Volatilitás

A volatilitás egy olyan mutató, amelyet a tőzsdén használnak egy adott eszköz árának időbeli változásainak mérésére. Ha egy eszköz ára sokat változik, azt mondjuk, hogy az "nagyon volatilis".

A volatilitás tehát nem más, mint olyan egy mutató, amelyet egy adott eszköz árváltozásának mérésére használnak. Ha az ár sokat változik, azt mondjuk, hogy a kérdéses eszköz nagyon volatilis.

Egy eszköz volatilitásának kiszámításához általában a szórást használjuk. Ez mutatja meg a változó átlagos szóródását. Az eszköz árának átlagos szóródása a volatilitását jelzi.

Sokszor nem is szükséges a szórásra hagyatkozni hogy megtudjuk, egy eszköz nagyon volatilis-e. Az árat figyelembe véve és a változásait megfigyelve nagyjából tudjuk, hogy az eszköz nagyon volatilis-e vagy sem.

Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy mindig a múltbeli volatilitásról és árváltozásokról beszélünk. A nehezebb dolog nem a múltbeli volatilitás megtalálása, hanem a jövőben várhatóé. A leggyakrabban használt mutató a jövőbeli volatilitás előrejelzésére a piacon a VIX index, amelyet a befektetők a "félelem mutatójaként" is ismernek.

A volatilitás a tőzsdén vagy pénzügyi volatilitás

A volatilitás egy nagyon ismert és fontos fogalom a tőzsde világában. A pénzügyi volatilitás meghatározó szerepet játszik egy befektetés végrehajtásakor.

Ahogy már tudjuk, a volatilitás egy eszköz árának időbeli változását jelenti. Ha az eszköz nagyon volatilis, akkor jelentős veszteségeket szenvedhetünk el. Ez a volatilitás akár el is fogyaszthatja a garancia tőkénket, ami egy margin call-t eredményezhet a bróker részéről.

Ezért végzünk elemzéseket, mint például a biztonsági margin elemzése, amely lehetővé teszi, hogy megtudjuk, képesek vagyunk-e vállalni az adott volatilitást vagy sem, és hogy befektetünk-e az eszközbe. Ugyanígy megkaphatjuk a brókerünk margin call előzetes figyelmeztetését, amelyben értesítenek minket egy várhatóan nagy volatilitású időszakról, valamint arról, hogy nagyobb alap befizetésére van szükség annak kezelésére.

Képlet a volatilitás kiszámítására

Egy adott eszköz volatilitásának kiszámítása a szórással lehetséges. Így kiszámíthatjuk egy változó múltbeli szórását, ebben az esetben egy eszköz árát.

A számítás módja a szórások négyzetre emeléséből indul ki. Ezután az eredményt elosztjuk az összes megfigyelés számával. Végül, hogy megszerezzük a szórás értékét, és így a volatilitást, négyzetgyököt vonunk.

Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy múltbeli volatilitásról beszélünk ebben az esetben. A várható volatilitásra más mutatókat használnak, mint amilyen például a volatilitási index vagy VIX index, amit a következőkben fogunk megvizsgálni.

Volatilitási index vagy VIX index

A volatilitási index, VIX index vagy félelemindex egy olyan indikátor, amelyet a pénzügyi piacok várható volatilitásának előrejelzésére használnak.

Ez a rövid távú amerikai pénzügyi piacok várható volatilitását mutatja.

Neve az angolból származik, ahol a rövidítés a Volatility Index, szavakra utal, ami magyarul volatilitási indexet jelent.

Annak ellenére, hogy egy amerikai piacra összpontosító indikátorról beszélünk, léteznek más indexek is, mint például a VSTOXX vagy a VXN, amelyek ugyanezt mérik, de az Euro Stoxx 50 és a Nasdaq számára.

Volatilitás típusai

Fontos megjegyezni, hogy beszélhetünk volatilitás típusokról is.

Attól függően, hogy milyen mérést végzünk, a volatilitást a következőképpen oszthatjuk be:

Időszak szerint (múlt vagy jövő):

• Múltbeli volatilitás: Hosszú időszak alatt az árakban bekövetkezett változásokra utal, összehasonlítva az átlagárral. Általában az elmúlt 12 hónapra számítják ki, így kapva meg az adott eszköz éves volatilitását.
• Beépített vagy várható volatilitás: Az adott eszköz árának egy meghatározott időszak alatt várható változására utal. Ezt a változást nem ismerjük, ezért nem tudjuk kiszámítani. Más indikátorokból származtatják, amelyek lehetővé teszik a jövőben várható változás becslését.

A minta szerint:

• Sztochasztikus volatilitás: Ez a volatilitástípus az adott eszköz árában bekövetkező bizonytalan változásokra utal, amelyek megakadályozzák a mérését, mert hibákat okoznak. Ezek lehetetlenné teszik a számítását, vagy több és mélyebb hibákat okoznak. A számításához bonyolultabb modelleket kell használni, mint például a sztochasztikus volatilitás modellek.
• Determinisztikus volatilitás: A múltbeli volatilitás. Ebben az esetben nincsenek hibák vagy bizonytalan változások, amelyek megakadályoznák a számítását és így a mérését.

Egy befektetési alap volatilitása

Ahogy egy részvény árával számolunk, úgy számolhatunk egy alap árával is. Lehetőségünk van elemzni ezen pénzügyi termékek volatilitását a részvételi ár alapján.

Amikor befektetünk egy befektetési alapba, részesedéseket vásárolunk egy meghatározott áron. Annak ellenére, hogy ezek a részesedések számos eszköz között vannak diverzifikálva, a részvételi ár az, amely tükrözi azokat a változásokat, amelyek az adott alapot alkotó eszközökben bekövetkeznek.

Ezért elegendő kiszámítani a szórását a részesedések árának, hogy megismerjük ezen pénzügyi termék volatilitását. Ugyanúgy, mint egy részvény vagy más típusú eszköz esetében.

Egy példa a volatilitásra: a bitcoin

A volatilitás egyértelmű példáját találjuk meg a bitcoinban.

Ez a világ legismertebb kriptovalutája, és mint tudjuk, nagyon volatilis eszköz.

Ára a múltban néhány nap alatt több, mint 200%-kal értékelődött fel. Ehhez hasonlóan 100%-nál nagyobb mértékű zuhanásokat is tapasztalt.

Ez tehát egy nagyon volatilis eszköz. Az ár hirtelen változásai pedig kockázatot jelentenek a befektető számára, amit figyelembe kell vennie, mielőtt döntést hozna a befektetésről.