Hogyan befolyásolják a kamatlábak a tőzsdei befektetéseket?

Mik azok a kamatlábak? Hogyan befolyásolja a kamatláb változása a tőzsdei befektetéseinket? Ebből a cikkből megtudhatod.

Mik a kamatlábak? Magas és alacsony kamatlábak

A kamatláb nem más, mint a pénz kölcsönzésének ára.

Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) - amely a Magyarország kamatlábait meghatározó központi bank - egy kamatlábat határoz meg, amely magasabb vagy alacsonyabb lehet attól függően, hogy milyen időtávban kell visszafizetni a kölcsönzött pénzt.

A magas kamatlábak hatással vannak a vállalatok finanszírozására, mivel a hitelek drágábbak lesznek tőle, tehát a befektetések kevésbé jövedelmezőek a vállalatok számára, és ez hatással van az eredménykimutatásukra is.

Ha a kamatlábak nagyon alacsonyak (mint például 2015 és 2021 között), akkor fennáll annak a veszélye, hogy a vállalatok túlzottan eladósodnak, és egy jövőbeli kamatláb-emelkedés esetén pénzügyi problémáik lehetnek.

Ki határozza meg a kamatlábakat?

A kamatlábakat a gazdaságra legnagyobb hatással lévő központi bankok határozzák meg:

• FED Az Amerikai Egyesült Államokban.
• ECB (Európai Központi Bank) Európában.
• MNB Magyarországon

A tőzsdei befektetések során kiemelt szerepet kapnak a kamatlábszintek.

Milyen tényezők befolyásolják a kamatlábak csökkenését és emelkedését?

Több ilyen tényező is van, de ezek közül kettő bír a legnagyobb jelentőséggel a kamatláb emelkedésére vagy csökkenésére: az infláció és az árfolyam változása.

Infláció

Az infláció a legmeghatározóbb változó a kamatláb alakulásában. Ezt reálértéken kell értékelni.

Ha egy országban vagy gazdasági zónában nő az infláció valószínű, hogy az országnak vagy zónának emelnie kell a nominális kamatlábat, hogy fenntartsa a pénz reálértékét.

Árfolyam

A árfolyam védelmében a központi bankok emelik a kamatlábat, ami jelentős gazdasági stagnálást okozhat, ez pedig nagyobb bizalmatlanságot hozhat a nemzetközi piacokra.

Ez gyakran előfordul a feltörekvő országokban. Ilyenkor a valuta gyengesége befolyást gyakorol a piacokra és a gazdasági növekedésre.

Kevésbé jelentős tényezők: a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés

Egyéb befolyásoló tényezők a foglalkoztatottság és a gazdasági növekedés, de csak akkor lesznek befolyásoló tényezők, ha hatással vannak az inflációra.

A nemzetközi környezet is fontos tényező a kamatlábak piacának globalizációja miatt.

Hogyan befolyásolja a kamatláb a tőzsdéket?

Azt mondják, hogy a kamatlábak a pénz árát határozzák meg, de valójában az idő árát is. Amikor a pénz drágábban szerezhető be, vagy nehezebben finanszírozható egy projekt, olyankor általában nagyobb értéket tulajdonítanak a közeljövőbeni megtérülésű projekteknek, mivel nehéz új likvid tőkét bevonni. Ha pedig nagyon olcsó az új tőke beszerzése, akkor az aktuális pénzt nem értékelik annyira, ezért hosszabb távú projektekbe szoktak befektetni.

Mi történik, ha a kamatlábak csökkennek? Mely szektorok profitálnak ebből?

Ahogy már említettük, a kamatlábak a pénz és az idő árai. Az alacsony kamatlábak nagyobb értéket tulajdonítanak a hosszú távú projekteknek, a könnyen hozzáférhető olcsó kölcsönök miatt.

Ebben a helyzetben a fix hozamú projektek általában az elsők, amelyek kárt szenvednek, mivel ha a kamatlábak nulla közeli szinten vannak, akkor sem a kötvények, sem pedig a bankbetétek nem képesek hozamot realizálni. Sőt, még olyan biztonságosnak tartott kötvények is vannak, mint például a 2021-es 10 éves német államkötvény, amely negatív hozamot produkált, vagyis a német államnak fizetned kellett egyfajta "prémiumot" - a negatív kamatlábat - a tőkéd kezeléséért és védelméért.

A változó hozamú oldalon azonban minden pörög. Mivel könnyű új pénzhez jutni, a befektetők szívesen fektetnek hosszú távú projektekbe - még akkor is, ha ezek néha értelmetlenek -, így a tőzsde erőteljesen emelkedik.

Ebben a forgatókönyvben a technológiai szektorok és a megújuló energiaforrások általában a legjobb hozamokat kínálják.

Ennek ellenére azonban ebben a típusú forgatókönyvben is óvatosnak kell lenni, mert néha előfordul, hogy a befektetési láz olyan magas, hogy pénzügyi buborékok és infláció keletkezik. Ez arra kényszeríti a központi bankokat, hogy kamatot emeljenek a gazdaság visszaszorítása és az árak emelkedésének csökkentése érdekében.

Néhány példa growth capital vállalatokra, amelyek nagyon jól jártak az alacsony kamatlábakkal:

Mi történik, ha az kamatlábak emelkednek? Mely szektorok profitálnak ebből?

Abban az esetben, ha a kamatlábak emelkednek, a befektetők kevésbé találják vonzónak a tőzsdét, mivel máshol, például a kötvénypiacon és a bankbetétek piacán nagyobb hasznot érhetnek el kockázat nélkül. Ezért a kötvénypiac növekedni fog a tőzsdéhez képest.

A változó hozamú eszközök terén általános aggodalom uralkodik a piacokon, különösen a hosszú távú projektek esetében. Azok a szektorok azonban, amelyek stabil projektekkel dolgoznak és azonnali hozamot kínálnak, menedéket nyújtanak a befektetőknek.

Például az élelmiszeripar, az infrastruktúra vagy akár a gyógyszeripar általában jól bírják a tőzsde általános eséseit. Ez logikusnak tűnik, mivel bár drága (vagy nagyon drága) pénzt szerezni új befektetési projektekhez, mindannyiunknak szükségünk lesz továbbra is étkezni, közlekedni a városokban és szeretnénk, ha gondoskodnának rólunk, ha egészségünk romlana.

Ezeket a vállalatokat, amelyek a makrogazdasági helyzet rosszabbra fordulása ellenére is jól bírják, és néha még javítják is eredményeiket, blue chip részvényeknek nevezik.

Néhány példa blue chip részvényekre:

Összefoglalva, a kamatlábakat elsősorban a következők befolyásolják:

• Az infláció alakulása a fejlett országokban.
• A deviza viselkedése a feltörekvő országokban.
• A kamatlábak nemzetközi alakulása a lehetséges átterjedő hatás miatt más országokból.
• Ha a kamatok emelkednek, a tőkepiac nagyobb mértékben érintett a fix hozamú befektetések javára. Míg ha a kamatok csökkennek, akkor fordítva lesz, és a befektetők nagyobb értéket tulajdonítanak a tőkepiaci szektoroknak, szemben a fix hozamúakkal.