A befektetési alap teljes költséghányada (angol nevén Total Expense Ratio, rövidítve TER) olyan mutató, ami százalékos formában mutatja meg az alap tőkéjének egészére vonatkozóan a kezelési és letéti díjak, valamint működési költségek arányát.
Milyen díjai vannak egy befektetési alapnak?
A TER kiszámításával lehetőség nyílik különböző befektetési alapok költségeinek összehasonlítására.
Általában jóval alacsonyabb a teljes költségmutató indexalap esetében (amit a passzív kezelés jellemez), mint egy aktív kezelésű alapnál.
A teljes költségmutató képlete
A teljes költséghányad kiszámításához elosztjuk azokat a költségeket, amelyeket fentebb említettünk (és amelyek elsősorban az alap működését teszik lehetővé) az alap teljes eszközállományával. Így a következő képletet kapjuk:
TER = alap működési költségei / alap teljes eszközállománya
Milyen költségeket tartalmaz a teljes költséghányad?
A TER általában tartalmazza:
Kezelési díj
Letéti vagy őrzési díj
Az adott ország szabályozó hatóságának nyilvántartásában jelenlét díjai
Külső szolgáltatások költségei (könyvvizsgálat)
Nyilvántartási költségek
Jogi díjak
Adók
Néhány befektetési alap belefoglalja a vételi és eladási jutalékot a TER-be, míg mások nem
Minden költséget levonnak a nettó eszközértékből, ahogy felmerül.
Hogyan számítható ki egy alap teljes költséghányada?
A TER kiszámításához szükséges információk megtalálhatók a tájékoztatóban vagy a szabályozó hatóságnak benyújtott, illetve a (potenciális) befektetők rendelkezésére bocsátott havi jelentésekben.
Az Egyesült Államokban például a szabályozó hatóság, az SEC (Securities and Exchange Commission) megköveteli a prospektus nevű dokumentumot, ami részletes információkat tartalmaz a nyilvánosság számára kínált befektetési termékről, például befektetési alapról vagy kötvényről.
A teljes költséghányad előnyei és hátrányai
A TER előnyei közé tartozik:
Mint korábban említettük, lehetővé teszi különböző befektetési alapok
teljesítményének összehasonlítását. Például tegyük fel, hogy van két alapunk. Mindkettő éves hozama 9%, de az A alap TER-je 5%, így a nettó nyereség 4%-ra csökken (9%-5%). Ugyanakkor a B alap TER-je 4,5%, így a nettó hozam csak 4,5%-ra csökken (9%-4,5%). Ezért a B alap kedvezőbb a befektető számára.
Lehetővé teszi a teljes költség kiszámítását, amire a befektető számíthat, ha tőkét helyez el az alapban.
Viszonylag könnyen becsülhető mutatószám.
Azonban vannak hátrányai is:
Több változó is figyelembe vehető az alap kiválasztásakor. Például a kockázat vagy a
volatilitás, aminek ki van téve, illetve a piacok vagy szektorok, amelyekre fogad. (Ezért javasolt ezt a mutatószámot azonos kategóriájú befektetési alapok összehasonlításánál alkalmazni.)
Bizonyos kiadások esetleg nincsenek beleszámolva - különösen azok, amelyeket egyszeri alkalommal vagy a befektetett tőke terhére hajtanak végre. Ilyen például az éves tanácsadói díj vagy az átruházási adó (figyelembe kell vennünk, hogy az adók és azok jellemzői országonként eltérőek lehetnek).
Az előző ponthoz kapcsolódóan a TER-t befolyásolhatják az egyes országok adószabályai (az
alapkezelő hatékonyságán túl). Így a magasabb adókulcsok növelik a teljes költségmutatót.
- Magyar nyelv és lokális támogatás
- Kamat a szabad készpénzre (változó)
- 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
- Gyors, kezdőbarát xStation platform
LátogatásA CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.
- Valós és származtatott termékekkel rendelkező részvények, ETF-ek és kriptovaluták.
- Közösségi kereskedés és másolásos kereskedés.
- Felhasználóbarát platform és demo fiók.
LátogatásA kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
- 0% jutalék részvény/ETF ügyletekre
- Frakcionált részvényvétel
- Egyszerű, gyors web + mobil app
- Kamat a szabad készpénzre
LátogatásA befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.