Kriptovalutákkal történő kereskedés
MiCA-rendelet [2024]: Mi a lényege, és mikor lép életbe Magyarországon és Európában?
A kriptovaluták alapvető részévé váltak a globális pénzügyi világnak. Azonban decentralizált természetük és gyors fejlődésük továbbra is korábban sosem látott kihívásokat vet fel a szabályozás és a felügyelet tekintetében. Éppen ezért az Európai Unió nemrégiben úgy döntött, hogy bevezet egy új szabályozást MiCA-rendelet (Markets in Crypto Assets) néven, amelynek célja egy egységes jogi keret létrehozása a kriptovaluta-szektor számára a tagállamokban.
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, miről szól a MiCA-rendelet, mik a céljai, és hogyan fogja a törvény befolyásolni a kriptovaluta-műveleteket Magyarországon és Európában.
Mi az a MiCA-rendelet?
A MiCA-rendelet egy szabályozás, amelyet az Európai Unió hozott a kriptovaluták (és a kriptovalutával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó entitások) kezelésének és felügyeletének szabványosítására a különböző tagállamokban. Ez a jogszabály egyértelmű jogi keretet kíván biztosítani a digitális eszközökkel kapcsolatos tevékenységekhez, beleértve a kriptovalutákat, tokeneket és stablecoinokat.
Mielőtt továbbmennénk, érdemes kiemelni, hogy a MiCA-rendelet nem vonatkozik a Bitcoinra és az Etherre, a DeFire, a NFT-kre (nem fungibilis tokenek) és a CBDC-kre (digitális jegybankpénz).
Nézzük meg, mi az a három fő kategória, amire a MiCA-rendelet alkalmazható:
- EMT (E-Money Token): Fiat pénzzel alátámasztott kriptovaluták, azaz stablecoinok mint a Tether (USDT) vagy az USD Coin (USDC). Ezek hitelező intézmény által fedezettek.
- ART (Asset-Referenced Token): Olyan kriptovaluták, amelyek értékét más értékekhez vagy jogokhoz igazítják (például az arany értékét másolják). Ezek is hitelező intézmény által fedezettek.
- Utility Token: Vállalatok vagy egyéb entitások által kibocsátott kriptovaluták, amelyek célja, hogy specifikus termékekhez vagy szolgáltatásokhoz biztosítsanak hozzáférést tulajdonosaik számára. Ez a helyzet a legtöbb alternatív kriptovalutával, azaz altcoinnal, amelyek lehetővé teszik a tulajdonosaik számára, hogy szavazati joggal vegyenek részt a projekt általános döntéshozatalában, hozzáférjenek a vállalat/entitás által kínált privilégiumokhoz és más előnyökhöz.
A MiCA-rendelet pozitív hatásai
A MiCA-rendelet fő céljai a szabályozó szervek szerint a következők:
- Növelni a befektetők védelmét
- Biztosítani a piaci átláthatóságot és integritást
- Ösztönözni az innovációt és az egészséges versenyt
- Megszüntetni a kriptovaluták szabályozásában fellelhető eltéréseket az Európai Unió különböző országai között
Mikor lép hatályba a MiCA-rendelet Magyarországon és Európában?
A MiCA-rendelet 2023. júniusában lépett hatályba az Európai Unióban. A szabályok 2024 nyarától fokozatosan lépnek érvénybe, egészen 2026. július 31.-ig.
Magyarországon a kormány 2024. februárjában társadalmi egyeztetést indított a MiCA-rendelet magyar implementációjának részleteiről. Ezt követően 2024. június 31-én lépett életbe a kriptoeszközök piacáról szóló törvény.
Hogyan befolyásolja a MiCA-rendelet a kriptovaluta-vállalatokat?
Nézzük, hogyan hat az új szabályozás a kriptoszektor vállalataira!
Kriptovaluta-vásárlás és -eladás
A MiCA-rendelet alapján a kriptovaluta vásárlását és eladását lehetővé tevő platformoknak új és szigorúbb átláthatósági és biztonsági normáknak kell megfelelniük, beleértve a felhasználói adatok védelmére és a csalások és pénzmosás megelőzésére irányuló fejlett protokollok bevezetését.
Ezenkívül részletes információt kell szolgáltatniuk a felhasználók számára a tranzakcióhoz kapcsolódó költségekről, biztosítva, hogy minden díj és jutalék világos és igazságos legyen.
A tőzsdék hirdetése
A MiCA-rendelet szabályozásokat ír elő arra vonatkozóan is, hogy a tőzsdék hogyan hirdethetik szolgáltatásaikat. A cél az, hogy a platformok kerüljék a megtévesztő promóciókat és nyíltan közöljék a kriptovalutákkal való kereskedéssel járó kockázatokat, így garantálva, hogy a befektetők megfelelően tájékozottak legyenek és döntéseiket pontos és valós információk alapján hozhassák meg.
Decentralizált tőzsdék
A 100%-ban decentralizált DEX-ekkel (vagy bármely más 100% decentralizált szolgáltatási platformmal) kapcsolatban a MiCA-rendelet szabályozása a következő:
“A teljesen decentralizált módon, közvetítő nélkül nyújtott kriptoszolgáltatások nem tartoznak a szabályozás hatálya alá”.
Ahogy a cikk elején is említettük, a MiCA-rendelet még nem alkalmazható a DeFi világában; azonban a jövőben új szabályozás várható a területen.
Működhet-e olyan központosított tőzsde az Európai Unióban, amely nem alkalmazza a MiCA-rendeletet?
A válasz egy határozott “nem”. A MiCA-rendelet szabályozásait nem alkalmazó központosított tőzsdék nem működhetnek legálisan az Európai Unióban 2026. július 31. után.
Elegendő időt adtak tehát a vállalatoknak, hogy eldöntsék, alkalmazkodnak-e az új szabályozási kerethez, vagy megszüntetik tevékenységüket az Európai Unióban és más világrészekre koncentrálnak.
Felhasználóként kereskedhetsz-e kriptovalutákkal olyan tőzsdén, amely nem tartozik a MiCA-rendelet hatálya alá?
A cikk megjelenése idején felhasználóként kereskedhetsz kriptovalutákkal az olyan tőzsdéken is, melyek nem tartoznak a MiCA-rendelet hatálya alá. Fontos azonban tudnod, hogy ez bizonyos kockázatokkal járhat, a törvény által biztosított védő szabályozások hiánya miatt.
Azok a felhasználók, akik olyan platformokon szeretnének kereskedni, amelyek még nem tartoznak a MiCA-rendelet hatálya alá, biztonsági problémákkal, a műveletek átláthatóságának hiányával és kevesebb jogi segítséggel szembesülhetnek a pénzveszteséggel, illetve más problémákkal kapcsolatos vitás ügyek esetén.
Ma még léteznek olyan nagy tőzsdék, amelyek nem tartoznak a MiCA-rendelet hatálya alá, mint például a Binance, a Kucoin vagy a BitMEX. Meglátjuk, hogy a jövőben ezek a tőzsdék a rendelet hatálya alá tartozás mellett döntenek-e, vagy abbahagyják-e az európai uniós területen való működést.
A MiCA-rendelet céljai
A kriptovaluták kormányzati felügyelete
A MiCA-rendelet egyik fő célja a kormányzati felügyelet növelése a kriptovaluták felett, hogy megakadályozza az illegális tevékenységeket, mint például a pénzmosás és az adóelkerülés.
Mivel az anonimitás a kriptovaluták és a decentralizált pénzügyek alapvető jellemzője, a kormányoknak nagyon nehéz helyesen beszedni az adókat, és megakadályozni az illegális tranzakciókat. A kormányok célja tehát az anonimitás elleni küzdelem.
A kriptopénzcsalások elkerülése
A rendelet szigorú intézkedéseket vezet be a befektetők védelme érdekében a kriptovaluták világában előforduló csalások és átverések ellen, amelyek gyakorlatilag a kriptovaluták születésétől kezdve jelen vannak.
A kriptovaluták hirdetésére és értékesítésére vonatkozó átláthatósági követelmények meghatározásával, valamint a termékekkel teljes átláthatóságával kapcsolatos szabályozásokkal a törvény célja egy biztonságosabb környezet létrehozása a felhasználók számára az Európai Unióban működő platformokon.
A jogalkotók egyben arra törekednek, hogy elkerüljék az“offshore” tőzsdék (olyan tőzsdék, amelyeknek a székhelye adóparadicsomokban található, ahol lazábbak a törvények) okozta problémákat. A múltban számos ilyen tőzsde ment csődbe. Emlékezhetünk például az FTX tőzsde esetére, amelyet az USA-ban hoztak létre, de adószékhelye a Bahamákon volt. Ez volt az egyik legjelentősebb és legkárosabb csőd a kriptovalutaszektor történetében.
Az Európai Unió különböző országai közötti szabályozások harmonizálása
Az elmúlt években sok "kriptomilliomos", illetve olyan befektető, aki a kriptoszektorból élt meg, a kriptoszektort komolyabban korlátozó országokból (pl. Spanyolország) olyan országokba tette át székhelyét, ahol sokkal lazábbak a szabályok (mint például Andorra vagy Portugália, amelyek kedvelt célpontjai a kriptovaluta-befektetőknek).
Az országok közötti esélyegyenlőség biztosítása érdekében, és hogy az Európai Unió egyes részei ne legyenek különösebb előnyben vagy hátrányban, a MiCA-rendelet célja egy egységes nemzetközi szabályozási kritérium kialakítása az EU-ban (vagy nagyobb ellenőrzés az EU által túlzottan laza szabályozásúnak ítélt országok esetében).
Milyen szankciókkal sújtható a rendelet megszegése?
Adminisztratív szankciók
- Pénzbírságok, amelyek nagyon súlyos jogsértések esetén több millió euróra is rúghatnak (az összeget a jogsértés súlyossága alapján határozzák meg).
- Adminisztratív intézkedések (amelyek általában szintén pénzbírságok lesznek).
- Engedélyek visszavonása, ha az adott intézmény már nem felel meg a szükséges feltételeknek.
- Új engedélyek kibocsátásának megtagadása, ha az intézmény nem felel meg a követelményeknek
Büntetőjogi szankciók
- Az Európai Unió tagállamainak jogában áll bűncselekménynek minősíteni azokat a magatartásokat, amelyeket a rendelet közigazgatási szabálysértésként értelmez.
- A közigazgatási szankciókon túl bizonyos körülmények fennállása esetén büntetőjogi szankciókat is kiszabhatnak ugyanazokért a szabálysértésekért.
Különleges feltételek
- Ha a vizsgált tények bűncselekménynek minősülnek, a büntetőjogi hatóságoknak elsőbbségük van, és le kell állítani a közigazgatási vizsgálatot.
- A dupla szankciók elkerülése érdekében a közigazgatási hatóságok nem léphetnek életbe szankciókkal, ha a vizsgált tényeket büntetőeljárás keretében vizsgálják.
A hatóságok helyszíni ellenőrzéseket és más vizsgálatokat végezhetnek annak biztosítása érdekében, hogy a kriptovaluta-szolgáltatók betartják a rendeletet. A hatóságoknak jogukban áll hozzáférni a helyszínekhez és dokumentumokat és adatokat szerezni a szabályok betartása és a szabálysértések ellenőrzése érdekében.
Magyarországi szabályozások
A nemrég életbe lépett magyar szabályozások célja a kriptovaluták kereskedelmének szabályozása Magyarországon. A törvény meghatározza, mely intézmények nyújthatnak kriptoszolgáltatásokat az ország területén belül. Legfontosabb pontja, hogy a hazai bankok számára is engedélyezi a kriptoszolgáltatások biztosítását.
Összefoglalás
A MiCA-rendelet vegyes véleményeket váltott ki. Egyrészt szükséges lépésnek tekintik a kriptovaluta-piac fejlődéséhez és legitimálásához. A rendelet ugyanis egyértelmű szabályozási keretet hoz létre, amely védi a befektetőket a szektorban eddig gyakori csalásokkal és átverésekkel szemben, valamint a szektor vállalatainak csődjétől (amelyek szintén nagy veszteségeket okoztak sok kriptovaluta-befektetőnek).
Amikor a kriptoszektor szabályozásáról van szó, mindig felmerülnek kritikák azzal kapcsolatban, hogy a szigorú szabályozás korlátozza a felhasználó szabadságát (ami nagyon fontos a kriptovaluták és a decentralizált pénzügyek világában), és további belépési korlátokat állít fel a potenciális új belépők számára a szektorba, továbbá a túl szigorú szabályok korlátozhatják az innovációt és az autonómiát mindazok számára, akik a kriptográfia világában dolgoznak a projektek fejlesztésén.
Néhány tapasztaltabb befektető valahol középen áll a kérdésben, azt állítva, hogy szükség van bizonyos szabályozásra a szektorban uralkodó káosz és csalások elkerülése érdekében, de nem túlzottan vagy korlátozóan. Szerintük fontos, hogy megőrizzük a felhasználók szabadságát és elég teret hagyjunk azoknak, akik a szektor létrehozásán, innovációján és fejlesztésén dolgoznak.
A MiCA-rendelet tehát egy új szabályozási keret, amely nagyobb átláthatóságot és biztonságérzetet biztosít majd, ám egyben kisebb működési szabadságot is jelent.
Az alábbi cikkek is érdekelhetnek:
