Brókerek

Amikor a nemzetközi piacon kereskedünk, a magyar piacon történő kereskedéshez képest szembesülhetünk néhány különbséggel.
A fő különbség az, hogy a brókerek többsége magasabb díjakat számít fel, mint amikor a hazai piacon fektetünk be. Azt is megtapasztalhatod, hogy egyes piacokat - mint a latin-amerikai vagy az ázsiai részvénypiac - nagyon kevés bróker kínál lehetőségként, vagy rendkívül drágán.
Az alábbi cikkben bemutatjuk azokat a díjakat, amelyekkel a nemzetközi piacon történő kereskedés során találkozhatunk (őrzési díj, számlavezetési díj, tőzsdei díj, osztalékdíj stb).
A bróker adásvételi jutaléka olyan díj, amit a pénzügyi közvetítő számít fel a vételi és eladási tranzakciók lebonyolításáért pénzügyi eszközök esetében, mint a részvény, kötvény, opciók, határidős ügyletek és mások.
E jutalékok képezik a brókerek fő bevételi forrását, és az egyes cégek közt - valamint a kínált szolgáltatások típusától függően - nagymértékű eltérések lehetnek e téren.
Általában ezeknél a jutalékoknál a legszűkebb a margin, mivel nagyon jó reklámértéke van annak, ha azt hirdethetik, hogy a piacon elérhető legkisebb díjakat számítják fel - illetve néhányan állítólag nem is számítanak fel jutalékot.
Léteznek ugyanakkor más díjfajták is, amelyeket általában nem reklámoznak oly szembetűnően, így időt kell szánni az egyes brókerek díjtájékoztatóinak áttekintésére, hogy rájuk leljünk. E díjak gyakran növelik a pénzügyi tranzakcióik költségeit. Íme néhány példa:
Ha az eurózónán kívül fektetünk be, minden vásárláskor és eladáskor devizaváltást kell végeznünk, ami veszteséget jelenthet a tranzakciók során. Ezért nagyon fontos, hogy minden brókernél odafigyeljünk az ilyen típusú díjakra.
Példaképpen: a devizaváltási díj kedvező, de legalábbis elfogadható tartománya a tranzakció értékének 0,1%-0,5%-a közé esik. Vannak brókerek, akik ennél magasabb díjat számítanak fel, de ők e tekintetben már drága brókernek minősülnek.
A spread a vételi ár (ask) és az eladási ár (bid) közötti különbség egy eszköz esetében. Ezt spread bid-ask néven is ismerjük.
Tegyük fel, hogy vásárolunk egy értékpapírt az ASK áron; majd egy másodperccel később - árfolyamváltozás nélkül - eladjuk, de ezúttal a BID áron. Ez a művelet veszteséget okoz a két ár közötti spread miatt.

A fenti képernyőképen is láthatod, hogy a vételi ár (ask) nem ugyanaz, mint az eladási ár (bid): pontosan ez a spread.
Általában minél nagyobb a likviditás, annál szűkebb a spread, míg alacsony likviditás esetén óhatatlanul nagyobb. Azonban sok bróker él azzal a módszerrel, hogy nagyon nagy spreadet alkalmaz, majd beadja neked a jutalékmentesség koncepcióját. Persze, hiszen már beszedte a spread formájában.
És ráadásul ha a bróker áll a másik oldalon a vételi és eladási tranzakció esetében is, akkor bezsebeli a két ár közti különbséget.
A swap kamatjutalék, amit a kereskedési számlán beterhelnek vagy jóváírnak a kereskedési nap végén, és különbözőképpen számítják ki attól függően, melyik piacon folyt a tevékenység.
A forex piacon gyakran használt swap a két kereskedett deviza közötti kamatláb-különbség. A forexen történő tőkeáttételes kereskedés során kamatot kapsz vagy fizetsz a pozícióidra attól függően, hogy vételi vagy eladási tranzakcióról van-e szó. Ezt a különbséget nevezik carry trade-nek.
Ezt a díjat részvényeink megőrzéséért számítják fel. A pozíciók és az új értékpapírok beérkezése alapján kerül felszámításra.
A megbízott brókertől függően az őrzési költségeket számíthatják a részvények névértéke vagy az értékpapírok tényleges értéke alapján; felszámíthatnak minimumdíjat érték vagy piac szerint; vagy pedig átalánydíjat.
Az őrzési díjat havonta, negyedévente, félévente vagy évente számíthatják fel.
Meg kell azonban jegyezni, hogy e díj már kissé elavult, és egy jó bróker elvileg ilyet nem számít fel.
Minden alkalommal, amikor osztalékot kapunk, a bróker díjat számíthat fel (bár gyakran ingyenes).
Amennyiben felszámítják ezt a díjat, számolnunk kell azzal, hogy külföldi tőzsdéken gyakran évente négy osztalékot fizetnek, vagyis brókerünk négy díjat is felszámíthat erre vonatkozóan.
Mindenesetre manapság a komoly brókerek többsége már nem számít fel ilyen típusú díjakat, amelyek leginkább már csak banki brókereknél fordulnak elő.
Ez a díj, amit a különféle nemzetközi tőzsdék számítanak fel. Néhány ilyen szolgáltató:
Ez a díj független a brókertől, mivel a tőzsdétől függ. Mindenesetre általában minimális díjakról van szó.
A Tobin-adó egy minden nemzetközi devizatranzakcióra kivetni javasolt adó, lényegében egy pénzügyi tranzakciós illeték. Eredetileg James Tobin közgazdász vetette fel 1972-ben a rövid távú tranzakciók büntetésére, a pénznemek stabilizálására és a spekuláció csökkentésére szolgáló eszközként a devizapiacokon.
A Tobin-adó mögötti elgondolás az, hogy egy kis százalékos arányú adót alkalmazzanak minden devizában történő pénzügyi tranzakcióra, ezzel csökkentve a rövid távú spekuláció nyereségét és - elméletileg - stabilabbá téve a pénzügyi piacokat.
A Tobin-adó célja:
Néhány példa azokra az országokra, amelyek alkalmazzák a úgynevezett Tobin-adót
Ez az adó nem a bróker által beszedett jutalék - csupán felszámítja az összeget, majd továbbítja annak az országnak az államkincstárába, ahol befektettél.
Egy tőkeemelés indokot adhat arra, hogy brókerünk más típusú díjakat is felszámítson. Egy nyilvános vételi ajánlat vagy értékpapír-transzfer is generálhat extra költséget.
A következő táblázatban összehasonlíthatjuk néhány bróker külföldi tőzsdéken történő kereskedésért felszámított jutalékait. Három piacot különböztetünk meg a táblázatban: eurózóna, London és az Egyesült Államok. Fontos megjegyezni, hogy az alábbiakban bemutatott díjak az alapdíjak, vagyis nem veszik figyelembe a végrehajtott művelet volumenétől függően lehetséges kedvezményeket.
👉 Hasznos lehet számodra a témában ez a cikk is: A 10 legjobb online bróker
| Európa | USA | London | Deviza | ||||||||
| Degiro | 3,9€ | 2€ | 3,9€ | 0,25% | |||||||
| XTB | 0 | 0 | 0 | 0,5% | |||||||
| Trading 212 | 0 | 0 | 0 | 0,15% | Tovább → | ||||||
| Trive | 0 | 0 | 0 | 0,9% | |||||||
| eToro | Spread | Spread | Spread | 0,5% | * Tőkéje kockázatnak van kitéve | ||||||
| Trade Republic | 1€ + Spread | 1€ + Spread | 1€ + Spread | 0€ | |||||||
| Scalable Capital | 0,99€ | 0,99€ | 0,99€ | 0€ | |||||||
| Freedom 24 | 0,02€ /részvény (min. 2€) | 0,02€ /részvény (min. 2€) | 0,02€ /részvény (min. 2€) | - | Tovább → | ||||||
| Interactive Brokers | 3€ | 0,02€/részvény | 3€ | 1€ | |||||||
| EVO Banco | 0,2% | 0€ | 0,2% | 0,6% | |||||||
| Exante | 0,05% | 0.02$ | 0,05% | - |
| Európa | USA | London | Deviza | ||||||||
| Degiro | 3,9€ | 2€ | 3,9€ | 0,25% | |||||||
| XTB | 0 | 0 | 0 | 0,5% | |||||||
| Trading 212 | 0 | 0 | 0 | 0,15% | Tovább → | ||||||
| Trive | 0 | 0 | 0 | 0,9% | |||||||
| eToro | Spread | Spread | Spread | 0,5% | * Tőkéje kockázatnak van kitéve | ||||||
| Trade Republic | 1€ + Spread | 1€ + Spread | 1€ + Spread | 0€ | |||||||
| Scalable Capital | 0,99€ | 0,99€ | 0,99€ | 0€ | |||||||
| Freedom 24 | 0,02€ /részvény (min. 2€) | 0,02€ /részvény (min. 2€) | 0,02€ /részvény (min. 2€) | - | Tovább → | ||||||
| Interactive Brokers | 3€ | 0,02€/részvény | 3€ | 1€ | |||||||
| EVO Banco | 0,2% | 0€ | 0,2% | 0,6% | |||||||
| Exante | 0,05% | 0.02$ | 0,05% | - |
Összességében ezek azok a díjak, amelyeket a brókerek általában felszámítanak - némelyik jobban szem előtt van, mások rejtettek, és vannak azok, amelyekkel ténylegesen pénzt akarnak keresni. Különösen figyelj a spreadekre és a swapokra, amelyek gyakran a legnehezebben érthető rejtett költségek.
A befektetés veszteség kockázatával jár.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.