Legújabb EKB kamatdöntés: változatlan kamatszint és adatvezérelt megközelítés

Vannak olyan gazdasági szereplők, akiknek minden döntése óriási hatással lehet a pénzügyi piacokra. Az Európai Központi Bank (EKB) egyértelműen ezek közé tartozik.

Befektetőként fontos, hogy naprakész legyél azokkal a találkozókkal kapcsolatban, amiken az Európai Központi Bank monetáris politikáját határozzák meg. Az alábbi cikkben áttekintjük, mikor lesznek a 2025-ös EKB-ülések, mit várhatunk tőlük, és hogy általánosságban milyen szerepet játszik az EKB az európai gazdaságban.

Az EKB-ülések két fajtája

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa kétféle ülést tart:

1. Monetáris politikai döntésekkel kapcsolatos ülések: Ezeket az üléseket 6 hetente tartják. Ezen üléseken az EKB Kormányzótanácsa értékeli a gazdasági és pénzügyi helyzetet, és döntéseket hoz a kamatlábakról és más monetáris politikai intézkedésekről az euróövezet árstabilitásának fenntartása érdekében. Ebben a cikkben elsősorban ezekről az ülésekről fogunk beszélni.
2. Más típusú döntésekkel kapcsolatos ülések: Ezek az ülések általában 2 hetente történnek. Széles körű témákat ölelnek fel, amelyek közvetetten kapcsolódnak a monetáris politikai döntésekhez, mint például a bankfelügyelet, a pénzügyi stabilitás és az EKB egyéb adminisztratív és szervezeti kérdései.

Következő EKB-ülés 2025

Az Európai Központi Bank (EKB) következő ülése 2025. december 18.-án lesz. Nemcsak a befektetők és elemzők, hanem az eurózóna polgárai is nagy figyelemmel kísérik az EKB naptárát. A Christine Lagarde vezette Kormányzótanács döntései ugyanis jelentős hatással lehetnek a háztartások pénzügyeire.

Minden egyes EKB-ülést nagy várakozás előz meg, amelyet a frankfurti intézmény lépéseire vonatkozó előrejelzések özöne kísér. Lagarde és a Kormányzótanács szavait alaposan elemzik, hogy megfejtsék azok jelentését és lehetséges következményeit a gazdaságra és a pénzpiacokra.

Az alábbiakban bemutatjuk a 2025-es EKB-ülések naptárát, amelyet érdemes nyomon követni, hogy egyetlen fontos eseményről se maradjon le.

EKB naptár 2025

A 2024. december 12-i utolsó ülés után lássuk az Európai Központi Bank (EKB) következő 2025-ös üléseit a monetáris politika témájában:

• 2025. január 30.
• 2025. március 6.
• 2025. április 17.
• 2025. június 5.
• 2025. július 24.
• 2025. szeptember 11.
• 2025. október 30.
• 2025. december 18.

Kik alkotják az EKB Kormányzótanácsát?

Az EKB Kormányzótanácsát az Igazgatóság hat tagja és az euróövezeti országok nemzeti központi bankjainak elnökei alkotják.

• Igazgatóság: az Igazgatóság az EKB elnökéből - jelenleg Christine Lagarde -, az alelnökből és négy további tagból áll. Az eurózóna országainak állam- vagy kormányfői nevezik ki őket, nyolcéves, nem megújítható mandátummal.

• A nemzeti központi bankok elnökei: az eurózóna 19 országának központi bankjait vezető elnökök. Mindegyikük saját nemzeti bankját képviseli a Kormányzótanácsban.

A Kormányzótanács az EKB fő döntéshozó szerve, a monetáris politika kialakításáért felelős az eurózónában. Ez magában foglalja az olyan döntéseket, mint a kamatlábak meghatározása és általában a pénzkínálat kezelése az árstabilitás fenntartása és az Európai Unió általános gazdaságpolitikájának támogatása érdekében.

A Európai Központi Bank (EKB) fő célja az árstabilitás fenntartása az eurózónában, ami egyet jelent az infláció alacsonyan, stabilan és kiszámíthatóan tartásával. Ez sajnos az elmúlt években kevéssé valósult meg, emiatt

Az EKB-üléseken meghatározott 3 kamatláb

Az EKB 3 kamatlábat határoz meg:

1. A betéti rendelkezésre állás kamatlába (deposit facility rate): ez az a kamatláb, amit a bankok a központi banknál elhelyezett egynapos betéteik után kapnak.
2. Az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába (main refinancing operations rate): ez az a fő kamatláb, amelyet a bankok az EKB-tól egyhetes lejáratra felvett hitelért fizetnek. 
3. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába (marginal lending facility rate): a bankok által egynapos futamidőre felvett jegybanki hitelért fizetett kamat mértéke.

Az EKB legutóbbi ülése Firenzében: kamatok változatlanok, taktikai szünet „adatfüggő” irányultsággal

A 2025. október 30-án rendkívüli módon Firenzében (nem Frankfurtban) tartott ülésen az Európai Központi Bank (EKB) változatlanul hagyta a kamatlábakat:

• betéti kamat: 2,00%,
• fő refinanszírozási művelet (MRO): 2,15%,
• szélsőséges hitelkamat: 2,40%.

A döntés egyhangú volt.

A közleményben az EKB megerősítette, hogy az infláció középtávon közel van a 2%-os célhoz, és hogy a jövőbeli lépések az adatoktól függnek, ülésről ülésre újraértékelve.

Christine Lagarde úgy fogalmazott, hogy az eurózóna „jó pozícióban” van, de felhívta a figyelmet a lefelé mutató kockázatokra, különösen az infláció szerkezetével, az esetleges ellátási szűk keresztmetszetekkel, valamint a geopolitikai és kereskedelmi környezettel kapcsolatban.

Középtávú kilátások

Az EKB összességében építő jellegű narratívát tart fenn:

• a gazdasági növekedés tovább folytatódik a munkaerőpiac ereje, a magánszektor stabil mérlegei és a korábbi kamatcsökkentések kumulatív hatása miatt;
• ugyanakkor a Bank figyelmeztet, hogy a láthatóság korlátozott, és hogy az energiaárak vagy a külső kereslet esetleges meglepetései újraírhatják a dezinflációs pályát.

A decemberi ülés a következő „aktív” ablak a lehetséges irányváltásokra, de előzetes elköteleződés nélkül.

Kétszintű makrogazdaság: szolgáltatások stabilak, ipar gyenge

Lagarde szerint az eurózóna ellenálló, de törékeny gazdaságot mutat:

• a szolgáltatási szektor (különösen a turizmus és a digitalizáció) tartja a növekedést,
• míg a feldolgozóipart a vámok és az bizonytalanság nyomják.

A harmadik negyedéves GDP-növekedés +0,2% negyedéves alapon, „kissé a várakozások felett”.

Figyelt kulcstényezők:

• Belföldi kereslet és munkaerőpiac: továbbra is a bázisszcenáriót támasztják alá, de a bérek növekedése normalizálódik.
• Maginfláció: a pálya összhangban a céllal, de az energia- és élelmiszerárak továbbra is kulcsfontosságú változók.
• Monetáris transzmisszió: a hitelfeltételek és a hozamkülönbségek (spreadek) a mag- és perifériaországok között.
• Külső csatornák: exportmegrendelések gyengülnek; figyelem az amerikai vámok és az ellátási láncok alakulására.

Operatív értelmezés:

A piac feltételes stabilitást áraz, a kockázati prémiumok pedig érzékenyek maradnak az adatokra (maginfláció, bizalmi indexek, hitelaktivitás) decemberig.

Digitális euró: a nap fő témája és miért fontos a piacoknak

A kamatok mellett az ülés igazi újdonsága az euró digitális verziójának előrehaladása volt. Firenzében az EKB megerősítette a projekt folytatását (a következő fázisba lépve), hangsúlyozva a monetáris szuverenitás, a bizalom és a nyilvános digitális pénzhez való hozzáférés alapelveit.

Lagarde köszönetet mondott Fabio Panettának az előkészítő munkáért, és megerősítette, hogy a készpénz és a digitális pénz együtt fog létezni:

„A polgároknak biztosnak kell lenniük abban, hogy az egy euró = egy euró.”

A piacok számára ez egy struktúrális projekt, amely:

• csökkentheti a kiskereskedelmi tranzakciós költségeket és ösztönözheti a versenyt a digitális pénztárcák és fizetési szolgáltatók között;
• növelheti a pénzügyi rendszer ellenállóképességét stresszhelyzetekben;
• javíthatja a pénzügyi inklúziót, különösen a mikrofizetések terén;
• együtt élhet a készpénzzel, vagyis nem cél a fizikai pénz „leváltása”.

Ez a projekt független a rövid távú kamatdöntésektől, de középtávon befolyásolhatja a monetáris politika transzmisszióját és a tartalékkeresletet.

Mi az EKB fő célja?

Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása az euróövezetben. Ez azt jelenti, hogy az inflációt alacsony, stabil és kiszámítható szinten kell tartani, ami az elmúlt években nem valósult meg. Ennek következtében számos kamatemelési és -csökkentési lépés történt, valamint nagy várakozások övezték a jegybank intézkedéseit.

A grafikonon jól látható, hogy több éven át az infláció ellenőrzött volt, és mindig 2% alatt maradt – időnként 0% körüli vagy akár negatív is volt. 2022-ben azonban hirtelen 10%-ra ugrott, majd az utóbbi hónapokban újra körülbelül 2,2%-ra csökkent.

Ez arra kényszerítette az EKB-t, hogy 2022-ben és 2023-ban agresszívan emelje a kamatlábakat, mivel nem teljesítette az egyetlen mandátumát, az árstabilitás fenntartását, és így az infláció visszaszorítását.

2024 szeptemberétől azonban Christine Lagarde véget vetett a kamatemelések időszakának, és már második alkalommal rendelt el egy 25 bázispontos kamatcsökkentést.

Milyen hatással vannak az EKB döntései a gazdaságra?

Az EKB több funkciót is ellát:

• Kamatlábak szabályozása: Először is meghatározza a kamatlábakat, amelyekkel az eurózóna kereskedelmi bankjainak kölcsönt biztosít. A monetáris politikai döntések közvetlen hatással vannak a pénzkínálatra és az inflációra, ami befolyásolja a pénzügyi piacokat.
  • A restriktív monetáris politikák bejelentése óvatosságra inti a pénzügyi piacok szereplőit.
  • Míg a expanszív monetáris politikák bejelentése a hitel olcsóbbá tételével jár, és ennek következtében a vásárlási hajlandóság nő a pénzügyi piacokon.

• Felügyeleti funkció: Az EKB hozzájárul az intézmények és piacok ellenőrzéséhez a nemzeti hatóságokkal együttműködve, és biztosítja a bankrendszer biztonságát és stabilitását.

Ezáltal az Európai Központi Bank alapvető szerepet játszik az eurózóna gazdaságának irányításában. Nem meglepő, hogy minden egyes ülésének közeledtével a befektetők szembesülnek a kulcskérdéssel: Hova fektessek be?

Az EKB által hozott döntések jelentős hatással lehetnek az európai piac részvényeinek teljesítményére. Sokan az Eurostoxx legjobb részvényeit használják barométerként a piac reakciójának értékelésére az EKB-től érkező hírekre.

Bizonytalanság esetén, vagy mikor a monetáris politika változása van kilátásban, a defenzív részvények, amelyek kevésbé érzékenyek a gazdasági ingadozásokra, különösen vonzóvá válnak. Az EKB döntései lehetőségeket is kínálhatnak azok számára, akik tudják, mire kell figyelniük, hol kell keresniük a legjobb részvényeket.

A befektetőknek (és főként az európai piacokon kereskedőknek) érdemes naprakésznek lenniük azzal kapcsolatban, mikor lesz a következő EKB-ülés, mert ezen határozzák meg az eurózóna monetáris politikájának irányát, ezzel együtt pedig a hitel drágulását vagy olcsóbbá válását, ami ösztönözheti vagy lehűtheti a gazdaságot és a piacokat.

Az alábbi cikk is érdekelhet:

👉 Fed-ülés 2024 júniusában: továbbra is változatlan az alapkamat

GYIK