Tokiói tőzsde: történet, nyitvatartás és fő indexek

A tokiói tőzsde különös anekdotákkal átszőtt, gazdag és izgalmas történelemmel rendelkezik. Számos befektető számára szolgáltat értékes befektetési lehetőségeket. Ebben a cikkben átvesszük a tokiói tőzsde történetét, legfontosabb mérföldköveit, működését és legfontosabb vállalatait.

Mi a tokiói tőzsde?

A tokiói tőzsde (angolul Tokyo Stock Exchange (TSE)) Japán fő tőzsdéje és az egyik legnagyobb és legjelentősebb tőzsde a világon. 1878-ban alapították, és azóta az ázsiai pénzügyi élet létfontosságú központjává vált, ahol vállalati részvényeket, kötvényeket és más pénzügyi eszközöket lehet vásárolni és eladni. Alapvető szerepet játszik a globális gazdaságban, erős működési rendszerével és széles vállalati listájával vonzva a belföldi és nemzetközi befektetőket egyaránt.

A tokiói tőzsde legismertebb indexe a Nikkei 225, amely Japán fő iparvállalatainak teljesítményét méri. Ezenkívül a TSE további fontos indexeket is tartalmaz, például a TOPIX-ot, amely a tőzsde Prémium kategóriájának szinte összes vállalatát magában foglalja, így szélesebb és sokszínűbb képet ad a japán piacról.

És ahogy a világ legnagyobb pénzügyi piacaira jellemző, a tokiói tőzsde nemcsak Japán gazdasági növekedéséhez és pénzügyi stabilitásához járul hozzá, de jelentősen befolyásolja az egész ázsiai régió gazdaságpolitikai döntéseit és befektetési trendjeit is.

A tokiói tőzsde története

A tokiói tőzsde a világ egyik fő tőzsdéje és kulcsfontosságú barométer a japán és ázsiai gazdaság, illetve befektetői hangulat aktuális alakulásának megértéséhez. Az alábbiakban történetét fogjuk áttekinteni.

A japán tőzsde megszületése a XIX. század végére tehető, a Meidzsi-restauráció idejére, amikor az ország gyors modernizációt tapasztalt.

A tokiói tőzsde 1878. május 15-én alakult "Tokiói Értéktőzsde" néven, és a tokiói Nihonbashi kerületben helyezkedett el.

A második világháború alatt a japán tőzsdét a japán kormány felügyelte. A háború egyik veszteseként az ország jelentős károkat szenvedett el. Japán a háború befejezése után kezdett el újjáépülni, és a tőzsde nagyban hozzájárult ehhez, mivel megkönnyítette a finanszírozást az újjáépítéshez és az ország ipari fejlődéséhez.

Évtizedekkel később, az új technológiák megjelenésével, a tőzsde képes volt modernizálódni. Fontos szerepet játszottak ebben az új informatikai és kommunikációs rendszerek.

A 80-as években a japán gazdaság gyors növekedést tapasztalt, és a tokiói tőzsde a világ legaktívabb tőzsdéi közé került.

A 1980-as évek végén a japán ingatlan- és részvényárak hirtelen emelkedése miatt lufi alakult ki. Az 1990-es évek elején a lufi kipukkadt, ami hosszú gazdasági recesszióhoz vezetett.

A gazdasági recesszióval szembenézve a tokiói tőzsde számos reformot és átszervezést hajtott végre annak érdekében, hogy erősítse átláthatóságát, hatékonyságát és versenyképességét. Bevezettek például egy új szabályozást az elektronikus kereskedelmi rendszerek és a külföldi részvétel előmozdítására a japán értékpapírpiacon.

Tokiói tőzsde: 8 kulcsfontosságú dátum

1878: A tokiói tőzsde megalapítása

Japán modernizációs és nyugatosodási erőfeszítéseinek fontos lépéseként Tokió Nihonbashi Kabutocho kerületében megalakul a tokiói tőzsde.

Megalapításakor a nyugati tőzsdéket (főleg a londoni tőzsdét) vették alapul. A tőzsde létrejötte kulcsszerepet játszott a japán pénzügyi szektor fejlődésében, lehetővé téve a vállalatok számára a tőkéhez való hozzáférést a bővüléshez és modernizáláshoz.

1945: Ideiglenes bezárás a második világháború miatt

A tokiói tőzsde 1945 augusztusában, közvetlenül a hiroshimai és nagasaki atomtámadások, valamint Japán kapitulálása után bezárt. A bezárás egy gazdasági bizonytalanság jellemezte időszak kezdetét jelezte, és tükrözte a háború pusztító hatását az ország gazdasági infrastruktúrájára.

1950: A Nikkei 225 index bevezetése

Az index a japán tőzsdei piac fő mutatójává vált, jól tükrözi a tokiói tőzsdén jegyzett 225 fő vállalat teljesítményét.

Hasonlít az Amerikai Dow Jones Ipari átlaghoz: kulcsfontosságú referencia azok számára, akik meg akarják érteni a japán piaci trendeket.

1989: Történelmi csúcs

A 80-as évek lufija alatt Japán hatalmas befektetési és ingatlanbefektetési fellendülést tapasztalt, amely ideiglenesen felfújta a részvények és ingatlanok árát.

A Nikkei 225 által elért, közel 38.000 jenes csúcsot a pénzügyi piacok történetének egyik legdrámaibb esése követte. Ezután csökkenő trend következett, amely nem tört meg 24 évig (2014 szeptemberéig), és amelynek csúcsait nem sikerült visszaszerezni 2023 elejéig, több mint 30 évvel későbbig.

1990: A gazdasági lufi kipukkanása

A lufi kipukkanása hatalmas értékvesztést okozott a részvénypiacon és az ingatlan szektorban, bevezetve egy deflációs és gazdasági stagnálás jellemezte időszakot, amely több mint 10 éven át érintette Japánt. Ezt az időszakot elveszett évtizedként is emlegetik.

A fellendülési politikák csak lassan váltak hatékonnyá, ami tovább bonyolította a gazdasági helyreállást.

2011: A Tóhoku földrengés és cunami hatása

Ez a természeti katasztrófa nemcsak nagy számú életet követelt, és anyagi károkat okozott, de jelentős problémákat eredményezett az ellátási láncokban és az ipari termelésben is.

A fukusimai nukleáris válság körüli bizonytalanság további hatással volt a befektetők bizalmára és a pénzügyi piacokra.

2013: Az "Abenomics" terv végrehajtása

Az "Abenomics" politika, amelyet Shinzo Abe miniszterelnök után (aki 2022-ben hunyt el 67 éves korában) neveztek el, agresszív monetáris ösztönzőket, fiskális ösztönzőket és strukturális reformokat vezetett be. Ezek az intézkedések a defláció elleni küzdelemre és a gazdasági növekedés ösztönzésére irányultak, és jelentős hatással voltak a tokiói tőzsdére, segítve feléleszteni a befektetői érdeklődést Japán iránt.

Az intézkedéseket követően a tokiói tőzsde, különösen a Nikkei 225, megtörte a majdnem 25 éve tartó csökkenő trendet.

2021: Fúzió az oszakai tőzsdével

Az oszakai tőzsdével való összeolvadás stratégiai lépés volt Japán versenyképességének erősítése érdekében a globális pénzügyi piacokon.

A két tőzsde összeolvadása nagyobb és hatékonyabb platformot hozott létre, megkönnyítve a szélesebb körű pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést és javítva a piaci likviditást.

Így jött létre a Japan Exchange Group (JPX), a világ harmadik legnagyobb tőzsdéje tőkeérték alapján.

További érdekességek

• Az első elektronikus tőzsde a világon: 1986-ban a tokiói tőzsde történelmet írt, amikor elsőként vezettek be rajta teljesen automatizált elektronikus kereskedési rendszert a világon. Ezt a rendszert Tokyo Stock Price Systemnek (TSPS) hívták.
• A második legnagyobb fekete hétfő: 1987. október 19-én, amelyet "Black Monday"-ként ismerünk, pánik tört ki a globális pénzügyi piacokon. A tokiói tőzsde masszív eladási hullámot szenvedett el, ami a Nikkei 225 index 22,6%-os eséséhez vezetett, ami az egyik legnagyobb esés volt a történetében.
• Ebédidő: A tokiói tőzsde kereskedési időpontjai egyedülállóak a többi nagy tőzsdéhez képest. Például van egy egyórás ebédszünete, és korábban zár, mint a többi nyugati tőzsde.
• Százéves hagyomány: A japán piacon van egy hagyomány, amely szerint egy szakés (japán rizsboros) hordót törnek szét jelentős események, mint például az új pénzügyi év kezdete vagy egy új pénzügyi termék bevezetése alkalmából. Ez a gyakorlat a jó szerencse és a jólét szimbóluma.

Hol található a tokiói tőzsde?

A tőzsde Tokióban, Japán fővárosában, a Nihonbashi kerületben található. Ez a pénzügyi kerület a város gazdasági és kereskedelmi tevékenységének fontos központja.

A tőzsde címe: 2-1 Nihonbashikabutocho, Chuo City, Tokyo 103-8220, Japán.

Mikor nyit a Tokiói tőzsde? | Nyitvatartási idő

A legtöbb ázsiai tőzsde ebédszünetet tart. A tokiói tőzsde nyitva tartása az alábbiak szerint alakul:

• Reggeli nyitvatartás: Hétfőtől vasárnapig, reggel 9:00-tól 11:30-ig (japán helyi idő szerint).
• Ebéd: 11:30-tól 12:30-ig (japán helyi idő szerint) ebédszünet van.
• Délutáni nyitvatartás: 12:30-tól 15:00-ig (japán helyi idő szerint).

👉Tőzsdék zárvatartásának napjai

A tokiói tőzsde fő tőzsdeindexei

Az alábbiakban megnézzük a japán tőzsde fő indexeit.

Nikkei 225

A Nikkei 225 a japán tőzsde fő indexe, és egyben az egyik fő tőzsdeindex a világon. A tokiói tőzsde 225 nagyvállalata alkotja, a tokiói tőzsdén érvényes árfolyamaikkal súlyozva.

Az indexet évente egyszer, október elején felülvizsgálják. Valós időben számítják, 15 másodpercenként érkező frissítésekkel.

1950-ben hozták létre, és kezdetben a tokiói tőzsde kezelte, de 1970 óta a Nikkei csoport kezébe került.

Miután elérte történelmi csúcsait a 90-es évek elején, több mint 30 évbe telt (körülbelül 2023-ra), hogy újra felülmúlja őket. Ez is jól mutatja az országra a múltban jellemző stagnálásokat, illetve recessziókat.

Egyéb releváns tőzsdeindexek:

• TOPIX: Ez az index 1716 tokiói tőzsdén jegyzett vállalatot tartalmaz. A Nikkei 225-től eltérően, amely a részvények árán alapul, a TOPIX egy piaci kapitalizációval súlyozott index, így a nagyobb vállalatok nagyobb hatással vannak az indexre, mint a kisebb vállalatok. A japán tőzsdepiac általános teljesítményének mérésére használják.
• JPX Nikkei 400: Ez egy 400 vállalatot tartalmazó index, amelyet a jövedelmezőség, a likviditás és a vállalati kormányzás kritériumai alapján választottak ki. 2014-ben hozták létre. A JPX Nikkei 400 egy piaci kapitalizációval súlyozott index, amelyet évente felülvizsgálnak. A vállalatoknak meg kell felelniük bizonyos pénzügyi és vállalati kormányzási kritériumoknak a bekerüléshez.
• Nikkei 300: Hasonló a Nikkei 225-höz, de ez az index 300 vállalatot tartalmaz a japán gazdaság különböző szektorai közül. 1969-ben hozták létre, és az egyik legrégebbi index a japán tőzsdepiacon.

Hogyan működik a tokiói tőzsde kereskedési rendszere?

A tokiói tőzsdén (Tokyo Stock Exchange, TSE) a kereskedési és ármegállapítási rendszer rendkívül kifinomult, és úgy van kialakítva, hogy biztosítsa a piac hatékonyságát és átláthatóságát. A következő három fő kereskedési és ármegállapítási módszert különböztethetjük meg:

Itayose

Az Itayose egy ármegállapítási módszer, amelyet főként a piac nyitásakor és a kereskedési szünetek, mint például a volatilitási szünetek után használnak. Ezt a rendszert használják a részvények záróárainak meghatározására is.

Az Itayose során az összes vételi és eladási megbízás összegyűjtésre és egyszerre kerül feldolgozásra. Egy részvény ára ott rögzül, ahol a legnagyobb mennyiségű részvény cserélhető, így maximalizálva a teljesített tranzakciók számát. Ez a módszer segít stabilizálni az árakat a kritikus időszakokban, biztosítva az egyenlő és átlátható ármegállapítási folyamatot.

Zaraba

A Zaraba egy folyamatos kereskedési módszer, amelyet a kereskedési nap nagy részében használnak. Ebben a rendszerben a vételi és eladási megbízások valós időben kerülnek végrehajtásra, ahogy beérkeznek a piacra. Ez lehetővé teszi a gördülékenyebb árdinamikát, és közvetlenebbül tükrözi a piaci feltételeket és a befektetők reakcióit a hírekre és eseményekre.

A Zaraba rendszer gyors és folyamatos kereskedést eredményez, lehetővé téve a részvények árainak szabad ingadozását a kereskedési ülés során.

ToSTNeT aukciók (ToSTNeT-1 és ToSTNeT-2)

A ToSTNeT aukciók párhuzamos kereskedési rendszerek, amelyeket nagy volumenű tranzakciók lebonyolítására használnak anélkül, hogy jelentősen befolyásolnák a részvények piaci árát.

• A ToSTNeT-1 lehetővé teszi nagy megbízások végrehajtását olyan árakon, amelyek megegyeznek a piaci árral.
• A ToSTNeT-2 pedig lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy specifikus, általuk választott áron végezzenek tranzakciókat, mindaddig, amíg az a nyitó és záró árak által meghatározott ártartományon belül van.

Ezek a rendszerek úgy vannak kialakítva, hogy nagy mennyiségű részvényeket kezeljenek oly módon, hogy minimalizálják az általános piaci hatást és lehetőséget biztosítsanak az intézményeknek nagy tranzakciók diszkrét kezelésére.

A legnagyobb osztalékhozamú japán vállalatok

Az alábbiak a legnagyobb osztalékhozamú japán cégek:

• Shinagawa Refractories 10,43%
• Takashima 8,71%
• Kyokuto Securities 7,73%
• Japan Infrastructure 7,01%
• Tokyo Infrastructure 6,99%
• Enex 6,98%
• Itmedia 6,53%
• Digital Holdings 6,50%
• PHC 6,46%
• KSK 6,40%

Más érdekes ázsiai tőzsdék

Ha a tokiói tőzsde mellett más prominens ázsiai tőzsdék is érdekelnek, az alábbi két tőzsdére is érdemes lehet vetned egy pillantást:

• Az 1990-ben alapított Sanghaji Értéktőzsde gyors növekedéséről ismert. Kína fő pénzügyi tere, létfontosságú szerepet játszik az ország gazdasági fejlődésében.
• Az 1891-ben alapított hongkongi tőzsde fontos találkozási pont a nemzetközi és helyi tőkeáramlások számára, kihasználva stratégiai helyzetét, mint híd Kína és a világ többi része között.

Ezek a tőzsdék nemcsak a regionális gazdaságot hajtják, hanem létfontosságúak Ázsia világgazdaságba történő integrációja szempontjából is.

Összefoglalva, a tokiói tőzsde az egyik legnagyobb történelemmel rendelkező ázsiai tőzsde, mely úttörő az elektronikus modernizációban. Sok évnyi nehézség után most úgy tűnik, visszatért a növekedés útjára, ám most jelentősen fenntarthatóbban.