchain: Bármely felhasználó létrehozhat blokkokat és feldolgozhat tranzakciókat. Az engedélyhez nem kötött blockchain lehetővé teszi, hogy bárki részt vegyen a rendszerben. Példák: Bitcoin, BNB Chain és Ethereum.

Hogyan működik a blockchain?

A blockchain egy node-okból, azaz csomópontokból álló hálózaton keresztül működik. Ezek a node-ok eszközök (például számítógépek, mobiltelefonok stb.), amelyek a hálózathoz csatlakoznak és hozzájárulnak működéséhez. Minden csomópont rendelkezik az adatbázis egy példányával, amely folyamatosan frissül a hálózaton végbemenő új tranzakciókkal. Ahhoz, hogy egy tranzakció érvényes legyen, azt a csomópontok többségének le kell ellenőriznie, egy konszenzus-mechanizmus szerint, amely megakadályozza a csalást és a dupla költést.

Amint a tranzakció ellenőrizve lett, hozzáadódik egy blokkhoz, amely lezárul és a hálózatra kerül. Így egy nyilvános és megosztott nyilvántartás készül minden olyan műveletről, amely a blockchainben történik.

Hogy ezt egy példával szemléltessük, nézzük meg, hogyan zajlik egy egyszerű kriptovaluta-tranzakció. Tegyük fel, hogy egy "A" nevű felhasználó 1 bitcoint szeretne küldeni egy "másik"B" nevű felhasználónak.

1. "A" felhasználó beírja "B" felhasználó pénztárcájának címét és a küldeni kívánt kriptovaluta mennyiségét.
2. "A" felhasználó aláírja a tranzakciót privát kulcsával és elküldi a blockchainhálózatra.
3. A hálózat csomópontjai érvényesítik a tranzakciót és hozzáadják egy új blokkhoz.
4. Az új blokk csatlakozik a blokklánchoz, és elterjed az összes hálózati csomópontban.
5. "B" felhasználó megkapja a pénzt a pénztárcájába és leellenőrizheti a tranzakciót egy blockchain-böngészőben.
6. "A" és "B" felhasználó is bármikor lekérdezheti az általuk lefolytatott tranzakciók történetét és pénztárcájuk egyenlegét.
7. "A" és "B" felhasználó bármikor további pénzt küldhet és fogadhat más blockchainhálózati felhasználóktól, ugyanezeket a lépéseket követve.

Hogyan működik a Bitcoin bányászata és az SHA-256 algoritmus szerepe a blokklánc technológia biztonságában?"

A blockchain-technológia különböző algoritmusokat alkalmaz a konszenzus elérésére. A blokkok validálása történhet a számítási teljesítmény és a hardver használatával megvalósuló bányászat segítségével, vagy intelligens szerződésekkel is. A validátorok megerősítik a tranzakciókat és jutalékot kapnak.

Ebben az értelemben a bitcoinbányászat például az SHA-256 algoritmust (Secure Hash Algorithm 256-bit) használja. Ezt a hash algoritmust a tranzakciók biztonságának garantálására használják. A lánc minden blokkja rendelkezik egy egyedi hash-sel vagy azonosítóval, amelyet az SHA-256 generál, és ami biztosítja a tárolt információ integritását. Az információ hitelességét a hálózat többi bányásza ellenőrzi.

A blockchainbányászok bonyolult matematikai problémákat oldanak meg azért, hogy új blokkokat adhassanok hozzá a lánchoz. A Bitcoin esetében az SHA-256 algoritmust használják a "nonce" nevű érték megtalálására. Amikor ez az érték összeadódik a blokk többi adatával, egy hash-t hoz létre, amely megfelel bizonyos követelményeknek. Ez a folyamatot, amelyet Proof of Worknek (PoW) neveznek, biztosítja a hálózat biztonságát és decentralizációját.

A bányászok a hálózat résztvevői, akik versenyeznek a matematikai probléma megoldásáért és az új blokkok hozzáadásáért. Jutalmul erőfeszítéseikért új kriptovalutákat kapnak, a tranzakciós díjak mellett. A bányászok közötti verseny biztosítja a tranzakciók érvényességét és a blokklánc integritását. Így a hálózatot maguk a világ számos különböző pontjáról származó bányászok biztosítják.

Hogyan lehet megtekinteni egy szerződést vagy tranzakciót a blockchainben?

Ehhez egy olyan eszközt kell használni, amely lehetővé teszi a tranzakcióban részt vevő két számla közötti tranzakció megfigyelését. Fontos megjegyezni, hogy a tranzakciók áttekintésekor nem tudjuk, kik a tranzakció résztvevői, hacsak nem ismerjük az egyikük személyazonosságát. Például, ha az egyik számla a tiéd, és a másik egy általad ellenőrzött személyé, akkor ismerheted az azonosságát. A blockchain anonimitást biztosít, de tökéletes rejtettséget nem.

1. lépés

Ha érdekel, hogy milyen tranzakciók mennek végbe a Bitcoin-hálózaton, keresd fel a blockchair.com-ot.

2. lépés

Kattints a jobb felső sarokban található három vízszinte vonalra, majd a megjelenő ablakban válaszd az "Explorers" menüpontot.

3. lépés

Itt kiválaszthatod a blockchain-t, amit elemezni szeretnél, például a Bitcoint.

4. lépés

Görgessen lejjebb, majd kattints a "Blocks" feliratra.

5. lépés

Itt láthatod a legutóbbi blokkokat egymás alatt felsorolva. A baloldali menüpontok segítségével akár személyre is szabhatod, hogy milyen információkat szeretnél megjeleníteni.

6. lépés

Ha az egyes blokkokra kattintasz, részletesebb információt kapsz róluk. Láthatod például a hash-azonosítót és a bányászás időpontját.

A további oldalakat is használhatod a tranzakciók megtekintésére:

• BTC.com

• Blockchain.com

A blockchain és variánsainak megértése

A blockchain egyfajta elosztott főkönyvi technológia (DLT, az angol “Distributed Ledger Technology” rövidítése). Ez a kifejezés több technológiát foglal magában, amelyek közös jellemzője az adatok decentralizált és elosztott rögzítése.

A blockchain, mint egyfajta DLT

A blockchain az adatokat blokkokba rendezi, amelyeket sorban és biztonságosan láncolnak össze. Minden blokk tartalmaz egy tranzakciókészletet és egy hash-t, amely összeköti azt az előző blokkal, így létrehozva egy megváltozhatatlan láncot.

A DLT-k sokfélesége

Más DLT-k is léteznek a blockchain mellett. Ilyen például a Directed Acyclic Graph (DAG), amely megszünteti a blokkok szükségességét. A Hedera Hashgraph egy példa erre. Egy másik változat a Tangle, amelyet olyan technológiákban használnak, mint az IOTA.

Gyakran minden technológiát, amelyet a kriptovaluták használnak, blockchainnek neveznek, de ez nem igaz ilyen formában. Valójában minden technológia, amelyet a kriptovaluták esetében használnak, DLT.

Konszenzus algoritmusok a blockchainben

Most pedig nézzük meg, milyen különböző konszenzus algoritmusok léteznek a blockchainben!

Proof of Work (PoW)

A Proof of Work (PoW) egy konszenzus mechanizmus, amely a blockchainhálózat biztonságát garantálja a hardvereszközök nyers teljesítménye révén. A bányászati eszközöknek bonyolult matematikai számításokat kell megoldaniuk a hálózaton történő tranzakciók megerősítéséhez. A protokoll előnye, hogy a csalás nagyon költséges, a becsületes hozzáállás azonban jövedelmező.

Ezt a folyamatot nagy energiafogyasztású folyamatként ismerik, nagy biztonságot nyújt, de a skálázhatósága korlátozott.

PoW-t használó blockchains például a Bitcoin, a Litecoin és a Zcash.

👉 Az alábbi cikk is érdekelhet: Bitcoinbefektetés 2024-ben

Proof of Stake (PoS)

A Proof of Stake (PoS) a kriptovaluták többségénél használt konszenzus mechanizmus. A PoW-val ellentétben, amely nagy mennyiségű energiát igényel a tranzakciók érvényesítéséhez, a PoS egy hatékonyabb és fenntarthatóbb módszer.

Ebben a rendszerben a résztvevők, akiket érvényesítőknek hívnak, egy bizonyos mennyiségű kriptovalutát "fogadnak" vagy "részesedésbe helyeznek" a hálózaton, amely egyfajta garanciaként vagy letétként működik. Az érvényesítőket véletlenszerűen választják ki a hálózaton lévő blokkok létrehozására és megerősítésére.

PoS-t használó blockchainek például az Ethereum, a Binance Coin és a Polkadot.

👉Az alábbi cikk is érdekelhet: Ethereum: mi teszi különlegessé?

Proof of Authority (PoA)

A PoA egy konszenzus protokoll, amelyet privát blockchain hálózatok számára terveztek, ahol a résztvevők között nagy a bizalom. A PoA nem igényli bonyolult problémák megoldását, mint a PoW, sem pedig a kriptovaluták letétben tartását, mint a PoS.

A PoA-ban a tranzakciók érvényesítése a megbízható entitások felelőssége, amelyeket előzetesen hitelesítettek, és amelyeket validátoroknak neveznek. Ezeket a validátorokat a hírnevük alapján választják ki, és elvárás, hogy becsületesen cselekedjenek, mivel a hírnevük forog kockán. Ez a megközelítés hatékonyságot és skálázhatóságot biztosít, ami ideálissá teszi vállalati alkalmazások és konzorciumok számára.

Számos blockchain van, amely implementálja a PoA-t, beleértve az Ethereum Clique-t, a GoChain-t és a Kovan teszthálózatot. Ez a protokoll egyszerűségével és gyorsaságával tűnik ki, de a siker a kiválasztott validátorokba vetett bizalmon alapul, ami centralizálja az egész mechanizmust.

Proof of History (PoH)

A Proof of History (PoH) egy forradalmi időbélyegző algoritmus a blockchainben, amelynek célja a konszenzus hatékonyságának optimalizálása. Egy Verifiable Delay Function (VDF) nevű kriptográfiai funkciót használ az időbélyegek generálására minden blokkhoz.

A PoH nem a tranzakciók érvényesítésére összpontosít, hanem az események időrendi sorrendjének megállapítására. Ez a megközelítés csökkenti a csomópontok terhelését azzal, hogy elkerüli a bonyolult konszenzusfolyamatok ismétlését az időrendi sorrend megerősítéséhez.

A PoH-t használó blockchainek időbélyegző hitelesítőként működnek, megbízható időbélyeget biztosítva minden tranzakcióhoz. Ez javítja a blockchain biztonságát és integritását a múltbeli események ellenőrzésének megkönnyítésével. Ezenkívül a konszenzus és az időbélyegzés szétválasztásával nagyobb hatékonyság érhető el a tranzakciók érvényesítésében, ami felgyorsítja a hálózat teljesítményét.

A Proof of History implementációjának példájaként megemlíthető, hogy a Solana projektben ezt az algoritmust más konszenzus mechanizmusokkal kombinálják, hogy magas teljesítményű platformot kínáljanak.

Történelmi mérföldkő a blockchainben | The Merge: az Ethereum példája

A “The Merge” egy olyan kifejezés, ami az Ethereum PoW-ről PoS-re történő átállásra utal. Ez a folyamat 2022. szeptember 15-én történt.

Létrehozásakor az Ethereum a PoW-t használta, ám később PoS-re váltott, és az úgynevezett Beacon Chain lett az Ethereum hálózatónak központi eleme. Ez megszüntette a bányászat szükségességét és lehetővé tette, hogy a hálózatot ETH-staking segítségével biztosítsák.

Kezdetben a Beacon Chain függetlenül indult el a fő hálózattól. Az Ethereum fő hálózata, minden számlájával, egyenlegével, intelligens szerződéseivel és a blokklánc állapotával, továbbra is a PoW mechanizmus által volt biztosítva, míg a Beacon Chain párhuzamosan működött a PoS használatával.

Az esemény, amelyet merge néven emlegetnek, akkor történt, amikor a két rendszer végül összeolvadt, és a PoW-t véglegesen a PoS váltotta fel. Ez jelölte a hivatalos váltást a Beacon Chainre, mint a blokkok előállításának új motorjára.

Miért olyan jelentős ez a változás? Képzeld el, hogy egy F1 autó motorját a verseny közben cseréled le, anélkül, hogy megállítanád az autót. Kicsit ilyen jelentőségű volt ez az esemény is a blockchain világában.

A Blockchain ezer arca

A blockchain technológia forradalmasította a digitális világot azzal a képességével, hogy átláthatóságot, biztonságot és decentralizációt kínál. Bár kezdetben a kriptovalutákkal hozták összefüggésbe, alkalmazása később kiterjedt számos más szektorra.

Ebben a részben bemutatjuk a blockchain leggyakoribb alkalmazásait.

Kriptovaluták (Bitcoin és Ethereum)

A blockchain legismertebb alkalmazási módja kétségtelenül a kriptovaluták világa. A bitcoin, az első kriptovaluta, 2009-ben jött létre egy ismeretlen személy által, aki Satoshi Nakamoto álnéven működött. A Bitcoin hálózata a blockchaint egy nyilvános főkönyvként használja, hogy minden tranzakciót biztonságosan és átláthatóan rögzítsen. A hálózat natív pénzneme a bitcoin (BTC).

Az Ethereum egy nyílt forráskódú blockchain platform, amely 2015-ben indult. Natív kriptovalutája, az Ether (ETH) mellett, az Ethereum az intelligens szerződések koncepciójának blockchainben történő bevezetéséről ismert. Ezek olyan programok, amelyek automatikusan aktívak lesznek, amikor bizonyos feltételek teljesülnek, így kiküszöbölve a közvetítők szükségességét.

A blockchainnek több példányban kell rendelkeznie. Egy-egy kriptovaluta esetén több ezer hasonló példány van a platform felhasználóinak birtokában a világ különböző helyein. A felhasználóknak, akik rendelkezik egy-egy példánnyal - csomópontokkal - meg kell egyeznie a többi példánytulajdonossal az új tranzakciók vagy adatok beillesztésében, hogy az adatok mindenhol egységesek maradjanak.

Decentralizált pénzügyek (DeFi)

A decentralizált pénzügyek (DeFi) egy olyan kifejezés, amely a blockchain technológia használatára utal a pénzügyi közvetítők, mint a bankok és a tőzsdei brókerek kiküszöbölésének érdekében. A DeFi intelligens szerződéseket használ a blockchaineken, hogy átlátható és nyitott pénzügyi protokollokat hozzon létre.

A DeFi alkalmazások lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kölcsön adjanak valakinek, vagy kölcsön vegyenek fel, kamatot szerezzenek megtakarításaikon, és tranzakciókat hajtsanak végre az algoritmusok által meghatározott kamatlábakkal, bankok használata nélkül. Néhány népszerű DeFi alkalmazás például a MakerDAO, a Compound és az Uniswap.

Intelligens szerződések

Az intelligens szerződések önálló programok, amelyek akkor futnak le a blockchainen, amikor bizonyos előre meghatározott feltételek teljesülnek. Az Ethereum tette őket népszerűvé, de most már sok más blockchainen is használják őket.

Az intelligens szerződések széles körben alkalmazhatók, a tokenek létrehozásától a bonyolult tranzakciók végrehajtásáig. Sok blockchain alkalmazás alapvető elemei, beleértve a DeFi-t, az ICO-kat és a DAO-kat.

NFT-k

Az NFT-k a blockchain technológiát használva teszik lehetővé az egyedi digitális eszközök létrehozását. A Bitcoinhoz vagy az Ethereumhoz hasonló kriptovalutákkal ellentétben (amelyek helyettesíthetőek egymás között) minden NFT egyedi és nem cserélhető ki másikra. Az NFT-ket főként a digitális művészet világában használják, ahol lehetővé teszik a művészeknek, hogy tokenizálják műveiket és közvetlenül eladják azokat a gyűjtőknek.

Felhőalapú tárolás

A blockchain technológia forradalmasítja a felhőalapú tárolást is. Olyan projektek, mint az Arweave, a Filecoin és a Storj a blockchaint használják decentralizált tárolóhálózatok létrehozására. Ahelyett, hogy egyetlen felhőalapú tárolószolgáltatóra támaszkodnának, a felhasználók adataikat a világ több csomópontján tárolhatják, növelve ezzel a biztonságot és a megbízhatóságot.

Digitális identitások

A blockchain biztonságos és decentralizált megoldást nyújthat a digitális identitások kezelésére. Az olyan projektek, mint a TrustID, a uPort és a Civic, a blockchaint használják a felhasználók egyedi digitális identitásainak létrehozására és kezelésére. Ez segíthet a csalások csökkentésében és a felhasználói adatvédelem javításában.

Internet of Things (IoT)

Az Internet of Things (IoT) az internethez csatlakoztatott fizikai eszközök hálózatára utal, amelyek adatokat gyűjtenek és osztanak meg. A blockchain növelheti ezeknek a hálózatoknak a biztonságát és hatékonyságát, mivel átlátható és megváltoztathatatlan nyilvántartást biztosít az eszközök közötti interakciókról. Az IOTA nevű projekt például a blockchain IoT-ben történő alkalmazását vizsgálja.

Egészségügy és egészségügyi ellátás

Végül a blockchain nagy potenciállal rendelkezik az egészségügyi szektorban. Javíthatja az elektronikus egészségügyi nyilvántartások biztonságát és hatékonyságát, lehetővé teheti a gyógyszerek nyomon követését az ellátási láncban, és elősegítheti az orvosi kutatást. Az olyan projektek, mint a MediLedger és a Patientory, ezeket az alkalmazási területeket vizsgálják.

A blockchainnek sok további alkalmazási területe létezik, mint például:

• Ingatlan-nyilvántartás
• Szabadalmak
• Elektronikus szavazás
• Választási kormányzás.

Összefoglalva: a blockchain technológiának széles körű alkalmazási területei vannak a kriptovalutákon túl is. Képessége, hogy átláthatóságot, biztonságot és decentralizációt biztosítson, számos szektort átalakíthat, és megváltoztathatja a digitális világgal való interakciónkat.

A blockchain a jövő kulcsa?

Képzelj el egy világot, ahol a bizalom természetes, az átláthatóság a norma és a hatékonyság a szabály, nem pedig a kivétel. Ez az az ígéret, amit a blockchain technológia hoz magával.

De vajon tényleg a jövő kulcsa? Sokan úgy gondolják, hogy határozott igen.

A blockchain használatának előnyei

A blockchain lényegében egy decentralizált digitális könyvelési rendszer, amely biztonságosan és átláthatóan rögzíti a tranzakciókat. Ennek számos pozitív következménye van.

• Átláthatóság és biztonság: A blockchain mögött az átláthatóság és a biztonság ígérete áll. Minden tranzakció olyan, mint egy ujjlenyomat, egyedi és hamisíthatatlan. A bizalom alapvető.

• Hatékonyság és sebesség: A blockchain olyan, mint egy fénysebességű villanás, amely átvágja a bürokráciát és hihetetlen sebességgel gyorsítja a tranzakciókat. A közvetítők a múlté; a hatékonyság a jövő.

• Pénzügyi inkluzivitás: A blockchain reményt jelent azok számára, akiket kizártak a hagyományos pénzügyi rendszerből. Nyitott ajtó a gazdasági lehetőségekhez, különösen a fejlődő országokban.

Kihívások a blockchainnel kapcsolatban

A blockchain bevezetése sajátos kihívásokkal jár.

• Méret és teljesítmény: Ahogy a hálózat növekszik, úgy nőnek a kihívások is. De ezek általában nem leküzdhetetlen akadályok, hanem lehetőségek az innovációra és a fejlődésre.

• Szabályozás és megfelelőség: A szabályozás kihívás, de lehetőség is arra, hogy bizonyítsuk: a blockchain képes a szabályok betartásával is forradalmi lenni.

• Adaptáció és megértés: A blockchain elsőre bonyolultnak tűnhet. Az emberek oktatása a blockchain működéséről és előnyeiről kulcsfontosságú a nagyarányú alkalmazásához.

Összefoglalva, a blockchain a jövő kulcsa lehet; számtalan lehetőséget rejt ugyanis magában.

GYIK

Freedom24

• Fektess be világszerte több mint 43 000 részvénybe és ETF-be
• Nyiss számlát, töltsd fel, és szerezz akár 20 ajándék részvényt.
• Növekedj magabiztosan egy brókerrel, amelyben több mint 500 000 ügyfél bízik.

Látogatás

A befektetés veszteség kockázatával jár.

eToro

• Valós és származtatott termékekkel rendelkező részvények, ETF-ek és kriptovaluták.
• Közösségi kereskedés és másolásos kereskedés.
• Felhasználóbarát platform és demo fiók.

Látogatás

A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.

XTB

• Magyar nyelv és lokális támogatás
• Kamat a szabad készpénzre (változó)
• 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
• Gyors, kezdőbarát xStation platform

Látogatás

A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.