A Londoni Értéktőzsde

A Londoni Értéktőzsde a világ egyik legrégebbi és egyben egyik legbefolyásosabb tőzsdéje. A következőkben megismerjük eredetét, történetét, érdekességeit, valamint azt, hogy hol található a székhelye, mi a nyitvatartása, melyek a főbb tőzsdeindexei és mely brit vállalatok rendelkeznek a legnagyobb osztalékhozammal.

Mi a Londoni Értéktőzsde?

A Londoni Értéktőzsde (London Stock Exchange, LSE) a világ egyik legrégebbi és legnagyobb értéktőzsdéje, ahol vállalati részvényeket, kötvényeket és más pénzügyi eszközöket adnak és vesznek. 1801-ben alapították, és kulcsfontosságú barométerként szolgál a globális gazdaság számára, megkönnyítve a tőkéhez való hozzáférést a világ minden tájáról származó vállalatok számára.

Jól ismert a fő indexéről, az FTSE 100-ról, amely a tőzsdén jegyzett 100 legnagyobb vállalat teljesítményét tükrözi.

A London Stock Exchange eredete és érdekességei

A Londoni Tőzsde - amely angol nevén is ismert mint London Stock Exchange - a világ egyik legjelentősebb tőzsdéje.

Eredete a középkori londoni kereskedők találkozóira és gyűléseire vezethető vissza. A XVII. században e kereskedők részvényekkel és kötvényekkel kereskedtek, és a találkozók, ahol az értékpapírokra vonatkozó ügyletek zajlottak, jelentették a tőzsde kezdetét.

A XVII. század végén, pontosabban 1698-ban, több bróker megállapodást kötött egy állandó helyszín létrehozásáról, ahol értékpapírokat adhatnak-vehetnek. A megállapodást egy fa alatt kötötték meg, innen ered a Londoni Tőzsde szimbóluma.

Így hát a londoni tőzsde a XVIII. század folyamán elkezdett terjeszkedni és mind nagyobb jelentőségre szert tenni, amikor több szabályozói célú norma került bevezetésre, ezek pedig nagyobb biztonságot és átláthatóságot biztosítottak az értékpapír-kereskedelemben.

A XIX. században az új technológiák és a távíró megjelenésével elérkezett a modernizáció - ez elősegítette a gyorsabb és rugalmasabb kommunikációt a befektetők és a brókerek között.

A XX. században az informatika tette lehetővé, hogy a londoni tőzsde jelentős minőségi ugrást hajtson végre, ezzel még inkább felkeltve a nemzetközi befektetők érdeklődését.

A londoni tőzsde 10 kulcsfontosságú dátuma

Tíz kulcsfontosságú történelmi dátum a London Stock Exchange szempontjából:

1689: az első eszközárlista

Hasznosítva mindazokat a tanulságokat, amelyeket Nagy-Britannia a Holland Királyság nyilvános értékpapír-kereskedelemre vonatkozó tapasztalataiból nyert, egy John Castaing nevű bróker közzétett egy részvény- és nyersanyagárlistát. E lista mérföldkő volt a piac átláthatósága terén, mert lehetővé tette a befektetők és a nagyközönség számára, hogy megbízható információkhoz jussanak az eszközök értékéről.

Ez előmozdította az aktívabb értékpapírpiaci részvételt és megalapozta egy szervezettebb és szabályozottabb kereskedelmi rendszer kialakulását.

1720: a Déltengeri Társaság buborékja

Ekkor őrült szinteket ért el a Déltengeri Társaság ( East India Company) körüli spekuláció, ami állítólag rendelkezett az amerikai spanyol gyarmatok kereskedelmi monopóliumával - és ez mesterségesen felfújta részvényeinek értékét.

A buborék kipukkadása pénzügyi válságot okozott, ami súlyosan érintette a brit gazdaságot, sok befektetőt tönkretett, a kormányt pedig beavatkozásra kényszerítette a piac stabilizálása érdekében. Érdekesség, hogy az egyik ilyen jelentős befektető és közéleti személyiség Sir Isaac Newton volt. Az utókorra maradt mondása, miszerint:

Kiszámíthatom a csillagok mozgását, de az emberek őrültségét nem

1761: Az első hivatalos értéktőzsde létrehozása

150 tőzsdeügynök létrehozott egy részvény-adásvételi klubot, amelyet Londoni Értéktőzsdének neveztek el.

Ez a hivatalos formába öntés létrehozott egy szabályozási keretrendszert a pénzügyi műveletekre vonatkozóan, így biztonságos és szabályozott közeget biztosítva a részvénykereskedelemhez.

1762: Átköltözés a Capel Courtba

A London Stock Exchange Capel Courtba költözése a Londoni Értéktőzsde pénzügyi központként való növekedését és megszilárdulását szimbolizálta. E költözés biztosította a növekvő kereskedelmi volumen és az egyre nagyobb számú piaci szereplő befogadásához szükséges létesítményeket.

1801: A Londoni Tőzsde megszületése

A saját székhellyel és saját szabályrendszerrel történő 1801-es hivatalos létrehozása eredményeképpen a Londoni Tőzsde a világ egyik első modern tőzsdéjévé vált.

Létrehozása megkönnyítette a részvények és kötvények kereskedelmét, hozzájárulva a modern kapitalizmus fejlődéséhez és Nagy-Britannia gazdasági növekedéséhez.

Elmondhatjuk, hogy ezzel lerakták a mai formájában ismert modern tőzsde alapjait.

1973: A nők színre lépése

A nők tőzsdei felvétele 1973-ban fontos lépés volt a nemi egyenlőség felé a pénzügyi világban, ami hagyományosan férfiak által uralt szektor volt.

Túl azon, hogy bővítette a nők előtt megnyíló lehetőségeket a pénzügyi szektorban, elősegítette a sokszínűséget és a befogadó attitűdöt a munkahelyi közegben.

1984: A FTSE 100 születése

A FTSE 100, amelyet 1984-ben vezettek be, rövid idő alatt az Egyesült Királyság gazdasági teljesítményének kulcsfontosságú mutatójává vált, tükrözve a Londoni Értéktőzsdén jegyzett 100 legnagyobb vállalat állapotát. Ezt az indexet a befektetők a világ minden táján használják arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak brit piaci befektetéseikről.

1986: A Vaslady liberalizálja a tőzsdét

1986. október 27-én a brit piac jelentős reformokon ment keresztül Margaret Thatcher kormánya alatt. Ezek körébe tartozott például:

• A piac deregulációja
• A rögzített jutalékstruktúra eltörlése
• Az elektronikus kereskedés bevezetése

Mindez számos fúzióhoz és felvásárláshoz vezetett a brókercégek és befektetési bankok körében - azzal a céllal, hogy nagy pénzügyi konglomerátumokat hozzanak létre.

2004: Átköltözés a Paternoster Square-re

A Szent Pál-székesegyház közelében található Paternoster Square-en álló modern épületbe költözés tükrözte a Londoni Értéktőzsde a világ egyik vezető pénzügyi intézményeként betöltött státuszát.

Az új székhely és annak kortárs építészeti stílusa a a londoni értéktőzsdét jellemző hagyomány és innováció ötvözetét szimbolizálja.

2007: Egyesülés a milánói tőzsdével

2007-ben a londoni és a milánói tőzsde egyesült, létrehozva az LSEG-t vagyis a London Stock Exchange Group-ot.

2021: Az Euronexttel történő megállapodás elutasítása

Az Euronexttel való egyesülés elutasítása 2021-ben a Londoni Értéktőzsde azon szándékáról tanúskodott, hogy megőrizze függetlenségét és a globális pénzügyi piacokon betöltött vezető pozícióját.

További 5 érdekes tény

• Big Ben: A Westminster-palota órája Big Ben néven ismert, de a történelem során e néven hivatkoztak a Londoni Értéktőzsde legjelentősebb részvényeire is.
• A nyúlláb: 1930 óta szokás egy, a tőzsde épületében található, nyúlláb formájú bronzszobor megérintése azért, hogy szerencsét hozzon a tőzsdei műveletek előtt. Manapság is sok kereskedő követi ezt a hagyományt.
• A brit yuppie: A '80-as években híressé vált egy tőzsdeügynök, akinek a beceneve "Champagne Charlie" volt, mégpedig a luxussal és különcségekkel teli, féktelen életmódja, valamint a pezsgő iránti szenvedélye okán. Az e figura őrült élete iránt érdeklődők számára 1989-ben bemutattak egy - a becenévvel megegyező című - brit filmet, amelynek a fiatal Hugh Grant a főszereplője.

• Leghosszabb zárva tartás: 1914 nyarán, az első világháború kezdetekor a londoni tőzsde közel öt hónapra bezárt, ami történelmének leghosszabb zárva tartása volt.
• Soros György és a fekete szerda: Az 1992-es év fontos eseménye volt az úgynevezett "Fekete szerda". A brit font rákényszerült az európai árfolyam-mechanizmusból való kilépésre, miután nem tudta tartani a megállapodott árfolyamszintet. Ez jelentős veszteséget okozott sok befektető számára.

Hol található a londoni tőzsde?

A Londoni Értéktőzsde az Egyesült Királyságban, Londonban található, konkrétan a 10 Paternoster Row címen a város pénzügyi negyedében - a Szent Pál-székesegyház, valamint más fontos pénzügyi intézmények közelében.

Londoni tőzsde nyitva tartás

A Londoni Értéktőzsde hétfőtől péntekig helyi idő szerint 8:00 órakor nyit és 16:30-kor zár.

Melyek a Londoni Értéktőzsde főbb indexei?

FTSE 100

A FTSE 100 (Footsie 100) indexet 1984-ben vezették be 1.000 pontos értékkel. Ez a legfontosabb brit index, ami a legnagyobb piaci kapitalizációjú 100 vállalatból áll.

Az indexet háromhavonta felülvizsgálják - konkrétan március, június, szeptember és december első péntekén.

Jellemzője, hogy az indexet alkotó 100 vállalat között jelentős súlyt képviselnek a nyersanyagipari vállalatok. Ebből következően amikor a nyersanyagok felívelőben vannak, a FTSE 100 általában a legjobban teljesítő tőzsdeindex Európa-szerte, és ez megfordítva is igaz.

Egyéb kiemelkedő indexek

Tekintve, hogy a brit piac az egyik legfontosabb a világon, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a következő indexeket sem:

• FTSE 250: A FTSE 250 a londoni tőzsde 250 legnagyobb közepes piaci kapitalizációjú vállalatából áll, kivéve azokat, amelyek a FTSE 100-ban szerepelnek.
• FTSE All-Share: A FTSE All-Share olyan index, amely magában foglalja a londoni tőzsdén jegyzett összes vállalatot, és lefedi az Egyesült Királyság értékpapírpiacának 98%-át.
• Alternative Investment Market: Ez a londoni tőzsde alternatív értékpapírpiaca kisebb méretű, növekedési szakaszban járó vállalatok számára.
• FTSE SmallCap: Ez az index a londoni tőzsdén jegyzett, a FTSE 250-ben szereplőknél kisebb piaci kapitalizációjú vállalatok teljesítményét követi.

A London Stock Exchange-en jegyzett legjelentősebb vállalatok

A LSE-n jegyzett legfontosabb vállalatok közé tartoznak a következők:

• Royal Dutch Shell: Az egyik legnagyobb energiaipari és olajtársaság a világon, és az LSE-n jegyzik.
• BP: Az egyik legnagyobb energiaipari és olajtársaság a világon, és az LSE-n jegyzik.
• Unilever: Fogyasztási cikkeket gyártó multinacionális vállalat, amit az LSE-n jegyeznek.
• GlaxoSmithKline: Multinacionális gyógyszeripari vállalat, amit az LSE-n jegyeznek.
• HSBC: Az egyik legnagyobb bank a világon, és az LSE-n jegyzik.
• British American Tobacco: Az egyik legnagyobb dohányipari vállalat a világon, és az LSE-n jegyzik.

A legjobb osztalékfizető brit vállalatok

A legjelentősebb cégek közt osztalékhozam alapján a következőket említhetjük meg:

• Vodafone 11%
• Mobico Group 10,22%
• British American Tobacco 10%
• Phoenix Group 9,53%
• Duke Capital 8,82%
• Imperial Brands 8,37%
• Jupiter Fund 7,78%
• HSBC 7,50%
• BT Group 7,28%
• Plus 500 7,21%

További érdekes európai tőzsdék

Végül mielőtt befejeznénk, íme néhány a legfontosabb európai tőzsdék közül - e főbb pénzügyi piacok kevésbé ismert érdekességeiről további cikkeket találhatsz:

• A Frankfurti Értéktőzsde világszerte a Deutsche Börse AG otthonaként ismert, ahol is kiemelkedő fontosságú a 30 legnagyobb német vállalatból áll DAX index, amely a német gazdaság erejét tükrözi.
• A Párizsi Értéktőzsde, ami az Euronext csoport része, kulcsfontosságú a francia és általában az európai piacok számára - kiemelkedő indexe a CAC 40, amely Franciaország 40 legjelentősebb vállalatát foglalja magában, reprezentálva belső piacának erejét és nemzetközi nyitottságát.
• A Madridi Értéktőzsde a spanyol gazdaság szimbólumaként tűnik ki az IBEX 35 indexszel az élen, amely a spanyol piac 35 leglikvidebb vállalatát képviseli. E tőzsdének figyelemreméltó szerepe van az európai piacok és Latin-Amerika összekapcsolásában.

Zárszóként tehát a Londoni Értéktőzsde vagyis London Stock Exchange a világ egyik legrégibb és legbefolyásosabb pénzügyi piaca. A város pénzügyi központja, a híres londoni City pedig évről évre az egyik legnagyobb tőkemozgást lebonyolító a világ pénzügyi központjai közül.

SZERETNÉL BEFEKTETNI? Itt megtalálod a legjobb brókereket!