Kereskedési rendszerek: milyen típusai léteznek?

Ha kereskedésről van szó, mindenki másra esküszik. Számtalan különböző stratégia, eszköz és módszer áll a kereskedők rendelkezésére. Így van ez a kereskedési rendszerek esetében is.

Ebben a cikkben megnézzük, mik azok a kereskedési rendszerek és milyen főbb típusai léteznek.

Mik azok a kereskedési rendszerek?

Egy kereskedési rendszer nem más, mint szabályok gyűjteménye, amelyek belépési és kilépési jeleket, azaz pozíciók megnyitására és lezárására vonatkozó jeleket generálnak egy adott piacon. A kereskedési rendszerek túl egyszerűek a közvetlen, önmagukban történő használatra, ezért kiegészítendőek egy szigorú kockázatkezelési modellel (stop loss), egy jó pénzkezelési (money management) rendszerrel és megfelelő pszichológiai alap alkalmazásával.

👉 Ha inkább a kereskedés alapjai érdekelnek, az alábbi cikket ajánljuk figyelmedbe: A Kereskedés Alapjai

A kereskedési rendszerek osztályozása a diszkrecionalitásuk alapján

Diszkrecionális kereskedési rendszerek (Discretional Trading Systems)

Ezek a kereskedési rendszerek az emberi szakértelmen és tapasztalaton alapulnak. Itt a kereskedő saját szabályait alkalmazza minden piaci műveletnél. Nagy előnye a rugalmasság és az alkalmazkodás a piaci változásokhoz. Hátrányai közé tartozik a folyamatos döntéshozatal szükségessége, illetve az érzelmek befolyásoló hatása. Az eredmények ellenőrzése nagy távlatokban meglehetősen nehéz lehet, nagy koncentrációt és időt igényel a kereskedő részéről. Nem ajánlott használni, ha nincs nagy tapasztalatod.

Mechanikus kereskedési rendszerek (Mechanical Trading Systems)

Ebben a rendszerben a jelek mechanikusan, azaz a szabályrendszer kialakítása után automatikusan generálódnak, emberi beavatkozás nélkül. Kevésbé rugalmas, azonban nem szükséges hozzá folyamatos emberi döntéshozatal minden tranzakciónál. Ebben a kategóriában találhatók az automatikus kereskedési rendszerek, amelyeket a parancsok közvetlen küldése jellemez, anélkül, hogy a kereskedőnek be kellene avatkoznia.

Rendszerek osztályozása a felhasznált adatok és a piaci pozíció alapján

Folyamatos rendszerek (Always-In Systems)

Ezek a rendszerek mindig a piacon vannak, rövid pozícióból hosszúba váltanak és fordítva, de soha nem zárják le a pozíciót. Ezek kínálják a legnagyobb hozamokat, bár a legnagyobb kockázattal is járnak.

Tiszta intraday rendszerek (Intraday Systems)

Az intraday rendszert az jellemzi, hogy minden pozíciót lezár a nap végére, vagyis a nap végén az összes tőkéd likvid. Intraday adatbázisokat használnak, és a legfőbb vonzerejük az, hogy elkerülik a nyitási rés kockázatát. Ezek a legkisebb hozamú és kockázatú rendszerek.

Folyamatos intraday rendszerek (Overnight Systems)

Ezek a rendszerek intraday adatok alapján nyitnak pozíciókat, azonban nem feltétlenül zárják le azokat a tőzsdei nap végén. A nyitási rés kockázata miatt nagyobb kockázattal járnak, mint a tiszta intraday rendszerek, bár nagyobb hozamokat is generálnak.

Charlie F. Wright osztályozása

Általában háromféle piac létezik: trendben lévő, oldalirányú és volatilis. Ez a besorolás a piaci fázisokon alapul. Ez alapján az egyetlen dolog, amit tennünk kell ahhoz, hogy sok pénzt keressünk, az az, hogy tudjuk, melyik fázisban vagyunk, mennyi ideig tart majd a fázis, és alkalmazzuk a megfelelő rendszert.

Elméletben ez nagyon egyszerű, de a gyakorlatban nagyon nehéz. Senki és semmi nem tudja biztosan előre jelezni a piaci mozgásokat. A trendben lévő piacok mindig a legjövedelmezőbbek, és minden kereskedőnek ezeket érdemes keresnie. A probléma az, hogy soha nem tudjuk, mikor jön egy jó trend, és ha éppen trendben vagyunk, soha nem tudjuk, mennyi ideig tart. Néhány szerző, mint például John J. Murphy, azt állítja, hogy a piacok általános szabály szerint egy adott időpontban csak a piacok harmada van éppen trendben.

Trendre épülő rendszerek

Ezek a rendszerek a hosszú emelkedési vagy csökkenési időszakokból profitálnak. Ilyenek például a breakout rendszerek, mint például Richard Donchian 4 hetes szabálya, vagy a mozgóátlag-rendszerek, amelyek lehetnek többek között exponenciálisak (EMA), egyszerűek (SMA), háromszög alakúak (TMA), a volumenhez igazítottak (VAMA), adaptívak (AMA), stb., és az árkeresztezések.

Antitrend vagy támasz és ellenállási rendszerek (S/R).

Egy oldalsó időszakban főként olyan indikátorokat keresünk, amelyek túlvásárlást vagy túladást jeleznek, hogy megkeressük a piaci fordulópontokat. Ezek a rendszerek tehát egyfajta előrejelzést keresnek. Ilyen indikátorok például Welles Wilder RSI-je és George Lane sztochasztikus indikátora.

Volatilitás bővítési rendszerek

A volatilis piacokat az ár hirtelen ugrásai jellemzik, amelyekből előnyt szerezhetünk, főként feltételes vételi vagy eladási megbízások révén. A piacra gyors, rövid időtartamú mozgások jellemzőek, és a legismertebb indikátorok közé tartoznak a Welles Wilder által kifejlesztett ATR (Average True Range) vagy a Bollinger-sávok.

Melyik rendszert érdemes használnom?

Az, hogy melyik rendszert használod, teljességgel rajtad áll. Nincs értelme olyan rendszert választani, ami bár alacsony kockázatot vagy magas hozamot ígér, de nem illik személyiségedhez, kockázati profilodhoz, illetve lehetőségeidhez.

Mindhárom kategóriában vannak példák olyan kereskedőkre, akik igen sikeresek. A legnagyobb sikertörténetek a trendre épülő rendszerekhez kapcsolhatóak, ám érdemes figyelembe venni, hogy ezek a rendszerek a legnehezebben kezelhetőek, a 80/20-as szabálynak megfelelően.

Ennek az elvnek megfelelően, a fő bevételi forrásunk vagy a valóban termelő tevékenységeink a tranzakcióink 20%-ában realizálódnak, a maradék 80%-at a profitot nem termelő tevékenységek, vagy jelen esetben a veszteséges tranzakciók adják ki. Az egyetlen dolog, amire szükségünk van a pénztermeléshez, az az, hogy a nyerő tranzakciók 20%-a többet hozzon be nekünk, mint amennyit a maradék 80% tranzakcióban veszítünk.

Market facilitation – Elmélet a trendre épülő rendszerek mellett

Peter Steidlmayer széles körben ismert a kereskedők között Market profile elméletéért, azonban kevesen ismerik Market facilitation elméletét, ami létfontosságú iránymutatásokat ad azzal kapcsolatban, hogyan őrizzük meg nyugalmunkat az oldalirányú időszakokban (Choppy Markets). Mivel egy trendre épülő rendszer használatával az oldalsó időszakokban nagy eséllyel pénzt veszítünk, elegendő bizalmunknak kell lennie, hogy kibírjuk ezeket a veszteségeket és kivárjuk a trendet.

E szerint az elmélet szerint a piacok létezésének egyetlen oka a kereskedés megkönnyítése. A piacok azért léteznek, hogy vonzzák a kereskedőket. A piacnak szüksége van arra, hogy a kereskedők folyamatosan vásároljanak vagy eladjanak, mert ha ez nem történik meg, meghalnak. Mozogniuk kell az életben maradás érdekében. Steidlmayer szerint a piacok olyanok, mint a élő szervezetek, túlélésük alapja a vásárlók és eladók bevonzása.

Ha hosszú ideig nincs egyértelmű trend, a kereskedők elveszítik az érdeklődésüket a kereskedés iránt, a volumen és a likviditás csökkenni fog, és végül a piac bezár. Ez az elmélet elengedhetetlen ahhoz, hogy a trendre épülő rendszereket használó kereskedőknek bizalma legyen abban, hogy az oldalsó időszakok nem tarthatnak örökké, előbb-utóbb a piacnak meg kell törnie valahol, és ezáltal trendnek kell kialakulnia, ami kárpótol minket az előző oldalirányú időszakban okozott veszteségekért.

Charlie F. Wright művében, a Trading as a Businessben, a következő táblázatot kínálja nekünk, hogy segítsen dönteni a kereskedési rendszer kiválasztása során:

Rendszer típusaTrendre épülőS/RVolatilitás bővítési
Idő a piaconMindig a piacon Nem mindig a piaconSok ideig a piacon kívül
Megbízhatóság (%-ban nyert műveletek)AlacsonyKözepesMagas
Hol szerezhetsz pénzt?A nagy mozgásokbanAz oldalsó időszakokbanA piaci robbanásokban
Hol veszíthetsz pénzt?Az oldalsó időszakokbanAz erős trendek időszakaibanA nyugodt időszakokban
Fő hátrányokSok hamis jel és hosszú visszaesési időszakokNehézségek a hosszú távú jövedelmezőség fenntartásábanSoha nem fogják meg a nagy mozgásokat, előbb kiszállnak
Fő előnyökLehetőség a magas hosszú távú nyereségreNagyobb megbízhatóságMagas megbízhatóság
Átlagos haszon műveletenkéntHosszú távon magasAlacsonyabbAlacsony
FilozófiaVásárolj magas áron és zárj még magasabban!Vásároljalacsony áron és adj el magas áron!Nagyon gyors és rövid ideig tartó műveletek
Érzelmi kontrollNagyon nehéz működtetni az 80/20 szabály miatt és a magas vételi és alacsony eladási ár miattEgyszerűbb, mivel alacsony áron vásárolunk és magas áron adunk elNagyon egyszerű használni, nagyon gyors és izgalmas műveletek

Egyéb kereskedési rendszerek

Ebben a részben néhány olyan tovább rendszerről olvashatsz, amely a többi rendszerhez képest meglehetősen különlegesek, ellentmondásosak. Ezek a rendszerek kevésbé ismertek és néhányuknak komoly belépési korlátai vannak, mint például a matematikai számítások és a fejlett informatikai eszközök használata.

Ciklusokon alapuló kereskedési rendszerek

A ciklusok periodikusan ismétlődnek, olyan alakzatokat formálva, melyeket kihasználhatunk nyereséges műveletek generálására. Valószínűleg a legismertebb szoftver a ciklikus folyamatokra a MESA (Maximum Entropy Spectral Analysis), amelyet John Ehlers fejlesztett ki.

Ha mélyebben is érdekelnek a ciklusokra épülő kereskedési rendszerek, érdemes lehet utánaolvasnod Walter Bressert munkásságának.

Holdfázisokon alapuló kereskedési rendszerek

Ezek a rendszerek a hold ciklusain alapulnak. Tudjuk, hogy a hold gravitációs ereje hatással van az árapályokra és a korallzátonyok mozgására. Bár ez nem egyértelműen bizonyított, néhányan azt állítják, hogy a holdfázisok az emberi viselkedésre is hatással lehetnek, befolyásolva a bűncselekmények számát vagy a teljes holdfázisok alatt bekövetkező születések számát. Sok kereskedő szentelt időt ennek a rendszertípusnak, Larry Williamstől Larry Pesaventóig.

Az Ibex-35 határidős grafikonja 30 perces sávdiagramon, amelyen látható a trendváltás, amely 2003. január 2-án, telihold napján történt.

Az Ibex-35 határidős grafikonja 30 perces sávdiagramon, amelyen látható az emelkedő fordulat, amely 2003. április 1-jén, az újhold napján történt, és ahogy az emelkedés megállt ugyanazon hónap 16-án, a telihold napján.

Bár vannak, akik esküsznek rá, ezt az elméletet érdemes fenntartásokkal kezelni. Létezése jó példa azonban arra, hogy a különböző kereskedési rendszerek száma szinte végtelen.

Naptevékenységen alapuló kereskedési rendszerek

A naptevékenységen alapuló rendszerek arra a gondolatra épülnek, hogy a magas napsugárzású időszakok interferenciákat okozhatnak a rádió- és televízióadásokban, befolyásolhatják a klímaváltozást és az emberi viselkedést. Vannak, akik azt állítják, hogy a fekete hétfő kialakulásában is szerepet játszhatott a naptevékenység. Mindenesetre ezt az elméletet is érdemes fenntartásokkal kezelni.

Neurális hálózatokon (AI) alapuló kereskedési rendszerek

A neurális hálózatok a mesterséges intelligencia keretein belül foglalnak helyet, és az élő szervezetek feldolgozási módszerének és döntéshozatali folyamatának szimulálására fejlesztették ki őket. Az emberi agy neuronjainak viselkedését próbálják szimulálni egy specializált szoftver segítségével. Az ezzel kapcsolatos kutatás 1940-ben kezdődött, azonban csak 1989-ben kezdtek el kifejezetten pénzügyi modellekre specializált szoftvert kifejleszteni, tehát egy nagyon fiatal és kevéssé fejlett munkafilozófiáról beszélünk. Ezeknek a modelleknek a fő nehézsége a hálózat képzése, amely befolyásolja a hálózat jövőbeli tanulását, valamint a túloptimalizálás kockázata, amelyet a nagyszámú paraméter használata okoz.

Ökonometriai modelleken alapuló rendszerek

A statisztikai és ökonometriai technikákon alapuló modellek segítségével árelőrejelzési rendszereket tudunk létrehozni. Ezek között találjuk az autoregressziós modelleket mozgóátlagokkal (ARIMA), amelyek a jövőbeli ármozgásokat próbálják előrejelezni a múltbeli árak regressziói alapján. A modell számos paramétert tartalmazhat, bár megalkotói, Box és Jenkins szavai szerint az előrejelzés sikeressége egy olyan rendszer kialakításában rejlik, amely a lehető legegyszerűbb, logikus és racionális alapon.

Összefoglalás: kereskedési rendszerek

A kereskedési rendszer szabályok gyűjteménye, amelyek belépési és kilépési jeleket generálnak egy adott piacon. Ezeket a kereskedési rendszereket különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk. Az egyik legismertebb ilyen osztályzási módszer Charlie F. Wright nevéhez kötődik, aki szerint három fő kereskedési rendszert különíthetünk el, ezek a trendre épülő, az S/R és a volatilitás bővítési kereskedési rendszerek.

Számtalan különböző kereskedési rendszer létezik, a matematikai adatokon és trendeken alapulóktól kezdve egészen az olyan meglepő és ellentmondásos modellekig, mint a holdciklusokra épülő. A legfontosabb, hogy megtaláld azt a kereskedési rendszert, amely legjobban passzol kockázati profilodhoz és céljaidhoz.

Kapcsolódó cikkek

Mi az RSI és hogyan működik?
A Relatív Erősség Index vagy RSI (Relative Strength Index) az egyik leggyakrabban követett mutató a technikai elemzésben. Welles Wilder hozta létre, hogy jelezze a túlvásárlás és túladás területeit. Értelmezése nagyon egyszerű, és segítségével jel...