Osztalék adózás 2025 – Belföldi és külföldi részvények, TBSZ és gyakori tévhitek

Ha idén ránéztél a befektetési számládra, és láttad, hogy jóváírtak egy kis osztalékot, az első gondolatod valószínűleg az öröm volt: „Szuper, passzív jövedelem!”. A második viszont szinte biztosan a fejfájás: „Úristen, mennyit kell ebből leadóznom, és hogyan?”.

Ne aggódj, nem vagy egyedül. Az osztalékadózás 2025-ben is tartogat csavarokat, főleg, ha amerikai részvényeid vannak, vagy most ismerkedsz a TBSZ számla rejtelmeivel. Ebben a cikkben konyhanyelven, jogi bikkfanyelv nélkül tesszük tisztába a dolgokat.

Mi az osztalék és hogyan adózik 2025-ben?

Röviden: az osztalék az a pénz, amit a cég a megtermelt nyereségéből visszaad neked, a tulajdonosnak. De amint ez a pénz megérkezik a számládra (sőt, néha még előtte), az állam – vagy épp több állam is – tartja a markát.

Mennyi az osztalékadó mértéke?

Magyarországon két fő adótételre kell figyelned, ha magánszemélyként kapsz osztalékot:

• SZJA (Személyi Jövedelemadó): Ez fix 15%.
• SZOCHO (Szociális Hozzájárulási Adó): Ez 13%.

Ez így összesen 28%-nak hangzik, de szerencsére van egy "fék" a rendszerben, amit szocho-plafonnak hívnak.

Kell-e SZJA-t fizetni az osztalék után?

Igen, az SZJA-t gyakorlatilag mindig meg kell fizetni (kivéve, ha TBSZ-en vagy, de erről később). Nincs felső korlátja: ha 100 forint osztalékot kapsz, 15 forint az adó, ha 100 milliót, akkor 15 millió. Ezt nem úszod meg, de jó hír, hogy a külföldön levont adót gyakran beszámíthatod (kivéve most már az USA-t… de ne szaladjunk ennyire előre).

Mi változott 2025-ben az adózásban?

A legfontosabb a SZOCHO-plafon összege. A 13%-os szochót ugyanis nem kell a végtelenségig fizetni. Van egy éves jövedelmi határ, ami felett mentesülsz alóla.

• A szabály: A szochót addig kell fizetni, amíg az adóköteles jövedelmed el nem éri a minimálbér 24-szeresét.
• 2025-ös matek: A minimálbér 2025-ben várhatóan bruttó 290 800 Ft.
• Ennek a 24-szerese: 6 979 200 Ft.
• A fizetendő adó maximuma (ennek a 13%-a): 907 296 Ft.

Mit jelent ez neked? Ha a munkabéred (vagy más jövedelmed) bruttóban eléri az évi kb. 7 millió forintot, akkor az osztalékod után már nem kell szochót fizetned, csak a 15% SZJA-t. Ha kevesebbet keresel, vagy nincs más jövedelmed, akkor sajnos fizetned kell, amíg el nem éred ezt a plafont.

Elérhető TBSZ és magyar részvények

Lightyear

• 0% jutalék részvény/ETF ügyletekre
• Frakcionált részvényvétel
• Egyszerű, gyors web + mobil app
• Kamat a szabad készpénzre

Látogatás

A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.

Belföldi részvények osztalékának adózása

Ha van részvényed a magyar tőzsdén (pl. OTP, Mol, Richter, Telekom), a helyzeted viszonylag kényelmes. Itt a "szolgáltatás" része az adólevonás.

Milyen adót kell fizetni magyar részvények osztaléka után?

A klasszikus pakkot: 15% SZJA + 13% szocho (ha még nem érted el a plafont).

Mikor vonja le a szolgáltató az adót?

A magyar kifizetők (pl. a brókered, ha magyar szolgáltatónál vagy, vagy maga a BÉT-es cég kifizetőhelye) automatikusan levonják a 15% SZJA-t. Te már csak a nettó összeget (vagy a szochóval csökkentett összeget) kapod meg.

💡Trükk: A 13% szochót is levonják automatikusan, KIVÉVE, ha nyilatkozol a brókerednek, hogy te már máshol (pl. a munkahelyeden) megfizetted a plafont. Érdemes figyelni a brókered üzeneteit tavasszal: küldeni fognak egy nyilatkozatot. Ha ezt kitöltöd, nem vonják le feleslegesen a 13%-ot. Ha elfelejted, levonják, és neked kell majd jövőre az adóbevallásban visszakérni a NAV-tól (ami macera).

Belföldi papírok osztalékadózásának gyakori kérdései

• "Mi van, ha levonták a szochót, pedig elértem a plafont?" – Semmi gond, nem vész el. Az éves SZJA-bevallásodban (jövő májusban) túlfizetésként fog szerepelni, és a NAV visszautalja neked.
• "A Richter osztalék is ugyanígy adózik?" – Igen, minden BÉT-en forgó "blue chip" részvényre ez vonatkozik.

Külföldi részvények osztalékadózása

Itt kezdődik az igazi hullámvasút, főleg, ha amerikai papírjaid vannak. Kapaszkodj!

Dupla adózás – igaz vagy tévhit?

Alapvetően igaz lenne, de azért vannak védőhálók. A legtöbb országgal van Magyarországnak Kettős Adóztatást Elkerülő Egyezménye. Ez azt jelenti, hogy ha külföldön levonnak adót, azt itthon beszámíthatod, és csak a különbözetet kell fizetned.

Példa: Ha német részvényed van, és a németek levonnak X% adót, itthon általában csak annyit kell fizetned, hogy a végösszeg kijöjjön a magyar 15%-ra (de minimum 5%-ot itthon sok esetben akkor is kérnek).

Azonban van egy hatalmas kivétel 2024 óta: az Egyesült Államok.

Az USA-osztalék adózása és a W-8BEN szerepe

Ez a legnagyobb fájdalompont 2025-ben is. Mivel az USA felmondta az adóegyezményt Magyarországgal, az amerikai osztalékok adózása brutálisan megváltozott.

1. USA Forrásadó: Mivel nincs egyezmény, az amerikai brókerek/szolgáltatók automatikusan 30% adót vonnak le a korábbi 15% helyett.
2. Magyar adó: Itthon be kell vallanod az osztalékot. Mivel nincs egyezmény, az "egyéb jövedelem" vagy nem egyezményes országból származó jövedelem szabályai lépnek életbe.
   • Fizetned kell itthon 5% SZJA-t (a szabály szerint a külföldi adó beszámítható, de az 5% fizetési kötelezettség megmarad).
   • És ami a legfájóbb: mivel nincs egyezmény, fizetned kell a 13% SZOCHO-t is (kivéve, ha elérted a plafont).

Összesen: 30% (USA) + 5% (HU) + 13% (HU) = 48% adóteher.

A W-8BEN nyomtatvány: Régen ez mentett meg minket (ezzel igazoltad, hogy nem vagy amerikai, és 30% helyett csak 15%-ot vontak). Ma a legtöbb brókernél (pl. T212, IBKR) ugyanúgy ki kell tölteni, de magyar lakosként sajnos a rendszer már tudja: nincs 15%-os kedvezmény, marad a 30% levonás.

Mi a különbség a forrásadó és a magyar SZJA között?

A forrásadó mindig az a levonás, amelyet a külföldi ország érvényesít, mielőtt az osztalék megérkezne hozzád. Ez az adott állam saját adószabálya alapján történik, ezért országonként eltérő lehet: az USA például 15%-ot von, Németország több mint 26%-ot, Svájc pedig akár 35%-ot is. A forrásadó így gyakorlatilag „megelőzi” a magyar adózást, és sok esetben már önmagában lefedi a magyar adókötelezettséget is.

A magyar SZJA ezzel szemben egy fix 15%-os adó, amely a magyar adózási szabályok szerinti kötelezettséget jelenti. Ha a külföldi ország által levont forrásadó eléri vagy meghaladja a 15%-ot, akkor Magyarország már nem kér tőled további adót. Ha azonban a külföldi levonás kevesebb, mint 15%, akkor a különbözetet neked kell befizetned Magyarországon. A két adó tehát együtt működik: a külföld levonja a saját részét, és a magyar rendszer csak szükség esetén egészíti ki.

Államonként eltérő forrásadó – milyen országban mennyit vonnak?

Minden ország más. Ha nem USA, hanem európai részvényt veszel, nézz utána a "withholding tax" rátának:

• Németország: 26,375% (fájdalmas, és nehéz visszakérni a többletet).
• Egyesült Királyság (UK): 0% forrásadó! (Ezért sokan szeretik a brit osztalékpapírokat – itthon csak a 15% SZJA-t fizeted).
• Franciaország: 25-30% körül, szintén macerás.

Külföldi osztalék visszaigénylése – mikor éri meg?

Ha egy ország (pl. Svájc vagy Németország) többet von le, mint a 15% (vagy amennyit az egyezmény engedne), elvileg visszaigényelheted a külföldi adóhatóságtól a különbözetet.

A valóság: Hacsak nem milliós nagyságrendű az osztalékod, nem éri meg. A papírmunka, a postaköltség és az ügyvédi/tanácsadói díjak gyakran többe kerülnek, mint a visszajáró pár ezer forint. Kisbefektetőként érdemesebb olyan országokba fektetni, ahol eleve alacsony a forrásadó (pl. UK) vagy TBSZ-t használni (bár az a külföldi levonástól nem véd).

Brókerek osztalékadózási gyakorlata (T212, XTB, Lightyear)

Sokan kérdezitek: "A Lightyear levonja az adót? A Trading 212 jelent a NAV-nak?". Nézzük a legnépszerűbbeket.

Hogyan adózik az osztalék a népszerű szolgáltatóknál?

Ezek "fintech" vagy külföldi brókerek. A közös bennük:

1. Nem vonnak magyar adót. Ők nem a magyar NAV kirendeltségei.
2. A külföldi forrásadót (pl. USA 30%) automatikusan levonják, mielőtt a pénz megérkezne a számládra.
3. A magyar adót (SZJA, SZOCHO) neked kell kiszámolnod, bevallanod és befizetned a NAV-nak.

Miben tér el a brókerek kezelése a magyar adózástól?

• Trading 212 & XTB: Kapsz egy szép kimutatást (Tax Statement) PDF-ben. Ebben látod, mennyi osztalékot kaptál (bruttó) és mennyi adót vontak le kint (Withholding Tax). Ezt a két számot kell majd használnod az adóbevallásnál. Neked kell átváltani forintra az MNB árfolyamon (a jóváírás napján érvényes árfolyamon).
• Lightyear: Nagy piros pont nekik, mert ők adnak egy nagyon részletes, magyar szabályokra szabott kimutatást. Bár ők sem vonnak magyar adót, a letölthető Excel/PDF táblázatukban gyakran már forintosítva is látod az adatokat, ami rengeteg időt spórol neked májusban.

Ingyen törtrészvény RANKIAHU kóddal

Trading 212

• Nincsenek jutalékok részvényekre és ETF-ekre.
• Intuitív platform: felhasználóbarát felület.
• Törtrészvényes befektetés: részvényekre és ETF-ekre.
• 0,15% FX-díj, transzparens árazás
• Változó kamat a szabad készpénzre (napi jóváírás)

Látogatás

Amikor befektetsz, a tőkéd kockázatnak van kitéve.

TBSZ és osztalék adózás – valóban adómentes?

A Tartós Befektetési Számla (TBSZ) a magyar befektetők szent grálja. De az osztalékkal trükkös a viszonya.

Mikor fizetünk adót és mikor nem?

A TBSZ lényege: ha 5 évig nem töröd fel (nem veszel ki pénzt), akkor a nyereség 0% adókulcsú.

• Magyar adó: Ha TBSZ-re érkezik az osztalék, nem kell utána sem 15% SZJA-t, sem 13% szochót fizetned. Sőt, be sem kell vallanod. Ez óriási előny!

Mi történik a TBSZ-en kapott osztalékkal?

Itt jön a hidegzuhany: A külföldi forrásadótól a TBSZ sem véd meg.

Ha van egy USA részvényed TBSZ-en:

1. A cég kifizet 100 dollár osztalékot.
2. Az amerikai adóhivatal (IRS) szabályai miatt a bróker levon 30 dollárt (30% adó).
3. A TBSZ számládra megérkezik 70 dollár.
4. Ebből a 70 dollárból a magyar állam már nem kér semmit (0% adó).

Tehát TBSZ-en "csak" a 30%-ot bukod el (USA esetén), míg normál számlán a 30% mellé még jönne a magyar szocho és 5% SZJA is. TBSZ-en tartani USA részvényt tehát 2025-ben is sokkal jobban megéri, mint normál számlán!

Gyakori félreértések a TBSZ és osztalék kapcsolatában

• "TBSZ-en visszakapom a levont amerikai adót?" – Nem. Azt az USA vonta le, a magyar TBSZ törvény rájuk nem vonatkozik.
• "Be kell vallanom a TBSZ-es osztalékot?" – Nem, ha nem töröd fel a számlát az 5 év alatt.

Osztalékadó kalkuláció – példák és különbségek

Nézzünk egy gyors matekot, hogy lásd a különbséget.

* Feltételezve, hogy a szocho-plafont még nem érted el.

Látod? Brutális a különbség: 72% vs 52% a nettó eredmény.

A leggyakoribb tévedések az osztalékadózásban

1. "A bróker mindent elintéz." – Külföldi brókernél (Revolut, Lightyear, T212) ez hatalmas tévhit. Ők csak a külföldi részt vonják, a magyart neked kell intézni.
2. Árfolyam elnézése: Nem az évi átlagos árfolyammal kell számolni, hanem mindig azzal, ami az osztalék jóváírásának napján érvényes MNB árfolyam volt.

0% jutalék részvényekre és ETF-ekre

XTB

• Magyar nyelv és lokális támogatás
• Kamat a szabad készpénzre (változó)
• 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
• Gyors, kezdőbarát xStation platform

Látogatás

A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.

Összegzés – hogyan adózz okosan osztalék után 2025-ben?

Az osztalék még mindig remek dolog, de 2025-ben okosabban kell csinálni:

• Használj TBSZ-t! Ez a legjobb védekezés a magyar adók (15% + 13%) ellen. Még USA részvényeknél is megéri, mert "csak" a kinti 30%-ot bukod, a magyar terheket nem.
• Figyeld a SZOCHO-plafont! Ha jól keresel a munkahelyeden, lehet, hogy az osztalékaid már szocho-mentesek. Ne fizess feleslegesen!
• Kerüld az USA osztalékot normál számlán! Ha nincs TBSZ-ed, az amerikai osztalék a 48%-os elvonás miatt most pénzégetés. Inkább válassz ír (Ireland) domicíliumú ETF-eket (pl. VWCE, S&P500 ETF-ek), mert azoknál az ETF-en belül kedvezőbb az adózás, te pedig csak árfolyamnyereséget realizálsz, ami 15% adós.

Az adózás nem szexi téma, de ha ezt a cikket végigolvastad, máris többet tudsz róla, mint a befektetők 90%-a. Sok sikert és (nettóban is) magas osztalékokat kívánok 2025-re!

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

*A fenti tartalom kizárólag általános tájékoztatási célt szolgál, és nem minősül adótanácsadásnak vagy hivatalos pénzügyi iránymutatásnak. Az adózási szabályok egyéni helyzettől, brókertől és országonkénti jogszabályoktól függően eltérhetnek. Személyre szabott tanácsért minden esetben érdemes könyvelőhöz vagy adószakértőhöz fordulni.