Budapesti Értéktőzsde (BÉT): részvények, indexek és működése

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Magyarország hivatalos tőzsdéje, ahol hazai és külföldi befektetők részvényekkel, kötvényekkel, certifikátokkal és más értékpapírokkal kereskedhetnek. A BÉT nem csupán a magyar pénzügyi piac központja, hanem fontos szerepet játszik a gazdaság finanszírozásában, a vállalatok tőkevonzásában és a befektetői kultúra fejlődésében. Ebben a cikkben bemutatjuk a BÉT történetét, működését, fő piacait, indexeit, a legnagyobb tőzsdei cégeket, valamint azt is, hogyan lehet hozzáférni a tőzsdei kereskedéshez különböző brókercégeken keresztül.

Mi a Budapesti Értéktőzsde?

A BÉT Magyarország elsődleges értékpapírpiaca, amely kulcsszerepet játszik a hazai pénzügyi rendszer működésében. Aki esetleg nem tudná, a tőzsde egy olyan intézményesített piac, ahol vállalatok tőkét vonhatnak be részvények vagy kötvények kibocsátásával, a befektetők pedig különféle pénzügyi eszközökkel – például részvényekkel, kötvényekkel, certifikátokkal vagy ETF-ekkel – kereskedhetnek szabályozott keretek között. A BÉT célja tehát, hogy átlátható, biztonságos és hatékony kereskedési környezetet biztosítson mind a kibocsátók, mind a befektetők számára, ezzel elősegítve a gazdaság fejlődését és a tőkeáramlás hatékonyságát.

Gyakran egy adott ország tőzsdéje jó képet adhat az adott gazdaság általános állapotáról, növekedési kilátásairól és befektetői bizalmáról is. A Budapesti Értéktőzsde ebből a szempontból fontos indikátora a magyar gazdaságnak, hiszen a legjelentősebb hazai vállalatok teljesítményét, valamint a befektetői hangulatot tükrözi nap mint nap.

A BÉT története

Nézzük meg, mik voltak a legfontosabb állomások a BÉT történetében.

1864 – Megalakul a Pesti Áru- és Értéktőzsde Kochmeister Frigyes vezetésével, és hamarosan Európa egyik jelentős pénzügyi központjává válik.

1873–1948 – A tőzsde többször fellendül, de tőzsdekrachok, világháborúk és gazdasági válságok is sújtják. Végül 1948-ban államosítják és hivatalosan megszűnik.

1990 – A rendszerváltás után újjáalakul a Budapesti Értéktőzsde, az IBUSZ részvénye az első bevezetett értékpapír. Fontos szerepet kap a privatizációban.

1995–2000 – Elindul a BUX index, a származékos piac és az elektronikus kereskedési rendszer (MMTS), majd fokozatos átállás a távkereskedésre.

2002–2015 – A tőzsde részvénytársasággá alakul, majd külföldi tulajdonba kerül. 2005-ben beolvasztja a Budapesti Árutőzsdét.

2015-től napjainkig – A Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdont szerez, és új stratégiát hirdet a hazai tőkepiac fejlesztésére, különös tekintettel a középvállalatokra és a fenntarthatóságra.

Hol található a Budapesti Értéktőzsde?

A Budapesti Értéktőzsde székhelye jelenleg Budapesten, a Krisztina körút 55. szám alatt, a Magyar Nemzeti Bank Budai Központjában található.

A tőzsde története során több helyszínen is működött:

• 1864-ben a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában indult meg a kereskedés,
• majd az 1905-ben átadott Szabadság téri Tőzsdepalota vált ikonikus otthonává egészen 1948-ig,
• az 1990-es újranyitás után többek között a Váci utcai Trade Centerben, később a Deák Ferenc utcában, majd az Andrássy úton működött,
• 2015-től egészen 2022-ig a Bank Centerben (Szabadság tér mellett) működött,
• 2022-től napjainkig pedig a Krisztina körúti épület ad otthont a BÉT-nek.

BÉT nyitvatartása

A BÉT azonnali piacának kereskedési ideje munkanapokon az alábbi szakaszokra oszlik:

BÉT kereskedési szakaszai

• Előkészítés: 08:15 – 08:30
• Nyitó aukció: 08:30 – 09:00
• Folyamatos kereskedés: 09:00 – 17:00
• Záró aukció: 17:00 – 17:05
• Utókereskedési szakasz: 17:05 – 17:20

A származékos és árupiacok kereskedési ideje ettől eltérhet.

A BÉT zárva tart a hivatalos magyarországi munkaszüneti napokon. A pontos szünnapok listája évente frissül, és elérhető a BÉT hivatalos weboldalán.

Milyen piacokat működtet a BÉT?

5 piac alapján csoportosítottuk a termékeket amelyekkel a BÉT-en lehet kereskedni.

• Részvény- és értékpapírpiac (Azonnali piac): Ezeken a piacokon az értékpapírok azonnali teljesítéssel cserélnek gazdát.
• Indexek: A BÉT által kalkulált indexek és forgalmi adatok, amelyek a piac teljesítményét tükrözik. (Pl. BUX, BUMIX)
• Származékos piac: Ezek a piacok határidős és opciós ügyleteket kínálnak, amelyek mögöttes eszközökhöz kapcsolódnak.
• Árupiac (integrált): Elsősorban mezőgazdasági termékekre fókuszáló szegmens, amely az egykori Budapesti Árutőzsde integrációja révén jött létre.
• BÉTa piac (külföldi termékek): Multilaterális kereskedési platform, amely külföldi részvényeket és ETF-eket tesz elérhetővé forint alapon.

A Budapesti Értéktőzsde fő indexei

A BÉT különböző indexeket számol és publikál, amelyek célja a piaci teljesítmény mérhetővé tétele és összehasonlíthatósága. Ezek az indexek jól mutatják a hazai tőkepiac mozgásait, a befektetői hangulatot, valamint gyakran szolgálnak alapul ETF-ek, származékos termékek vagy befektetési stratégiák számára is.

BUX index (Budapest Stock Index)

A BUX a BÉT hivatalos részvényindexe, amely a legnagyobb és leglikvidebb hazai részvényeket tömöríti. Folyamatosan frissül, és az egyik leggyakrabban követett mutató a hazai befektetők körében. Továbbá amint látható a grafikonon, igencsak jövedelmező évet fut.

A BUX index teljesítménye 2024 második felétől kezdődően markánsan pozitív képet fest a hazai részvénypiacról, amelyet valószínűleg támogattak a nagyobb hazai blue chip vállalatok, valamint kedvező gazdasági vagy kamatkörnyezeti hatások.

BUMIX index

A BUMIX célja, hogy a közepes méretű tőzsdei vállalatok teljesítményét mérje, vagyis olyan cégeket tartalmaz, amelyek nem szerepelnek a BUX-ban. A „mid-cap” kategóriát reprezentálja a magyar piacon. Hasonlóan jó hozamot ért el az elmúlt egy évben mint a nagytestvére.

A trend arra utal, hogy a hazai középvállalati szegmens is profitált a kedvező gazdasági vagy piaci környezetből. A növekedés mögött állhat javuló vállalati eredményesség, pozitív befektetői hangulat, vagy akár a BÉT középvállalati fókuszú tőkepiac-fejlesztési programjainak (pl. Xtend, XBond) eredményessége.

Zöld indexek és tematikus indexek

A BÉT újabban egyre nagyobb figyelmet fordít a fenntarthatóságra és tematikus indexekre. Ilyen lehet például egy zöldkötvény-index, amely a környezeti célokat támogató kötvényeket követi.

Melyek a legnagyobb vállalatok a BÉT-en?

A BÉT legnagyobb vállalatai jellemzően a BUX index kosarában is szereplő úgynevezett „blue chip” cégek közül kerülnek ki. Ezek a vállalatok a magyar tőkepiac gerincét alkotják, árfolyamuk jelentős hatással van az indexmozgásokra, és általában magas likviditással rendelkeznek.

Az OTP Bank a legnagyobb magyar pénzintézet, régiós jelenléttel és kiemelkedő forgalommal. Árfolyama jelentős hatással van a BUX index mozgására.

A MOL Nyrt. a közép-európai régió egyik legnagyobb energiaipari vállalata, amely az olaj- és gázipar teljes értékláncában aktív.

A Richter Gedeon gyógyszergyártóként nemzetközileg is ismert. Innovatív termékei és stabil működése miatt az egyik legmegbízhatóbb blue chip részvénynek számít.

A Magyar Telekom a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató. A Deutsche Telekom leányvállalata, és hagyományosan osztalékfizető papírként ismert.

Az Opus Global egy tőzsdei befektetési holding, amely különböző szektorokban – ipar, energetika, turizmus, agrárium – rendelkezik érdekeltségekkel. A cég gyakran a politikai-gazdasági viták középpontjába kerül, de fontos szereplője a BÉT-nek volumen és láthatóság szempontjából is.

A dinamikusan fejlődő 4iG az IT- és távközlési szektorban aktív, az utóbbi évek egyik legnagyobb növekedésű vállalata.

Ezek a vállalatok nemcsak tőzsdei súlyuk, hanem stabil működésük és befektetői vonzerejük miatt is a BÉT meghatározó szereplői.

Hogyan lehet kereskedni a BÉT-en? – Brókerek és platformok

A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) történő kereskedéshez magánszemélyként vagy intézményi befektetőként egy befektetési szolgáltatón, azaz brókercégen keresztül kell számlát nyitni. Közvetlenül magánszemély nem kereskedhet a tőzsdén – a brókerek biztosítják a hozzáférést a kereskedési rendszerhez, az elszámoláshoz, és gyakran elemzésekkel, megbízástípusokkal is támogatják az ügyfeleiket.

Magyar és külföldi befektetési szolgáltatók amelyek elérik a BÉT-et:

• K&H Értékpapír Zrt.
• OTP SmartBróker
• Erste NetBróker
• Concorde Értékpapír Zrt.
• Equilor Befektetési Zrt.
• Patria Finance Zrt.
• Wood & Company
• MBH Netbroker
• CIB Bank (eBroker)
• Raiffeisen Bank (Online Broker)
• SPB Investment Ltd.
• UniCredit Bank Hungary
• Gránit Bank Nyrt.

Ezek a cégek általában saját online platformot is kínálnak, ahol valós idejű árfolyamokat, grafikonokat és megbízáskezelési funkciókat érhetnek el az ügyfelek.

Összegzés

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) több mint másfél évszázados története során a magyar gazdaság egyik legfontosabb pénzügyi intézményévé vált. Napjainkban modern, sokszínű piacot működtet, ahol a legnagyobb hazai vállalatok mellett középvállalatok is lehetőséget kapnak a tőkebevonásra, legyen szó részvény- vagy kötvénykibocsátásról. A BUX és a BUMIX indexek, az Xtend és az XBond piacok, valamint az egyre bővülő termékkínálat mind azt jelzik, hogy a BÉT kulcsszerepet játszik a befektetői kultúra fejlesztésében és a hazai vállalati növekedés támogatásában. Akár hosszú távú befektetőként, akár aktív kereskedőként lépünk piacra, a BÉT számos lehetőséget kínál a magyar tőkepiacon.