Bérből levont adók és járulékok 2026: mennyi marad a bruttó béredből, és mire megy el a többi?
Tartalomjegyzék
A bérpapíron a bruttó és a nettó összeg között mindig nagy a különbség, pedig a munkabér adóterhei 2026-ban két sorból állnak. A bruttó bérből összesen 33,5 százalékot vonnak le, a munkáltató pedig további 13 százalékot fizet rá. A KSH legfrissebb mediánbérével kiszámoljuk, mennyi marad nettóban, hová kerül a levont pénz, milyen kedvezmények csökkentik a terhet, és hol áll Magyarország az EU-ban.
Milyen adókat és járulékokat vonnak le a bruttó bérből 2026-ban?
A munkavállaló bruttó béréből 2026-ban két tételt vonnak le:
- Személyi jövedelemadó (szja): 15%, ez a kulcs 2016 óta változatlan.
- Társadalombiztosítási járulék (tb-járulék): 18,5%, a NAV járuléktáblázata szerint 2020. július 1-je óta.
A kettő együtt a bruttó bér 33,5 százaléka. Az szja egykulcsos, ezért a levont hányad a fizetés nagyságától nem függ: kedvezmény nélkül minden dolgozónál ugyanannyi, akár minimálbért, akár annak többszörösét keresi.
A tb-járulék több korábbi tételt vont össze. 2020. június 30-ig külön vonták le a 10% nyugdíjjárulékot, a 4% és 3% egészségbiztosítási járulékot és az 1,5% munkaerőpiaci járulékot. Ezek összege szintén 18,5% volt, vagyis a teher nem nőtt, csak egy sorba került. Külön 10%-os nyugdíjjárulékot ma már csak szűk kör fizet, például az álláskeresési támogatásban részesülők.
A bruttó nettó bér 2026-os átváltása így kedvezmények nélkül egyszerű: a nettó bér a bruttó 66,5 százaléka. Néhány kerek bruttó összegre:
| Bruttó bér (Ft) | Szja (Ft) | Tb-járulék (Ft) | Nettó bér (Ft) |
|---|---|---|---|
| 400 000 | 60 000 | 74 000 | 266 000 |
| 600 000 | 90 000 | 111 000 | 399 000 |
| 800 000 | 120 000 | 148 000 | 532 000 |
| 1 000 000 | 150 000 | 185 000 | 665 000 |
A kiinduló összegekhez két fontos küszöb: a minimálbér 2026-ban 322 800 forint, a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben járó garantált bérminimum 373 200 forint.
Regisztrálj itt, és add meg a RANKIAHU promóciós kódot a számlanyitás során. Fejezd be az azonosítást, fogadd el a promóció feltételeit az XTB alkalmazásában, és fizess be tetszőleges összeget úgy, hogy az 7 napon belül megérkezzen a számládra. A feltételek teljesítése után 3 munkanapon belül egy Sony-részvényt kapsz.
Már az XTB-nél is elérhető a TBSZ!
Fektess részvényekbe és ETF-ekbe tartós befektetési számlán, díjmentes számlanyitással és aktív használat mellett díjmentes számlavezetéssel. Már 25 000 Ft kezdőbefizetéssel elindulhatsz, és a gyűjtőévet követő öt teljes lekötési év végén a hozamod adómentes lehet, a jogszabályi feltételek teljesítésével.
Mit fizet a munkáltató a bruttó bér fölött?
A bérköltség nem áll meg a bruttó bérnél. A munkáltató a bruttó bér után 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) fizet, amelyet nem a dolgozó béréből von le, hanem saját maga áll. A NAV adatai szerint a kulcs 2022. január 1. óta 13%, előtte 15,5% volt.
A munkáltatói járulékok miatt a teljes bérköltség a bruttó bér 113 százaléka. Minden 100 forint bruttó bérhez tehát a cégnek 113 forintot kell kifizetnie, ebből kedvezmények nélkül 66,5 forint jut el a dolgozóhoz. Egy 500 000 forintos bruttó bérnél a szocho 65 000 forint, a cég teljes költsége 565 000 forint, a dolgozó nettója pedig 332 500 forint. A szochóból egyes munkavállalói csoportok, például a munkaerőpiacra lépők és a megváltozott munkaképességűek után a munkáltató kedvezményt vehet igénybe.
Hol állunk az EU-ban? Az adóék összevetése
Az adóék azt mutatja meg, hogy a munkáltató teljes bérköltségének hány százaléka megy el szja-ra és járulékokra. Az OECD Taxing Wages 2026 jelentése szerint egy átlagbéres, egyedülálló, gyermektelen dolgozónál ez Magyarországon 2025-ben 41,2% volt, az OECD-átlag pedig 35,1%.
Az OECD 22 uniós tagállamának egyszerű átlaga a számításunk szerint 41,7%, így Magyarország Csehországgal holtversenyben a 11–12. helyen, a mezőny közepén áll. Ausztriában (47,1%) és Olaszországban (45,8%) magasabb, Hollandiában (35,9%) és Dániában (35,8%) alacsonyabb az adóék.
A gyermekes családoknál a kép kedvezőbb: egy egykeresős, kétgyermekes családnál a magyar adóék csak 31,5%.
Kedvezmények, amelyekkel kevesebb adót vonnak le
A 2026-ban érvényes kedvezmények többsége az szja-t csökkenti vagy nullázza, a 18,5%-os tb-járulékot viszont ilyenkor is le kell vonni:
- Családi kedvezmény: 2026. január 1-jétől egy gyermek után havi nettó 20 000 forint, két gyermeknél gyermekenként 40 000, három vagy több gyermeknél gyermekenként 66 000 forint. Ha az szja nem fedezi, a maradék a tb-járulékból is levonható (családi járulékkedvezmény).
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye: havi 715 765 forint jövedelemig nem kell szja-t fizetni, ez legfeljebb havi 107 365 forint megtakarítás. A munkáltató automatikusan alkalmazza, utoljára abban a hónapban, amelyben a fiatal betölti a 25. életévét.
- Anyák szja-mentessége: mentes az szja alól a négy vagy több gyermeket nevelő anya, 2025. október 1-jétől a háromgyermekes anya, 2026. január 1-jétől pedig a 40 év alatti kétgyermekes anya és a 30 év alatti anya is.
Számpélda: mennyi marad a mediánbérből?
A KSH szerint 2026 augusztusában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó mediánbére 611 400 forint volt: a dolgozók fele ennél kevesebbet, fele többet keresett. Kedvezmények nélkül így oszlik meg ez az összeg:
| Tétel | Mérték | Összeg (Ft/hó) |
|---|---|---|
| Bruttó bér | – | 611 400 |
| Szja | 15% | −91 710 |
| Tb-járulék | 18,5% | −113 109 |
| Nettó bér | 66,5% | 406 581 |
| Szocho (munkáltató fizeti) | 13% | +79 482 |
| Teljes bérköltség | 113% | 690 882 |
A három tétel együtt havi 284 301 forint, ami a teljes bérköltség 41,2 százaléka. Vagyis abból, amit a cég a mediánbéres dolgozóért kifizet, kedvezmények nélkül 58,8 százalék kerül a munkavállaló bankszámlájára.
A kedvezmények érezhetően módosítják a példát. Ha ugyanez a dolgozó két gyermeket nevel, a családi kedvezmény havi 80 000 forinttal csökkenti az szja-t, mert a 91 710 forintos adó fedezi a teljes összeget. A nettó bér így 486 581 forintra nő, miközben a munkáltató költsége változatlanul 690 882 forint marad.
Mire megy el a levont pénz?
A levont összegek nem egy kasszába kerülnek. A tb-járulékot a társadalombiztosítási törvény 26. §-a osztja szét: 54% a Nyugdíjbiztosítási Alapé, 37,9% az Egészségbiztosítási Alapé, 8,1% a foglalkoztatási programok alapjáé.
A szocho 2026-os megosztását a költségvetési törvény 38. §-a rögzíti: 82,81% a nyugdíj-, 17,19% az egészségbiztosítási alapba megy. Az szja nem célzott bevétel, a központi költségvetésbe folyik.
A mediánbér havi levonásai és szochója így oszlanak meg:
| Cél | Tb-járulékból (Ft) | Szochóból (Ft) | Összesen (Ft) |
|---|---|---|---|
| Nyugdíj | 61 079 | 65 819 | 126 898 |
| Egészségbiztosítás | 42 868 | 13 663 | 56 531 |
| Foglalkoztatás | 9 162 | – | 9 162 |
| Központi költségvetés (szja) | – | – | 91 710 |
A nyugdíjkasszába tehát havonta közel 127 ezer forint kerül egy mediánbéres dolgozó után. A 2026-os költségvetési törvény eredeti előirányzata szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap a szochóból 3 085,8, a tb-járulékból és a nyugdíjjárulékból 3 238,7 milliárd forint bevétellel számolt.
A járulékok mellé a költségvetés is hozzátesz: 247,2 milliárd forint támogatást és 537,2 milliárdot a 13. havi nyugdíjra. Az szja-ból tervezett bevétel 4 996,9 milliárd forint.
Gyakori kérdések a bérből levont adókról és járulékokról
A cikk kizárólag tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az egyéni körülmények és a jogszabályváltozások befolyásolhatják a fizetendő adókat és az igénybe vehető kedvezményeket.
Figyelmeztetések:
A jelen cikk nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így az itt szereplő információkat az olvasó csak saját felelősségre használhatja fel.